Prágai levél

Változó történelemszemlélet

Felkelők és vlaszovisták

Május első heteiben a második világháború európai befejezése 60. évfordulójának kapcsán az ideológiai és pártpolitikai béklyóktól megszabadult történészek eddig agyonhallgatott vagy meghamisított, ún. kényes témákról értekeztek a sajtó hasábjain. A közzétett tanulmányokból kitűnik: módosult pl. az 1945. május 5-én kirobbant prágai felkelésről évtizedeken át az emberek fejébe sulykolt tétel, miszerint a felkelés kizárólag a kommunisták műve lett volna. Bár részvételüket az eseményekben senki sem vitatja, de az akkori fejlemények fő mozgató erejének már a prágaiak spontán megmozdulását tekintik.

Egyre világosabban rajzolódik ki a felkelők oldalára állt vlaszovisták sokat vitatott szerepe is. Ismert, hogy a sztálinista bolsevizmussal szembenálló, orosz hadifoglyokból – tehát volt szovjet katonákból – toborzott, mintegy 25 ezer főnyi Orosz Felszabadító Hadsereg (ROA) Hitler oldalán vett részt a harcokban. 1945 májusának első napjaiban parancsnokukkal, Andrej A. Vlaszov tábornokkal az élükön a prágai felkelőket támogatják, s harci tapasztalataikkal, valamint nehéz fegyverzetükkel meghiúsítják a nácik terveit Prága lerombolására s elejét veszik egy lehetséges, ám a háború utolsó óráiban már teljesen felesleges vérontásnak.

A vlaszovisták akciója Prága megmentésének egyik kulcsfontosságú tényezője volt, ám a cseh főváros felszabadítója a szövetségesek előzetes megállapodása szerint egyedül a Vörös Hadsereg lehetett. Cseh történészek arra is rámutatnak, ha nincs ez a Moszkva által kikényszerített megállapodás, akkor Prágát az amerikai hadsereg szabadítja fel. Vlaszov tábornok hadseregének a prágai felkelésben való részvétele miatt már nem jutott ideje amerikai fogságba menekülni. Sztálin parancsának megfelelően a vlaszovisták főtisztjeit kivégezték, a többiek, a közlegénység és az alacsonyabb rangú tisztek pedig a gulágok poklaiba kerültek.

Hitler, a kommunista, Sztálin, a táncdalénekes

A 60. évforduló kapcsán a Mladá Fronta Dnes napilap tudósítói több mint ezer 12–16 éves tanulót kérdeztek meg. Meghökkentő válaszokat kaptak. Jóllehet a diákok többsége tisztában van a világháborúval kapcsolatos fogalmakkal, mégis szembetűnő a szinte teljesen tájékozatlanok aránya. Az alábbiakban felsorolunk néhány kuriózumszámba menő választ.
A kérdésre, miről ismeretesek az alább felsorolt helyek, ilyen válaszok is elhangzottak:
Terezín: prágai koncentrációs tábor, nevelőintézet zsidó gyermekek számára, zsidó lakótelep.
Dukla: híres gyár, ostyafajta, futballcsapat, spartakiádpálya.

München: Ausztria fővárosa.

Számos prágai kisdiák szerint a cseh fővárost az angolok vagy az amerikaiak, de talán a lengyelek szabadították fel 1945-ben.
Még nagyobb a kis fejekben a zűrzavar a 20. századi történelem egyes híres vagy hírhedt szereplőivel kapcsolatban. A válaszok szerint Hitler irányította az első és a második világháborút. De a náci diktátort némelyikük kommunistának, igazmondó politikusnak, sőt Csehszlovákia elnökének is nevezte. És ki volt Sztálin? Erre a kérdésre is meghökkentő válaszok hangzottak el. Íme: Hitler helyettese, Hitler segédje. ejtőernyős, orosz elnök… Egy České Budějovice-i nebuló szerint pedig Sztálin táncdalénekes volt. A tanulók Julius Fučíkról is tücsköt-bogarat nyilatkoztak: orvos volt, aki Mengelének segített az ikreken végzett kísérletek során, festő, zeneszerző, a Heydrich elleni merénylet végrehajtója, szlovák elnök. Tűzhalált szenvedett azért, mert igazmondó volt és védelmezte a zsidókat. De Winston Churchill sem járt jobban. A válaszok szerint amerikai bürokrata, amerikai elnök, s talán német katona vagy ejtőernyős volt. A megkérdezetteknek közel a fele nem tudta, ki volt a háború alatt az emigrációban élő csehszlovák elnök. Beneš helyett Husákra, Masarykra, Havelra, sőt Kwasniewskira tippeltek. A holokausztot páncélosokkal végrehajtott mészárlásnak, fiatalok számára létesített munkahelynek, zsidó lakónegyednek, a koncentrációs táborokat pedig sebesültek gyógyintézetének, menedékhelynek s valamiféle kongreszszusnak tartották, ahol az emberek agyba-főbe verték egymást.

Ki lesz a Legnagyobb Cseh?

Rendkívüli érdeklődés kíséri a ČT1 cseh közszolgálati televízió által meghirdetett felmérést arról, hogy a mai cseh nemzedékek kit tekintenek a legnagyobb csehnek. A felmérés első, nevezési fordulójában több mint 380 ezer szavazatot adtak le a tévénézők. A legtöbb voksot kapó első tíz helyezett közül választják ki június 10-én a Legnagyobb Cseh címre legméltóbbnak tartott személyiséget.
A nézők az első tíz befutó közé két köztársasági elnököt, egy uralkodót, filozófust és pedagógust, írót, írónőt, reformátort és hadvezért jelöltek. Általános a vélemény, hogy a döntőbe befutott tíz személyiség miatt nem kell a cseheknek szégyenkezniük. Hiszen köztük van Antonín Dvořák zeneszerző, IV. Károly német-római császár és cseh király. Husz János vallási reformátor, Comenius, a népek tanítója, Karel Čapek író, T. G. Masaryk filozófus és államalapító, Božena Němcová írónő, Jan Werich színművész és író, s végül Jan Žižka huszita hadvezér.
Egyetlen élő személyiség a tíz között Václav Havel drámaíró, volt köztársasági elnök.
A Legnagyobb Cseh kiválasztására tehát még várni kell, de az már most tudható, kit tartanak a csehek a Legnagyobb Gazembernek. Nos, ez a személy, az internetes szavazás szerint Csehszlovákia első kommunista elnöke – Klement Gottwald. Az első tíz „gazember” közt szerepel Gustáv Husák, Miloš Jakeš, de – nyilván aktuálpolitikai reagálásként – Stanislav Gross és Václav Klaus is. Klaus a legnagyobb csehek közt, közvetlenül Szent Vencel mögött, a 18. helyen is szerepel. Abszurditásként hat, hogy amíg Gottwald a legnagyobbak listáján a 92. helyen, addig Miloš Zeman expártelnök és kormányfő sereghajtóként a 100. helyen szerepelt.

SOMOGYI MÁTYÁS