Május első heteiben a második világháború európai befejezése 60. évfordulójának kapcsán az ideológiai és pártpolitikai béklyóktól megszabadult történészek eddig agyonhallgatott vagy meghamisított, ún. kényes témákról értekeztek a sajtó hasábjain. A közzétett tanulmányokból kitűnik: módosult pl. az 1945. május 5-én kirobbant prágai felkelésről évtizedeken át az emberek fejébe sulykolt tétel, miszerint a felkelés kizárólag a kommunisták műve lett volna. Bár részvételüket az eseményekben senki sem vitatja, de az akkori fejlemények fő mozgató erejének már a prágaiak spontán megmozdulását tekintik.
Egyre világosabban rajzolódik ki a felkelők oldalára állt vlaszovisták sokat vitatott szerepe is. Ismert, hogy a sztálinista bolsevizmussal szembenálló, orosz hadifoglyokból – tehát volt szovjet katonákból – toborzott, mintegy 25 ezer főnyi Orosz Felszabadító Hadsereg (ROA) Hitler oldalán vett részt a harcokban. 1945 májusának első napjaiban parancsnokukkal, Andrej A. Vlaszov tábornokkal az élükön a prágai felkelőket támogatják, s harci tapasztalataikkal, valamint nehéz fegyverzetükkel meghiúsítják a nácik terveit Prága lerombolására s elejét veszik egy lehetséges, ám a háború utolsó óráiban már teljesen felesleges vérontásnak.
A vlaszovisták akciója Prága megmentésének egyik kulcsfontosságú tényezője volt, ám a cseh főváros felszabadítója a szövetségesek előzetes megállapodása szerint egyedül a Vörös Hadsereg lehetett. Cseh történészek arra is rámutatnak, ha nincs ez a Moszkva által kikényszerített megállapodás, akkor Prágát az amerikai hadsereg szabadítja fel. Vlaszov tábornok hadseregének a prágai felkelésben való részvétele miatt már nem jutott ideje amerikai fogságba menekülni. Sztálin parancsának megfelelően a vlaszovisták főtisztjeit kivégezték, a többiek, a közlegénység és az alacsonyabb rangú tisztek pedig a gulágok poklaiba kerültek.
A 60. évforduló kapcsán a Mladá Fronta Dnes napilap tudósítói több mint ezer
12–16 éves tanulót kérdeztek meg. Meghökkentő válaszokat kaptak. Jóllehet a
diákok többsége tisztában van a világháborúval kapcsolatos fogalmakkal, mégis
szembetűnő a szinte teljesen tájékozatlanok aránya. Az alábbiakban felsorolunk
néhány kuriózumszámba menő választ.
A kérdésre, miről ismeretesek az alább felsorolt helyek, ilyen válaszok is
elhangzottak:
Terezín: prágai koncentrációs tábor, nevelőintézet zsidó gyermekek számára,
zsidó lakótelep.
Dukla: híres gyár, ostyafajta, futballcsapat, spartakiádpálya.
Számos prágai kisdiák szerint a cseh fővárost az angolok vagy az amerikaiak,
de talán a lengyelek szabadították fel 1945-ben.
Még nagyobb a kis fejekben a zűrzavar a 20. századi történelem egyes híres vagy
hírhedt szereplőivel kapcsolatban. A válaszok szerint Hitler irányította az első
és a második világháborút. De a náci diktátort némelyikük kommunistának,
igazmondó politikusnak, sőt Csehszlovákia elnökének is nevezte. És ki volt
Sztálin? Erre a kérdésre is meghökkentő válaszok hangzottak el. Íme: Hitler
helyettese, Hitler segédje. ejtőernyős, orosz elnök… Egy České Budějovice-i
nebuló szerint pedig Sztálin táncdalénekes volt. A tanulók Julius Fučíkról is
tücsköt-bogarat nyilatkoztak: orvos volt, aki Mengelének segített az ikreken
végzett kísérletek során, festő, zeneszerző, a Heydrich elleni merénylet
végrehajtója, szlovák elnök. Tűzhalált szenvedett azért, mert igazmondó volt és
védelmezte a zsidókat. De Winston Churchill sem járt jobban. A válaszok szerint
amerikai bürokrata, amerikai elnök, s talán német katona vagy ejtőernyős volt. A
megkérdezetteknek közel a fele nem tudta, ki volt a háború alatt az emigrációban
élő csehszlovák elnök. Beneš helyett Husákra, Masarykra, Havelra, sőt
Kwasniewskira tippeltek. A holokausztot páncélosokkal végrehajtott mészárlásnak,
fiatalok számára létesített munkahelynek, zsidó lakónegyednek, a koncentrációs
táborokat pedig sebesültek gyógyintézetének, menedékhelynek s valamiféle
kongreszszusnak tartották, ahol az emberek agyba-főbe verték egymást.
Rendkívüli érdeklődés kíséri a ČT1 cseh közszolgálati televízió által
meghirdetett felmérést arról, hogy a mai cseh nemzedékek kit tekintenek a
legnagyobb csehnek. A felmérés első, nevezési fordulójában több mint 380 ezer
szavazatot adtak le a tévénézők. A legtöbb voksot kapó első tíz helyezett közül
választják ki június 10-én a Legnagyobb Cseh címre legméltóbbnak tartott
személyiséget.
A nézők az első tíz befutó közé két köztársasági elnököt, egy uralkodót,
filozófust és pedagógust, írót, írónőt, reformátort és hadvezért jelöltek.
Általános a vélemény, hogy a döntőbe befutott tíz személyiség miatt nem kell a
cseheknek szégyenkezniük. Hiszen köztük van Antonín Dvořák zeneszerző, IV.
Károly német-római császár és cseh király. Husz János vallási reformátor,
Comenius, a népek tanítója, Karel Čapek író, T. G. Masaryk filozófus és
államalapító, Božena Němcová írónő, Jan Werich színművész és író, s végül Jan
Žižka huszita hadvezér.
Egyetlen élő személyiség a tíz között Václav Havel drámaíró, volt köztársasági
elnök.
A Legnagyobb Cseh kiválasztására tehát még várni kell, de az már most tudható,
kit tartanak a csehek a Legnagyobb Gazembernek. Nos, ez a személy, az internetes
szavazás szerint Csehszlovákia első kommunista elnöke – Klement Gottwald. Az
első tíz „gazember” közt szerepel Gustáv Husák, Miloš Jakeš, de – nyilván
aktuálpolitikai reagálásként – Stanislav Gross és Václav Klaus is. Klaus a
legnagyobb csehek közt, közvetlenül Szent Vencel mögött, a 18. helyen is
szerepel. Abszurditásként hat, hogy amíg Gottwald a legnagyobbak listáján a 92.
helyen, addig Miloš Zeman expártelnök és kormányfő sereghajtóként a 100. helyen
szerepelt.
SOMOGYI MÁTYÁS