Hecht Anna pedagógusi pályáját a somorjai magyar gimnáziumban kezdte 1972-ben, miután matematika-fizika szakon tanári oklevelet szerzett a pozsonyi Komenský Egyetemen. Ugyanitt 1983-ban matematika szakon négy szemeszteres továbbképzés záróvizsgájával és szakdolgozat megvédésével a természettudományok kisdoktori fokozatát (RNDr.) nyerte el. Húsz éven át volt a somorjai gimnázium tanára, amely időszakban sikeresen készítette fel diákjait a tanulmányi versenyekre, akik egészen az országos döntőkig jutottak el. Diákjait a fizikatörténet helyi vonatkozásainak felkutatására, a kutatások közzétételére buzdította. Ennek eredményeképpen diákjai a Soproni Fizikatanári Ankéton nyertek díjat az ógyallai csillagvizsgálóról és Konkoly Thege Miklósról, valamint a Pozsonyi Katolikus Főgimnáziumról és annak röntgenlaboratóriumáról készült munkájukkal, ahol Dohnányi Frigyes fizikát és zenét tanított, Bartók Béla pedig iskolába járt.
A dunaszerdahelyi járásban a matematikai olimpia járási bizottságának elnökeként matematika-táborok szervezésével segítette az alapiskolai tanulók tehetséggondozását, fizikában pedig az Öveges-verseny szlovákiai fordulóit honosította meg Nagymegyeren. A középiskolás diákok körében a Természet Világa diákpályázatainak népszerűsítésével, előadássorozatok szervezésével, híres természettudósok meghívásával segítette a tehetséggondozást.
A nyolcvanas években leánykart alapított a gimnáziumban. Erre a
tevékenységére Szíjjártó Jenő is felfigyelt, és több szerzeményt komponált és
ajánlott a Somorjai Leánykarnak és vezetőjének. A matematika-fizika szak mellett
a zenében is képezte magát. Elvégezte a Kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai
Intézet karvezetőképző, és Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
egyházzenei tanfolyamát. 1973 óta tagja, szólamvezetője, majd 2000-től karnagya
a somorjai Híd Vegyes Karnak. 1989-től tagja a Szlovákiai Magyar Pedagógusok
Vass Lajos Kórusának, ahol jelenleg vezetőségi tagként azon fáradozik, hogy a
zenei szakmai műhelyként is komoly küldetéssel bíró kórus áldatlan anyagi
helyzete megoldódjon, és társadalmi megbecsülése végre helyére kerüljön.
1992-ben a Dunaszerdahelyi járás tanügyi igazgatója lett. A magyar iskolákba
történő beíratások kapcsán tiltakozott a tanfelügyelőség beavatkozása és
kivizsgálásai ellen. A magyar gimnáziumok igazgatóinak leváltásával egy időben
tanügyi igazgatói tisztségéből őt is leváltották.
1995-ben történt leváltása után megint a somorjai magyar gimnáziumban tanított, majd 1997-től a pozsonyi Duna utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium igazgatóhelyettese lett.
1999-től ismét tanügyi vezető, 2004-ig a Dunaszerdahelyi Járási Hivatal oktatásügyi főosztályának vezetője, 2004-től a Nagyszombati Kerületi Tanügyi Hivatal elöljárója.
Tanügyi igazgatóként, oktatásügyi vezetőként szorosan együttműködve az önkormányzatokkal, az egyházakkal és társadalmi szervezetekkel, folyamatosan szorgalmazza a magyar iskolák hálózatának bővítését. Az ő érdeme is, hogy a kilencvenes évek elején beiktatták az iskolai hálózatba a dunaszerdahelyi magyar katolikus egyházi alapiskolát, az alistáli református magyar iskolát, a kilencvenes évek végén a Somorja-Tejfalu városrészben az 1-4 évfolyamos alapiskolát, Albáron a magyar kisiskolát, 2003-ban az alistáli zeneiskolát, 2004-ben az Ekecs-Apácaszakállasi Magyar Tannyelvű Speciális Szaktanintézetet.
A kilencvenes években a Szlovák Tankönyvkiadó, a MEDIATRED és az Orbis Pictus Istropolitána könyvkiadóknál alsó és felső tagozatos matematika-tankönyveket fordít, fordításokat bírál. A TERRA Könyvkiadónál társszerzője a matematikához összeállított középiskolai felvételi feladatgyűjteménynek.
A Somorja és Vidéke Kulturális Társulásban az anyanyelvi oktatás népszerűsítése érdekében a beíratási program szervezőjeként is feladatokat vállal. 1995. május 25-én a felvidéki anyanyelvi oktatás fennmaradásáért folytatott áldozatos munkája elismeréseként a Rákóczi Szövetség választmánya Rákóczi Emlékérmet adományozott neki.
Hecht Anna a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségében a kilencvenes évek elején kezdte tevékenységét. 1993-ban választják be az országos elnökségbe, ahol az oktatáspolitikai bizottság tagja lett. Ezt a feladatot napjainkig ellátja, annak ellenére, hogy 1996-tól országos alelnök, közben 1996-tól 1999-ig a Dunaszerdahelyi Területi Választmány elnöke is volt.
1999-től a Szlovák Köztársaság Kormánya Kisebbségi Tanácsának tagja, ebben a testületben a pedagógusszövetséget képviseli. A tanács ülésein és számos országos oktatásüggyel kapcsolatos konferencián a magyarországi tanítóképző főiskolák diplomáinak elismertetéséért, az anyanyelv hivatalbeli és iskolai alkalmazásáért emelte fel hangját.
Hecht Annát a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Dunaszerdahelyi Területi Választmánya javaslatára az SZMPSZ Országos Elnöksége a magyar iskolák érdekében kifejtett tevékenységéért 2005-ben Rozsnyón Felvidéki Magyar Pedagógus Díjban részesítette.
Oláh György 1961-ben szerezte matematikatanári oklevelét a Pozsonyi Pedagógiai Főiskolán. Ekecsen kezdett tanítani. 1964-től 1970-ig a komáromi magyar gimnázium tanára, majd 1970 és 1978 között a Nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa volt. 1978-tól 2000-ig a komáromi Ipari Középiskolában tanított, innen ment nyugdíjba. Ekkor meghívták a komáromi Marianum egyházi gimnáziumba, ahol még három évig tanított.
Az 1960-as évek közepétől publikál. Számos matematikai tehetséggondozással és szakköri munkával kapcsolatos cikke jelent meg különböző hazai és magyarországi lapokban. Több mint egy tucat tankönyvet, segédkönyvet és feladatgyűjteményt fordított cseh és szlovák nyelvből magyarra.
Pályafutása 42 éve alatt mozgalmas és hatékony szakköri életet valósított meg. Tehetséges tanítványai számára hazai és külföldi szakemberek bevonásával matematikai előadássorozatot hívott életre. Tanítványai kimagasló eredményeket értek el a hazai és nemzetközi versenyeken. Tájainkon elsőként kapcsolta be tanítványait a magyarországi Középiskolai Matematikai Lapok és a prágai Matematikai és Fizikai Szemle című folyóiratok pontversenyeibe. Hosszú lenne felsorolni azon tanítványok nevét, akik a Matematikai Olimpián, a Nemzetközi Magyar Matematikai Versenyen és egyéb hazai és külföldi versenyeken az élvonalba kerültek, és akik közül többen matematikatanárok lettek.
Folyamatosan működő rendezvények, diákversenyek, nyári egyetemek, szaktáborok kezdeményezője és szervezője napjainkig. A Budapesti Bolyai János Matematikai Társulat Rátz László Vándorgyűléseinek rendszeres résztvevője és néhány esetben előadója is volt. Szakmai előadásokat tartott itthon, Magyarországon, Erdélyben és Délvidéken. Több évtizeden keresztül részt vett A matematika tanítása c. folyóirat tanároknak szóló versenyén. 1999-ben az ő szerkesztésében jelent meg Budapesten a „Határon túli matematikai versenyek” c. könyv, valamint Komáromban a Honismereti Kiskönyvtár sorozatban a „Szentpéter” c. kis füzet.
Oláh Györgyöt a Bolyai János Matematikai Társulat kiváló oktató- és népszerűsítő munkásságáért 1985-ben Beke Manó Emlékdíjban részesítette. A Matematikai Olimpiák szervezési és felkészítői munkásságáért több alkalommal minisztériumi és kerületi elismerésben részesült. Sikeres pedagógiai tevékenységéért 2002-ben Komáromban polgármesteri díjat kapott.
Oláh György a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének alapító tagja.
Szakmai munkáját nyugdíjasként is folyamatosan végzi, mint az SZMPSZ külső
munkatársa. Évente előadóként részt vesz a balatonberényi matematikai tábor
munkájában, ahol a Kárpát-medence tehetséges fiatal matematikusainak tart
foglalkozásokat. Tizenötödik éve főszervezője a Nagy Károly Matematikai
Diáktalálkozónak, egy évtizede szervezi, koordinálja a Felvidéki és a Nemzetközi
Magyar Matematikaversenyt.
Oláh Györgyöt életjubileuma alkalmából Gáspár Tibor, a Komáromi Selye János
Gimnázium Czabán-díjas nyugalmazott tanára javasolta a kitüntetésre. Az SZMPSZ
Országos Elnöksége Oláh Györgyöt gazdag szakmai és szervezői tevékenységéért
2005-ben Rozsnyón Felvidéki Magyar Pedagógus Díjban részesítette.