A pattanásig feszült a légkör a szlovákiai kormánykoalícióban az ANO és a KDH között. A két párt képviselői újabban a tárgyalásokon még a kézfogást is mellőzik.
Az ANO–KDH ellentét volt a fő témája a szlovák tévécsatornák politikai vitaműsorainak. Nem lehetett nem észrevenni azt sem, hogy míg az ANO részéről az elnök és az alelnök vett részt a vitákban, addig a KDH „csak“ egy képviselőt (Peter Muránskýt) állított „fel ellenük“. A viszály annak ellenére dúl közöttük, hogy a parlamentben az ANO sem szavazta meg a Martin Fronc iskolaügyi miniszter leváltása céljából beterjesztett ellenzéki javaslatot. Képviselői ugyanis távol maradtak a bizalmatlansági indítvány szavazásától, ami a gyakorlatban ugyanaz, mintha ellene lettek volna, a miniszter eltávolításához ugyanis legalább 76 képviselő voksa szükséges, attól függetlenül, hogy hányan szavaznak. És mivel a jelen lévő 126 képviselőből csupán 69-en szavaztak Fronc ellen, az továbbra is az oktatási tárca élén maradhat. (Érdekesség volt, ahogyan honatyák figyelme megoszlott a szavazás és a hoki világbajnokság követése között. Ki-be járkáltak az ülésteremből, hogy értesüljenek a Szlovákia–Kanada összecsapás eredményéről – ami végül egyébként Szlovákia vereségével végződött.)
Az ANO jelezte, hogy kormánykoalíciós tagságukból kifolyólag nem sorakoztak fel csupán a Fronc leváltását szorgalmazó ellenzék közé, ám ez nem jelenti azt, hogy megszavazzák az általa benyújtott oktatási reformtörvényt, amelynek kulcspontja a felsőoktatási intézményekben bevezető tandíj lenne. Fronc javaslatáról várhatóan lapzártánk után, kedden döntött a törvényhozás, ám ha az ANO állta a szavát, az csak gyér parlamenti részvétel mellett vehette sikeresen az első akadályt. És még ha ez meg is történik, várható, hogy Gašparovič államfő – aki az ellenzéki Smer támogatásával vált azzá – visszautalja a parlamentbe a törvényjavaslatot, és akkor ennek újbóli megszavazásához már szintén 76 voks kellene, amit a kormánykoalíció az ANO nélkül még a függetlenek megnyerésével sem tud elérni.
Az ellenzéki pártok közül a Smer csak a távutas diákok esetében vezetné be a tandíjat, míg a HZDS eleve ellene van mindenféle tandíj bevezetésének.
Az ANO vezetői a tévévitákban kifejtették, hogy ugyan az egyetemi tandíj bevezetése mellett vannak, de a törvénytervezetet jelenlegi formájában nem támogatják, mert Martin Fronc oktatásügyi miniszter személyét nem tekintik garanciának arra, hogy az oktatásügy reformja valóban végbe menjen. Korábban Pavol Hrušovský azt mondta, hogy a felsőoktatási törvény parlamenti elutasítása csak elmélyítené a bizalmatlanságot a kormánykoalícióban. A parlament és a KDH elnöke ugyanakkor leszögezte, párbeszédet kezdeményez koalíciós partnereivel, akiktől arra is választ vár, vajon lehet-e ilyen körülmények közt kormányozni az országot. (n)
Mit tartalmaz Fronc javaslata?
– Tandíj bevezetése a felsőoktatási intézményekben, amelyeknek a havi összege
nullától akár 26 ezer koronáig terjedne;
– Diákkölcsönök lehetősége, melyeknek kamata évi 5% körül lenne;
– Ösztöndíjak, melyeket a diákoknak kb. 30%-a igénybe vehetne, a legmagasabb
ösztöndíj értéke elérhetné a 6800 koronát is;
– Büntetés évfolyamismétlés esetén, ez esetben a tandíj a nem ismétlő diákokéhoz
viszonyítva akár ötszörösére is emelkedhetne.