A magyarországi és szlovákiai méhészek az elmúlt hetekben, hónapokban Brüsszelben közösen tiltakoztak. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke a közelmúltban lapunknak elmondta: azért választották a radikális megoldást, mert problémáikat már számos fórumon számtalanszor elmondták, orvoslásukra azonban érdemi megoldás sokáig nem történt. S korántsem véletlen, hogy épp Brüsszelbe mentek, hisz a különféle uniós előírások, jogszabályok épp Brüsszelben születnek.
A magyar méhészekkel egyetemben szlovákiai méhészek is felemelték a szavukat méz ügyben. A tiltakozó akciósorozat egyik résztvevője volt Kiss Sándor, az Ipolyszakállosi Ipolyvölgye méhészalapszervezet agilis elnöke is.
– Miért kapcsolódtak be a megmozdulásba?
– Mert veszélybe került az európai méztermelés. A helytelenül alkalmazott uniós
szabályozás miatt pedig közel félmillió ember megélhetése közvetlenül is
veszélybe sodródott.
Az Európai Tanács illetékesei magyarországi kollégáinknak jelezték, hogy
amennyiben a magyar szaktársak felvetett problémái nem kizárólag „magyar
problémák”, s valójában az egész uniós mézért demonstrálnak, más országok
méhészeinek is fel kell az ügyben a szavukat emelniük. Mivel teljes mértékben
egyetértettünk a magyarországi méhésztársak okosan felsorakoztatott érveivel,
egy idő után velük közösen folytattuk a békés hadviselést.
Ugyanis a mi fő gondunk is az, mint magyarországi kollégáinké, ahogy azt Július
Selčan, a Szlovákiai Méhészek Szövetségének az elnöke is kijelentette,
történetesen, hogy egyes kereskedő cégek, nagyforgalmazók, a kiváló magyar,
szlovák, vagy más uniós országból származó mézet nem uniós államokban
előállított, nem szakszerűen kezelt, s állategészségügyileg sem kellőképp
ellenőrzött termékekhez keverik és minőségi áruként olcsón értékesítik. Ezzel
ellepik a piacot, a becsületes termelőket, forgalmazókat viszont
ellehetetlenítik.
Tehát: sem a magyarországi kollégák, sem pedig mi nem kizárólag magunkért, hanem
valójában a több mint 500 millió uniós állampolgárért, ezen beül pedig a mintegy
500 ezer uniós méhészért kardoskodtunk.
– Nos, most úgy látszik, akciójuk eredményes lett, hisz „mézügyben” végre
megtört a jég.
– Valóban. A siker elsősorban magyar kollégáink érdeme, azonban úgy érzem, az
ügy holtpontról előbbre mozdításába egy kicsit mi is „besegítettünk”. Mint a
különféle híradásokból is kiderül, a Bross Péter elnök vezette küldöttség Becsey
Zsolt magyar, és Astrid Lulling luxemburgi néppárti euroképviselő közbenjárására
a múlt hét elején Brüsszelben találkozhatott az Agrártanácsot jelenleg vezető
luxemburgi mezőgazdasági miniszterrel.
S úgy tűnik, a brüsszeli székhelyű COPA-COGECA európai mezőgazdasági
érdekképviseleti szervezet vezetői is belátták, hogy gondjaink uniós közös
gondot jelentenek.
– Mi lett a megbeszélések eredménye?
– A tanácskozáson a résztvevők elmondása szerint Fernand Boden megértette, hogy
az Európai Unió elhanyagolja a méz-szektort, s még a rendelkezésre álló
eszközökkel sem védi piacát más földrészek méztermelőinek szabálytalan
versenyétől. Ez a kibővült EU-ban egyszerre kereskedelmi, foglalkoztatási és
környezeti problémákat okozhat. Hogy mást ne mondjak, a növények természetes
porzásának elsorvadásával megrendül a biológiai egyensúly is.
– Az Európai Bizottság tehát napirendre tűzi a mézjelölési szabályok
változtatását?
– Igen. S, mint a magyarországi újságok is megírták, már azt is sikerként lehet
elkönyvelni, hogy a tárgyalásokra sor került. A résztvevők egyébként
egyetértettek abban is, hogy az európai méztermelés megmentése érdekében uniós
szinten kell foglalkoznia a magas cukorár-problémával éppúgy, mint azzal a
ténnyel, hogy a méz esetében megoldatlan az eredetigazolás, továbbá a
minőség-ellenőrzés is.
A szaktársak elmondása szerint az unió agrárminiszteri tanácsának a vezetője és
a két euroképviselő megállapodott az európai társaik nevében is szóló magyar
méhészekkel, hogy a probléma átvilágítására és kezelésére a lehető leggyorsabban
munkaanyagot tesznek az asztalra.
* **
Bő két hónappal az utolsó demonstráló méhészcsoport Brüsszelből való hazaérkezése után a megmozdulást a magyar és az uniós politikusok egyaránt sikertörténetként és példaként emlegetik. Az EU agrártanácsának legutóbbi ülésén 14 tagállam támogatta a mézre vonatkozó közösségi szabályozás módosítását. Hamarosan tehát a mézet tartalmazó flakon vagy üveg csomagolóanyagán fel kell majd tüntetni, hogy a méz eredetije honnan, melyik országból származik. Egyelőre a kevert méz esetében csak azt kell jelezni, hogy az EU-ban, vagy az EU-n kívül termett mézről van-e szó.
Az Európai Parlament a demonstrációk nyomán határozatot is hozott a méhészet támogatásáról, s „megporzási prémium” bevezetését is szükségesnek tartotta.
Zolczer László