A nagyszüleim még 1912-ben megvettek az A és B szomszédtól egy bizonyos területet, amit útnak használtak a saját telkükhöz. Kb. 4 évvel ezelőtt a szomszéd kerített, de abból a területből is elvett, amit az öregek megvettek tőle. A község átvette az utat és kifizette a szomszédnak az árát. Ebből az derült ki, hogy az 1912-es adásvételi szerződést vezették be a telekkönyvbe. Így tehát a B szomszéd is bármikor kérheti azt a részt, amit tőlük valamikor már megvettek. Jártam levéltárakban, a földhivatalban, a községházán, de sehol nem jártam sikerrel. A minisztériumból azt írták, hogy forduljak bírósághoz. És mi szerint döntene a bíróság? Mennyibe kerülne? Mekkora terület a 30 négyszögöl? Hova lett a szerződés, miért nincs bevezetve? Túl sok a kérdés, de válasz nincs. Nem tudom, hogy mit tegyek.
A végén kezdve: 1 négyszögöl (siaha) 3,60 m2, 30 négyszögöl 107,90 m2, 19,5 négyszögöl pedig 71,50 m2.
Valóban túl sok a kérdés, és ha nem járt sikerrel az illetékes hivataloknál (földhivatal), akkor én sem tudok kielégítő választ adni. Tény, hogy a régi időkben nem mindig kötöttek a szerződő felek írásbeli szerződést. Leggyakrabban csupán szóban egyeztek meg, átadták a pénzt és úgy gazdálkodtak tovább, ahogyan megegyeztek. A gond az, hogy mindig is csak akkor volt érvényes az ingatlanokat érintő szerződés, ha az bejegyzésre került a telekkönyvbe.
Mindenképpen a telekkönyvi kivonatból kell kiindulni, mert az a mérvadó. Nem tudom, hogy önök honnét tudnak az 1912-es szerződésről? Megvan önöknek? Megszerezték a telekkönyvi kivonatot? Valóban nincs a szerződés bevezetve? Ezen információk hiányában nem tudok állást foglalni.
Abban az esetben, ha megvan az a bizonyos szerződés, de nincs bejegyezve a telekkönyvi betétbe, lehetne próbálkozni, bár nem igazán bízom a sikerben. Ha nincs meg a szerződés, kár bármilyen próbálkozás. A községházán kötelesek megmutatni önnek az okmányokat, amivel megszerezték a szomszédtól az utat. Nagyon valószínűnek tartom, hogy az adásvételi szerződés nem lett jogszerűen megkötve, ezért érvénytelen. Hiszen a földhivatal engedélyezte az adásvételi szerződés bejegyzését (község x szomszéd), a geodéta, aki a kimérést végezte, szintén a földhivatal okmányaiból indul ki, a kataszteri térképen sincs az adásvételi szerződés szerinti állapot berajzolva.
Ha teljesen bizonyos akar lenni a dolgában, rendelje meg a teljes telekkönyvi kivonatot (a régi parcellaszámok szerint), és abból kiderül, hogy van-e értelme további próbálkozásoknak. Ugyanis a polgári bírósági eljárásban mindenkinek azt kell bizonyítania, amit állít. Ön pedig nem tudná bizonyítani, hogy a nagyszülei megvették a területet. Nem tudom, élnek-e még? Ha nem, miért nem volt a megvásárolt terület a hagyaték tárgya? Már akkor tudni kellett volna, hogy nincsenek rendben a dolgok.
Az a véleményem, hogy az adott kérdésben leginkább egy ügyvéd tudna tanácsot adni, de úgy, hogy átnézi a rendelkezésre álló okmányokat, és persze ismeri az összes lényeges körülményt. Tanácsot tud adni abban, hol milyen okmányokat szerezzen be, és főleg pedig azok ismeretében állást tud foglalni a fő kérdésben: érdemes-e pert indítani, ki ellen kell, mennyibe fog kerülni. Rajzai szerint teljesen máshogy néznek ki jelenleg a telkek, 1912-től többször át lettek számozva, vagyis bonyolult, de nem lehetetlen a régi okmányok beszerzése. Más kérdés viszont az, hogy a rengeteg utánajárás, idő, pénz megéri-e.
Annyit tudok látatlanban is leszögezni, hogy ha a telekkönyvi kivonatba nincs bevezetve a tulajdonjog adásvételi szerződés általi átruházása, kár minden további próbálkozásért.
Dr. Balla Éva