Moszkva a győzelem napi ünnepségekre készül

Vegyes érzéseket vált ki az évforduló

1945. május 8-án Berlinben a német főparancsnokság képviselői aláírták a német fegyveres erők feltétel nélküli megadásáról szóló okmányt. Moszkvában nagyszabású ünnepséggel emlékeznek a kerek évfordulóra, amelyet óriási biztonsági előkészületek kísérnek.

Oroszországban életbe lépett az új törvény, amelynek értelmében a levegőben tartózkodó repülőgépek biztonságának szavatolását a légitársaságoktól átveszik a belügyi szervek. Ez azt jelenti, hogy mostantól fogva bármelyik orosz légi járaton ott ülhet egy civil ruhás fegyveres kommandós. A légitársaságok nem túl boldogok az ötlettől, többször hangsúlyozták, hogy a lőfegyver használata a repülőgép fedélzetén megengedhetetlen és végzetes következményekkel járhat.

A Putyin elnök által szorgalmazott törvény előtt azonban meg kellett hátrálniuk. A légi marsalloknak egyes orosz járatokon egyébként már eddig is bérelt helyük volt, de ez nem a terrorizmussal, hanem a népszerű üdülőhelyekre tartó utasok túlzott alkoholfogyasztásával függött össze.

„Ha Moszkva felett egy terroristák által elfoglalt polgári repülőgép jelenik meg, lelőjük” – jelentette ki Szolovjev vezérezredes, a különleges rendeltetésű orosz haderő parancsnoka. „Nem engedhetem meg, hogy bármi is Moszkvára essen az égből, bár tudom, hogy egyelőre nincs megfelelő jogi szabályozás ehhez” – mondta a tábornok és hozzátette: ilyen esetekben a végső döntést a főparancsnok, vagy a védelmi miniszter hozza. A jelenlegi törvények értelmében csak akkor lehet lelőni egy eltérített polgári repülőgépet, ha nincsenek polgári utasok a fedélzetén, de a szeptember 11-i terrortámadások óta a katonák másképpen gondolkodnak. Az egész ügy azon a sajtóértekezleten került terítékre, amelyen Szokolov, a május 9-i, győzelem napi ünnepségek biztosításáról beszélt.

Az ünnepi rendezvényeken részt vesznek a világ legfontosabb vezetői és tudni lehet, hogy a nemzetközi és a csecsen terroristák is készülnek rá. A légtérbe gyanús szándékkal berepülő polgári repülőgépek lelövését ugyanakkor nem mindenki tartja elfogadhatónak, így egy korábbi orosz védelmi miniszter, Rogyionov sem. Szerinte a földi döntéshozóknak többnyire fogalmuk sincs, mi történik a gépen és milyen valós veszély fenyegeti például Moszkvát, a tűzparancs kiadása ilyen esetben felelőtlenség - véli az ex-miniszter.
Több – szovjet uralom alól – felszabadult országban vegyes érzelmeket vált ki a mostani évforduló. A lengyel jobboldali ellenzék egy része erősen ellenzi Kwasniewski moszkvai útját, arra hivatkozva, hogy 1945. május 9. nem csak a fasizmus alóli felszabadulást, hanem a szovjet uralom kezdetét is jelképezi.

Észtország, Lettország és Litvánia parlamenti képviselői közös határozatban fölszólították Moszkvát, ismerje el, hogy a második világháború végén megszállta a balti országokat, és kártalanítsa a három népet az átélt szenvedésekért. A három balti ország államfői közül csak Vaira Vike-Freiberga lett elnök asszony megy el a második világháború európai befejeződésének 60. évfordulója alkalmából rendezendő május 9-i moszkvai emlékünnepségre, Valdas Adamkus litván és Arnold Rüütel észt államfő elhárította Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívását. (radio.hu)

Meghalt Morrison, az atombomba egyik kifejlesztője

A múlt héten meghalt Philip Morrison amerikai fizikus, aki részt vett az első atombomba kifejlesztésében. Pénteken hunyt el, 89 éves korában. a Massachusetts Institute of Technology intézet jelentett be .Morrison a Robert Oppenheimer vezette Manhattan Tervet megvalósító tudóscsapat tagja volt. Jelen volt az első kísérleti atomrobbantásnál az új-mexikói sivatagban. Az ő irányításával szerelték össze a csendes-óceáni Tinian szigetén az 1945. augusztus 6-án Hirosimára ledobott atombombát, amelynek pusztító erejét Japán kapitulációja után a helyszínen tanulmányozta. A II. világháború után Philip Morrison a nukleáris fegyverkezési verseny elkeseredett ellenzője, az atomfegyverek ellenőrzésének és felszámolásának az élharcosa lett, és ebből a célból az Amerikai Tudósok Szövetségében együttműködött többek között Albert Einsteinnel is. Az ötvenes évek elején kommunista szimpatizánsnak bélyegezték meg, és 1953-ban be is idézték meghallgatásra a szenátus belbiztonsági albizottsága elé.