Elnök úr, 2005-ben megyei önkormányzatokat választunk. Az MKP milyen elvek
szerint készül együttműködésre, illetve koalíciók létrehozására a többi
politikai párttal?
– A párt alapszabályából és szerkezetéből következik, hogy egyértelműen a
kerületi tanácsok fogják eldönteni, ha igen, akkor milyen elvek szerint kötnek
koalíciós vagy együttműködési szerződést más pártokkal. Kétfajta koalíciós
szerződésről beszélhetünk. Az egyik a képviselőjelöltek, a másik a
megyefőnökjelölt állítására vonatkozik. Az egyetlen kikötésünk, amelyet a
központban megfogalmaztunk, az volt, hogy a kerületi tanácsok ne kössenek
koalíciós, illetve együttműködési szerződést a szlovák nemzeti és a kommunista
párttal. Tanácsoljuk ugyanakkor szem előtt tartani azt, hogy a megkötendő
koalíciós vagy együttműködési szerződés helyi, azaz megyei viszonylatba előnyös
legyen az MKP-nak és választóinak. Tehát politikájukat, programjukat tekintve
csak olyan szervezetekkel lehet szövetségre lépni, amelyek a mi választóink
számára is elfogadhatóak.
A választási együttműködés rendszerint jelölttámogatást jelent. Az MKP
viszonylatában hol jöhet ez számításba?
– A déli megyék közül Pozsony és Kassa azért kivétel, mert itt kevesen és
meglehetősen szétszórtak vagyunk ahhoz, hogy önállóan jelölteket állítsunk. E
két megyében már el is dőlt, hogy koalícióban indulunk a megyei választásokon. A
többi megye vonatkozásában többek közt gondot okoz a választói megoszlást
meghatározó észak-déli fekvés. A magyar többségű járások a déli részeken
találhatók, az északiakban kevesen vagyunk. Ahol pedig nincs választói bázisunk,
természetesen fölösleges jelöltet állítanunk. A koalíció alapja a jelöltállítás
szabályozása lehetne, vagyis az, hogy ahol mi állítunk, ott a szlovák koalíciós
partner ezt nem teszi. Csakhogy ezt aligha vállalnák.
Mennyire befolyásolja a megyei pártszervek magatartását a központi szervek
egymáshoz való viszonya?
– Természetesen megyei szinten is elsősorban a koalíciós partnerekkel
szorgalmazzuk az együttműködést. Politikai beállítottság és program tekintetében
hozzájuk állunk közelebb, és nem az ellenzéki pártokhoz. De ha nem is koalíció,
együttműködés a HZDS-szel és a Smerrel is elképzelhető, mint ahogy a HZDS-szel
létezik is a Besztercebányai kerületben. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal
kötött megállapodásunk lényege egyfajta hatáskörmegosztás, a HZDS illetékes az
északi járásokban, az MKP pedig a déliekben. Még a beruházási pénzek
elosztásában is sikerült megegyeznünk.
Arra volt példa, hogy az MKP ellenzéki párttal kötött választás előtti
együttműködési szerződést?
– A Kassai kerületben szövetkezett választási együttműködésre az MKP a
Smerrel és az SZDKÚ-val. Végül 24 képviselőjük lett, köztük 18 MKP-tag. A
tapasztalatok azt mutatják, hogy helyi és megyei szinten sokszor egészen más a
viszony az ellenzéki pártokkal, mint a központban. Néhol lehetséges velük az
eredményes együttműködés is.
Az említetteken kívül melyik megyében van esély most életképes koalícióra?
– Erre Pozsonyon és Kassán kívül, őszintén szólva, nem látok lehetőséget. A
programokat talán még össze is lehetne hangolni, ám a jelöltek állításában
nehezen tudnak szót érteni a partnerek. Nincs annyi mandátum, amennyi lehetővé
tenné minden igény kielégítését. Ha pedig valakinek a rövidebbet kell húznia, az
rendszerint nem megy veszekedés nélkül. S ahol veszekszenek, ott nem gondolnak
koalícióra.
És a választások után?
– A testületi többség megszerzése érdekében szinte minden megtörténhet. Négy
évvel ezelőtt senki sem gondolta volna, hogy a Besztercebányai kerületben az MKP
éppen a HZDS képviselőivel fog együttműködni, mégpedig az eddigiek szerint
nagyon eredményesen, különösen négy, a Nagykürtösi, Losonci, Rimaszombati és
Nagyrőcei járásban. A választások után már arról van szó, hogy részt veszünk-e
közvetlenül a megye irányításában, vagy maradunk a túl sok vizet nem zavaró
ellenzék soraiban. Mindenképpen igyekeznünk kell megbízható, a megállapodásokat
tisztességesen megtartó partnert találnunk, akivel lehetséges az együttműködés.
A hírek szerint Nyitrán nincs nagy jövője a magyarellenes szlovák
nagykoalíciónak. Az ANO állítólag hajlandó volt az MKP-val is tárgyalni.
Megtudhatnánk, milyen eredménnyel?
– Többször is tárgyaltak, a végeredményről egyelőre nincs tudomásunk. Voltak
megbeszélések a KDH-val, az SDKÚ-val és a többi párttal is, de szerintem ezeken
a tárgyalásokon sok volt az udvariassági gesztus, viszont kevés az
együttműködést kilátásba helyező elkötelezettség.
Kassán a HZDS el tud képzelni olyan nagykoalícót, amelynek az MKP is
tagja...
A Besztercebányán történtek után ebben nem látok semmi különöset.
Esetleg Nagyszombatban is kialakulhat még MKP-ellenes szlovák
nagykoalíció?
– Nem tartom valószínűnek, hogy egy szélesebb, sok választói szavazatot
megszerző magyarellenes koalíció bárhol is létrejöjjön. Tudomásunk van róla,
hogy egyes pártok részéről voltak ilyen irányú központi utasítások, de szerintem
az ilyen erőltetett elképzelések meg fognak bukni. A két legnagyobb ellenzéki
párt, a HZDS és a Smer 2001-ben együtt indult Besztercebányán. Egy év múlva
akkora veszekedés lett az együttműködésből, hogy a HZDS inkább az MKP-ban
keresett és talált partnert. A helyzet most sem fest úgy, hogy a választások
kedvéért kibékülnének.
Az elmúlt négy év tapasztalatai mire figyelmeztetik az MKP-t?
– Nagyon fontosnak tartom, hogy a választásokra kidolgozott megyei
programokat következetesen megvalósítsuk. Megyei képviselőink most voltak
először hivatalban, tanulták a szakmát, volt egy kis kapkodás, egy és más nem
úgy sikerült, mint szerették volna. Négy évvel ezelőtt a programokat sem
lehetett az egész megbízatási időszakra összeállítani, hiszen a jogkörök nagy
részét csak fokozatosan ruházták át a megyékre. De most már ismertek a feladatok
is, a lehetőségek is.
Elégségesnek tartja azt a frakciók közötti együttműködést, amelyet az MKP
képviselői a programok teljesítése érdekében fejtettek ki?
– Valószínűleg elérhettünk volna többet is. A Nyitrai kerületben többségben
vagyunk a megyei önkormányzatban, tehát itt nem kellett feltétlenül együttműködő
partnert keresnünk. Igaz, ez az „önállóságunk” problémákat is felvetett a
féltékeny partnerek oldalán. A többi megye vonatkozásában is elmondhatjuk, a
lehetőségekhez képest jól szerepeltek az MKP-frakciók.
Milyen időtervhez igazodnak a megyei választások előkészületei?
– Május 20-ig kell megtartani a járási konferenciák küldötteit megválasztó
alapszervezeti gyűléseket, június végéig rendezik meg a járási konferenciák
tanácskozásait, a kerületi tanácsok szeptember végéig véglegesítik a
jelöltlistákat, és egyben jóváhagyják a választási programokat is.
Mi az elképzelésük, ezek a programok mennyire lehetnek egységesek, vagy
teljes egészében a megyei viszonyokat fogják tükrözni?
– A programok kérdésével az országos tanács nemrégi ülése is foglalkozott.
Jóváhagyott egy keretprogramot, amelyet a kerületi tanácsoknak figyelembe kell
venniük saját elképzeléseik megszövegezésekor. A saját programoknak
tartalmazniuk kell az elmúlt megbízatási időszak tevékenységének értékelését, be
kell számolniuk arról, mit sikerült, mit nem sikerült elérni a négy évvel
ezelőtt kitűzött célokból. Úgy gondoljuk, a megyei választási programoknak
mindenképpen tartalmazniuk kellene a magyarlakta területek gazdasági
fejlesztését, természetesen a megye keretei közé ágyazva. A gazdasági fejlesztés
tekintetében különösen a Nyitrai, Besztercebányai és a Kassai kerületre kell
összpontosítanunk, a déli országrészek viszonylatában ugyanis az elmúlt
negyven-ötven évben felhalmozódott lemaradás itt a legnagyobb. Ennek
felszámolása érdekében igénybe kell venni és a megyei viszonyokra kell lebontani
a 2007–2013-as évekre készülő nemzeti fejlesztési programot is, amely nagyrészt
uniós pénzek segítségével fog megvalósulni. A déli országrészekben jó volna
meghonosítani a munkaigényes elektronikai ipart és felfejleszteni az
élelmiszeripart.
Közelebb kellene kerülni az uniós forrásokhoz...
– Szó van róla, hogy minden megyének lesz irodája Brüszszelben, ahol
mindegyik a maga javára fog lobbizni. Képviselik, ismertetik a megyét, és
kapcsolatokat teremtenek a fejlesztéshez.
Az országos tanács meghatározta a megyei képviselőjelöltekkel szemben
támasztandó követelményeket is...
– Igen. A jelöltnek először is párttagnak kell lennie, és hatósági erkölcsi
bizonyítvánnyal kell igazolnia feddhetetlenségét. A jövőben korlátozni
szeretnénk a funkcióhalmozást, ezért a tanács úgy látja célszerűnek, hogy egy
személy két választott funkciónál ne vállaljon többet. A jelölteknek
nyilatkozatban kell kötelezniük magukat, hogy megválasztásuk esetén 2006.
december 31. után nem vállalnak kettőnél több választott tisztséget. Egyéb
tevékenységüket is összhangba kell hozniuk a megyei feladatokkal, ugyanis az MKP
arra törekszik, hogy teljes értékű megyei képviselői legyenek.
Az MKP-ban természetes követelmény, hogy nem lehet jelölt az a személy,
aki tudatosan együttműködött az előző rendszer titkosrendőrségével, a hírhedt
ŠtB-vel...
– Ennek ellenőrzése a megyei szervek feladata lesz, amelyek az országos
tanács határozatai szerint összeállítják és véglegesítik a megyei
jelöltlistákat. A megyei tanácsnak csak akkor van lehetősége a mérlegelésre, ha
a jelöltet bizalmiként vagy ügynökjelöltként tüntették fel a Nemzet Emlékezete
Intézet nyilvántartásában. Ha ügynök vagy ennél magasabb beosztású ŠtB-s volt,
jelöltként szóba sem jöhet. Nem tartjuk elfogadhatónak azt sem, akit a jelenlegi
titkosszolgálat alkalmaz ilyen vagy olyan beosztásban. A múlt keserű
tapasztalatai alapján szeretnénk elkerülni, hogy az MKP érintett legyen az ilyen
ügyekben. Ráadásul arról is tudomásunk van, hogy a szlovák titkosszolgálat
1998-ig megfigyelte a magyar politikusokat és szervezeteket.
Szándékában áll az MKP-nak saját megyefőnökjelölteket állítani? Koalíciós
partner nélkül mekkora lesz az esély, hogy meg is választják őket?
– Jobbára ez is a megyei tanácsok hatáskörébe tartozó döntés. Van egy
elképzelés, amely szerint az MKP-nak az első fordulóra minden megyében kellene
megyefőnökjelöltet állítania. Ha a szlovák partnerek sok jelöltet állítanak, még
tisztességes szavazatszámot is elérhetne, különösen Nagyszombat és Nyitra
megyében. Ha nem jön létre olyan választási koalíció, amely a megyefőnökjelöltre
is vonatkozik, akkor ez a stratégia az erők megoszlásának felmérését fogja
szolgálni. Másképp tárgyalhatunk a második forduló előtti és majd a választások
utáni együttműködésről, ha az első forduló felmérése alapján tisztában leszünk
az erőviszonyokkal, s tudni fogjuk azt is, milyen erőkkel támogatjuk az
esetleges partner jelöltjét. Az így tisztázott helyzet sokat jelenthet a későbbi
együttműködésről folytatott tárgyalásokon elfoglalt pozícióink szempontjából.
Megyefőnökjelöltet, úgy gondoljuk, azért is szerencsés dolog lenne állítani,
mert tekintélyes személyiség lévén (annak kellene lennie), sikeresen betölthetné
a választási kampány főnökének szerepét, akit, ha nincs, hiányolnak a választók.
Viszont ha van, jócskán befolyásolhatja a választás eredményét.
A nagyszombatiak főként a választások utáni együttműködést tartják
fontosnak. Az MKP vezetősége támogatja az ún. választások utáni koalíciót?
– Nyitra az egyetlen kivétel a bennünket foglalkoztató régiókban, ahol egy
pártnak, történetesen az MKP-nak, többségi frakciót sikerült létrehoznia a
megyei képviselő-testületben. Tapasztalatok mutatják, hogy az eredményes
önkormányzati munkához legalább viszonylagos stabilitásra, a többséget alkotó
politikai erők megbízható együttműködésére van szükség. Ilyen együttműködés
részesei akarunk lenni mi is, egy vagy akár több partnerrel, ha a programok
jellege és a partnerek viselkedése ezt lehetővé teszi. Ha programunkat végre
akarjuk hajtani, és választóinknak ezt ígérjük, akkor a végrehajtó hatalom
részeseinek kell lennünk. Ellenzékben ellenőrizhetünk ugyan, de ennél többet nem
nagyon tehetünk. Márpedig a program megvalósításához ennél több kell.
A jelenlegi helyzet alapján következtetni lehet a következő megbízatási
időszakra is? Például a Besztercebányai kerületben?
– Akkor igen, hogy ha maradnak a jelenlegi erőviszonyok. Ha továbbra is az
MKP és a HZDS lesz a két legerősebb frakció, akkor a most érvényes megállapodás,
esetleg apróbb módosításokkal, érvényben maradhat a következő négy évben is.
Csak hát ehhez jól kell szerepelnünk a választásokon...
Úgy érzi, a magyar párt mindent megtesz ezért?
– Annál is inkább, mert a megyei önkormányzat ma már nem egy formális
szervezet. Reális jogkörei és azok érvényesítéséhez eszközei vannak. Nem
mindegy, hogy a rendelkezésre álló tekintélyes keretekből a magyar lakosság
hogyan részesül, arányainak, szükségleteinek megfelelően-e, vagy csak morzsákat
kap a hatalomba ülők velünk nem rokonszenvező tetszése szerint.
A sikeres szavazáshoz jó kampányra is szükség lesz. A jó kampányhoz pedig
egyetértésre és összefogásra. Ehelyett néhol viszálykodást és széthúzást
tapasztalhatunk.
– Sajnos, ilyen is van, de remélem, hamarosan Nyitrán is rendeződnek a
viszonyok. Veszekedéssel, áskálódással sehol sem szabad kockára tenni a
választások sikerét.
Köszönöm a válaszait.
SZABÓ GÉZA