Szlovákia, Magyarország és még további nyolc európai ország egy évvel ezelőtt, május 1-én vált az Európai Unió tagjává. Ez alkalomból adott sajtótájékoztatót Berényi József, a Magyar Koalíció Pártja országos elnökségének tagja, aki jelenleg a külügyminisztérium államtitkári posztját tölti be. A magyar politikus a csatlakozás előnyeit és hátrányait mérlegre helyezve egyértelműen sikeresnek és hasznosnak ítéli meg Szlovákia számára az EU-tagságot.
Berényi József szerint a bővítés azért is indokolt volt, mert a világ olyan nagyhatalmai mellett, mint például az Egyesült Államok, Kína vagy Oroszország, az európai államok közül – nagyságukat tekintve – még Németország vagy Franciaország sem tehetné meg, hogy velük önállóan, egyenlő félként tárgyaljon.
A magyar politikus szerint javítani kell még az EU láthatóságán és népszerűsítésén. Fontosnak tartja, hogy a tagországok minél előbb ratifikálják az Európai Unió Alkotmányát, ezáltal megnövekedne az európai parlamenti képviselők szerepének jelentősége, a hivatalnokoké viszont csökkenne. Kevés szó hangzik el a médiákban a szervezet humanitárius tevékenységéről is, noha az ezen a területen is sokat tesz.
Ami a további bővítést illeti, Berényi szerint az elvárások magasak, ezért nagyon jó, hogy Szlovákia még elérte az EU-ba tartó „2003-as vonatot“.
Gazdaságilag Szlovákiának már az első évben is kifizetődő volt az EU-tagság, hiszen 2004-ben a különböző alapokból többet merített, mint amennyit azokba befizetett. Ebben az évben várhatóan még kedvezőbb lesz a mérleg. Berényi kiemelte, az Európai Unió továbbra is elsősorban lehetőségeket rejt az ország számára, ám nem várható tőle, hogy automatikusan megoldást jelentsen az itt lévő problémákra.
Államtitkár úr, ön a sajtótájékoztatón elsősorban Szlovákia szemszögéből értékelte az ország Európai Unióhoz való csatlakozásának egy évét. Ha a kérdést a felvidéki magyarokra szűkítjük, mit állapíthatunk meg?
– Minőségbeli változás elsősorban abban nyilvánul meg, hogy az Európai Unió elvárja a határmenti régióktól, hogy azok kidolgozzák a közös fejlesztési terveiket. Tehát azon szlovákiai járások és kerületek, ahol magyarok is laknak, együttműködésük a magyarországi megyékkel az nem egy olyan "összeborulás", amely nacionalista alapon megkérdőjelezhető, hanem egy Európai Unió által - pénzzel is - támogatott legitim folyamat. Egyelőre még kevés pénz került a szlovák-magyar határmenti övezetbe, ám ez várhatóan 2007-től megtöbbszöröződik.
A változást a belépés után rögtön megérezhették a polgárok, hiszen 2004. május 1-től már személyazonosságival lehetett az Európai Unió országaiba – köztük Magyarországra – is utazni. Ez sok olyan személynek jelentett segítséget, aki eddig az útlevél hiánya miatt ezt nem tehette meg. 2007-től, mikortól a schengeni övezet tagjai leszünk, a határok átjárhatósága még szabadabb lesz. Gyakorlatilag eltűnnek a határellenőrzések - leszámítva persze az előbb említett szlovák-ukrán határt, hiszen Szlovákia szomszédjai közül csupán Ukrajna nem tagja az Európai Uniónak. Ezáltal megnövekedik majd a gazdasági és a kulturális kooperáció lehetősége is.
Van reális esély arra, hogy két év múlva csatlakozhatunk a schengeni övezethez?
– Ha a kormány tudja a jelenlegi tempót tartani, és a szlovák-ukrán határ is kiépül úgy, ahogy azt az Európai Unió elvárja tőlünk, akkor igen. Persze ehhez az is kell, hogy a következő kormány, amely a 2006-os választások után áll fel, folytassa azt a tevékenységet, amelyet a mostani kabinet ezen a területen tesz.
Bár a közvélemény-kutatások szerint a lakosság többsége is egyetért azzal, hogy a csatlakozás hasznos és jó dolog volt az ország számára, bizonyára vannak olyan esetek is, ahol inkább hátrányt jelent…
– Természetesen. Például a szlovákiai magyarok között megjelent egyfajta konkurencia a mezőgazdaság területén Lengyelországról és Magyarországról. Tudatosítani kell, az Európai Unió nem csak pozitív könnyítést jelent, hanem új kihívásokat is állít elénk, aminek nem biztos hogy minden gazda a jelen pillanatban örül.
Nem szabad olyan dolgokat várni az Európai Uniótól, melyeket az nem tud teljesíteni. Ilyen például a beneši dekrétumok kérdésének a megoldása, de említhetnék más kisebbségekkel kapcsolatos kérdéseket is. Az Európai Unión belül ugyanis az az elv működik, hogy azt a politikát képviseli, amiben a 25 tagország megegyezésre jut. Nagyon sok esetben, ha egy tagország – és a kisebbségi kérdések is általában ilyenek - ellene van egy bizonyos megoldásnak, akkor a többiek ellenkező akarata sem elegendő. De az Európai Unió is alakul, most folyik az alkotmány ratifikálásának sorozata az egyes tagországokban, lehet hogy néhány év múlva ezeknek a kényes kérdések megoldásában is nő a szerepe.
Hogyan értékeli a szlovákiai Európai parlamenti képviselők munkáját?
– Még csak egy év telt el. Az Európai Parlament egy nagy létszámú testület, melyben körülbelül ötször annyian foglalnak helyet, mint a szlovák parlamentben. Meg kell tanulni annak a módját, hogy itt valaki sikeres legyen. Ez a folyamat most zajlik, az eredményt még várnunk kell. Úgy tudom, hogy a Magyar Koalíció Pártjának képviselői több területen aktívak voltak. Például a Vajdaságban tapasztalt atrocitások esetében szorgalmazták, hogy tényfeltáró küldöttség utazzon a Vajdaságba, és arról készítsen egy tanulmányt. Ez meg is történt.
Ön tavaly épp hogy csak lecsúszott az Európai parlamenti mandátumról. Duka Zólyomi Árpád előzte meg, aki az ügynöklisták nyilvánosságra hozatalát követően lemondott alelnöki posztjáról. Az MKP vezetése nem kérte fel, hogy Európai parlamenti mandátumáról mondjon le az ön javára?
– Az országos elnökségben az a vita, amely a volt titkosszolgálattal együttműködők sorsával kapcsolatos, annyira nyilvános, ahogy az publikálva is volt. Ezek nagyon kényes kérdések, azonban annyit talán mondhatok, hogy ha az utolsó országos tanácsi vita egy évvel ezelőtt zajlik le, akkor lehet, hogy most más öszszetételű volna a Magyar Koalíció Pártja képviselete az Európai Parlamentben.
Oriskó Norbert