Komárom egész újkori erődítményrendszere a katonai objektumok sorában páratlan együttesnek számít, sőt a jelentősége még Szlovákia és Magyarország határán is túlmutat. A komáromi erődítményrendszer az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb és legerősebb védelmi építménye volt. Az Öregvár 1546-1557 között a 13. századból származó erődítmény átépítése révén alakult ki. Az Öregvárát 1663 és 1673 között I. Lipót uralkodása alatt kibővítették az Újvárral. Az erődítményrendszer – amelyet súlyosan megrongált az 1763-as földrengés –, a napóleoni háborúk idején nyerte vissza stratégiai fontosságát. Újabb elemekkel kibővítették, majd később az 1848-49-es magyar szabadságharc idején vált hadászatilag kulcsfontosságú erődítményrendszerré. Az Öreg- és az Újvár ma már a város tulajdonát képezi. Tekintettel arra, hogy valamennyi objektumával egyetemben nagyon rossz állapotban van, megfelelő felnyitás nélkül az idegenforgalom szolgálatába nem állítható. A város vezetősége és az önkormányzat a hazai és az EU-s pénzügyi alapok kínálta lehetőségekkel is igyekszik megtenni mindent annak érdekében, hogy a várat és objektumait felújítsák, valamint megfelelő módon kihasználják. Ehhez természetesen a pénzforrások felkutatásán kívül részletes tervdokumentációra van szükség. Ezért a város a Phare ECOSOL EU-s alap segítségével márciusban a Komáromi Tiszti Pavilon dísztermében nemzetközi szakmai bemutatót rendezett a komáromi Öregvár és Újvár használhatóságának elemzéséről, akcióterv kidolgozásáról. A találkozón csaknem kétszáz résztvevő volt nemcsak Szlovákiából, hanem Magyarországról is. Az összejövetelt Bastrnák Tibor polgármester nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy a város a szlovák államtól városépítő céllal vásárolta meg a várat s mindent megtesz annak érdekében, hogy fokozatosan felújítsa egyes részeit. ,,Igyekszünk majd elérni, hogy hamarosan az UNESCO által számon tartott világörökség része legyen a vár.” – hangsúlyozta. A konferenciát csaknem nyolchónapos műemlékvédelmi, műépítészeti és városfejlesztési kutatások előzték meg. A jól sikerült és magas színvonalú tanácskozáson közzétették ezen kutatások és felmérések eredményeit és az egyes variánsok szerint a cselekvési megvalósítási terveket is megfogalmazták. A javaslatok szerint az erődítmény kihasználásának a terve szakaszonként valósul majd meg s ez figyelembe veszi majd a műemlékvédelmi, műépítészeti, városfejlesztési és környezetvédelmi szempontokat. A konferencián Dél-Komárom szakemberei is képviselték magukat. Pohlmüller József arról számolt be, hogyan sikerült a Monostori erődöt az idegenforgalom szolgálatába állítani. Grafel Lajos, a program menedzsere elmondta, hogy még az idén megkezdik a központi erőd információs központjának a kiépítését. A Komáromi Városi Képviselő-testület pozitívan értékelte március 10-ei ülésén az erődrendszerről szóló tanácskozást s elhatározta, hogy záradékaival ez év júniusában fog részletesen foglalkozni.
Dr. Bende István