Kisebb vihart kavart Finnországban Karleby (Kokkola) város svéd tannyelvű iskolájának azon döntése, amellyel eltörölték a finn nyelv kötelező oktatását. A hatályos törvények szerint a lépésnek semmiféle jogi akadálya nem volt, noha meglepő, hogy az iskola diákjai számára így már csak az angol, illetve a német nyelv kötelező. Per-Olof Nyström igazgató a Vasabladet című napilapnak az iskolavezetés döntését azzal indokolta, hogy diákjaik mintegy 80%-a vegyes házasságból származik, s ebből adódóan jól tud finnül (Finnországban a vegyes házasságban született gyermekeket többnyire kisebbségi iskolába íratják – a szerk). Időközben a kisváros önkormányzatának is sikerült felhívni magára a figyelmet. A 2004. január elsején életbelépett új nyelvtörvényre hivatkozva nyelvtanfolyamon való részvételre szólították fel azokat az önkormányzati dolgozókat, akik az ország valamelyik hivatalos nyelvét – az ötmilliós Finnországban csupán 300 ezer svéd él, ám a svéd nyelv hivatalos ranggal rendelkezik - gyengébben beszélik. A tanfolyamok különböző fokú nyelvvizsgával zárulnak, ahol a finn anyanyelvűeknek svédből, a svéd anyanyelvűeknek finnből kell mind írásban, mind szóban számot adni tudásukról. A sikeres nyelvvizsga fizetésemelést von maga után. A2004-es adatok szerint Karleby lakosságának 18% svéd, kb. 6500 fő. (www.vasabladet.fi)
Grúz-abház vegyes-küldöttség járt Dél-Tirolba, hogy tanulmányozzák a tartomány autonómiájának felépítését. ”Gyorsabban lehetne javítana a kisebbségek helyzetén, ha az ENSZ határozottabban síkra szállna a kisebbségi jogokért.” – nyilatkozta a dél-tiroli lapnak Florian Mussner tartományi tanácsos, míg Luis Durnwalder tartományfőnök kijelentette: „Problémák, mint minden társadalomban, természetesen nálunk is vannak. Itt azonban, az autonómiának köszönhetően, legyőzhetőek.” (www.dolomiten.it)
Kaszás Péter