Az oktatási tárca 1998-ban döntött úgy, hogy megreformálja az érettségi vizsgákat. A langyos „viták” közepette készült koncepciót 2001-ben fogadták el. Az azt követő években került sor a részletek kimunkálására, kipróbálására, s ebben a tanévben találták érettnek a szabályrendszert arra, hogy általánosan bevezessék. A középiskolai tanulmányok befejezéséről szóló új miniszteri rendelet 2004. szeptember 15-én életbe lépett. Ettől kezdve élesedett az ellenállás, február elején az ellenzők petíciót nyújtottak be az oktatási minisztériumba az érettségi vizsgák reformja ellen. A miniszter határozott volt. Nem látta indokoltnak változtatni, mondván: 30 napon belül megkezdődnek a vizsgák, 65 ezer érettségizőt bizonytalanítana el, ha most változtatnának a szabályokon. Egyébként is jónak, az alkotmánnyal összhangban lévőnek tartja az új szabályrendszert. Meggyőződése, hogy ez végre rendet teremt, igazságos összehasonlítást eredményez a különböző iskolákban végző tanulók tudását illetően, minimalizálja a korrupciót, és fokozatosan helyettesíteni fogja a felsőfokú felvételi vizsgákat is. Hangsúlyozta, hogy egyértelműen előrelépésnek tartja az új vizsgaformát, és nem szándékozik visszakozni politikai játékok nyomására. Arra kérte a tiltakozókat, alaposan fontolják meg következő lépéseiket, mert a reform bevezetésének fékezésével végső soron kétségbe vonhatják az idei érettségi vizsgák eredményeit is. Elsősorban az Állami Pedagógiai Intézet (ÁPI) érdemeként kiemelte a vizsgák alapos szervezési előkészítettségét. Aztán úgy hozta a sors, hogy homokszem került a gépezetbe: az egyik tesztlapnál (tévedésből?) azt a változatot sokszorosították, amelyen a lektor megjegyzései mellett a tesztkérdések helyes megoldása is jelölve volt. Országosan elrendelték a matematika központi írásbeli részének megismétlését, az Állami Pedagógiai Intézetben pedig fejek hullottak…
Az új vizsgarend szerint a 2004/2005-ös tanévtől kezdődően minden középiskolában kötelező lesz érettségi vizsgát tenni legalább egy idegen nyelvből. Minden tantárgynak saját – szakosokból álló – vizsgabizottsága lesz. A kötelező vizsgatárgyak esetében két szint (A - emelt, és B - középszint) közül lehet választani. Fokozatosan kötelezően bevezetésre kerül minden kötelező tantárgyból az érettségi vizsga külső (extern) része teszt formájában. A 2004/2005-ös tanévben ez az angol és német nyelv, valamint a matematika tárgyaknál lép érvénybe. Ettől a tanévtől kezdve angol és német nyelvből, valamint az A szinten matematikából kötelezővé válik a vizsga belső (intern) részéhez tartozó írásbeli vizsga is.
„Ebben a pillanatban még nem lehet megmondani, milyen mértékben tükrözi az új vizsgaforma a középiskolák végzettjeinek valódi tudását” – mondta Juraj Sinay, a Szlovák Rektori Konferencia elnöke. Szerinte az egyes karok még egy-két évig várnak, hogy meggyőződjenek az új vizsga objektív voltáról. Az oktatási minisztériumban erről más a vélemény. A miniszter szerint az új érettségi éppen azt garantálja, hogy az ugyanolyan eredményt elérő diákok az ország különböző pontjain azonos tudással rendelkezzenek, s van olyan vélemény is a minisztériumban, hogy a felvételi vizsgákat teljesen el kellene törölni.
Kustyán Ilona, a Selye János Gimnázium igazgatóhelyettese körülbelül egy hónappal ezelőtt 125 tanulónak adott instrukciókat az érettségi vizsgák megkezdése előtt.
Túl a vizsgák írásbeli részén őt kérdeztük, hogyan válik be az új vizsgarend.
Mit jelent az új érettségi a gyakorlatban?
– Új mindjárt a vizsgatárgyak megválasztása. Eddig magyar és szlovák
nyelvből és két választható tantárgyból kellett kötelezően érettségizni. Idén e
két nyelvhez hozzákapcsolódott vagy az angol, vagy a német, továbbá két
választható tantárgy. Egyet a természettudományi tantárgyak egy adott
csoportjából kellett választani, egyet pedig a diák tetszőlegesen választhatott,
tehát gimnáziumban az eddigi négy helyett öt tárgyból kell érettségi vizsgát
tenni. Azon kívül megválaszthatta, hogy emelt szinten vagy középszinten akar-e
érettségizni. Újdonság az érettségik központi jellege is. Ez azt jelenti, hogy
Szlovákia középiskoláiban egy időben, egyszerre, ugyanazt a feladatot oldja meg
minden érettségiző diák, az A, illetve B szintnek megfelelően. A feladatokat a
minisztérium háttérintézménye (ÁPI) határozza meg. A külső érettségi vizsga
feladatlapjainak javítása központilag történik. Fokozatosan átalakul az
érettségi úgy, hogy a vizsga külső részében minden tantárgyból központi
tesztlapok alapján fognak érettségizni a tanulók. Ebben az évben ez még csak
három tantárgyat érintett: az angol és német nyelvet, valamint a matematikát. A
vizsga belső része az egyes tantárgyakból írásbeli és szóbeli, szakiskolákban
gyakorlati részt is tartalmaz. Az írásbeli rész feladatait itt is központilag
adják meg, s az egész ország területén egyidejűleg zajlik, a vizsga külső
részével egy napon, a teszt megírása után. Írásbeli része van a vizsgának
szlovákból, illetve a tanítási nyelvekből, angol és német nyelvből, valamint
emelt szinten matematikából. Magyarból és szlovákból újdonságot jelent az, hogy
most nem az iskola igazgatója választott ki a tantárgybizottságok által javasolt
témákból négyet, hanem ebben az évben négy központilag megadott témából
választhattak a diákok egyet-egyet. Amit előre tudhattak mind a diákok, mind a
szakos tanárok, az a hat fogalmazási műfaj, amely alapján négyet kiválasztottak
az Állami Pedagógiai Intézetben.
Változik-e a teljesítmények értékelési módja?
– Az osztályozásnál most nincs egy összefoglaló jegy. Az érettségi
bizonyítvány tartalmazni fogja, hogy milyen szinten érettségizett a diák az
adott tárgyból, rákerül a bizonyítványra a teszt eredménye százalékban
kifejezve, a belső vizsga írásbeli részének eredménye, továbbá a szóbeli vizsga
jegye is.
Mi a különbség a vizsga külső része és a belső vizsga írásbeli része
között?
– A külső vizsga egy feleletválasztós teszt kitöltéséből és egy úgynevezett
rövidválaszos részből áll. Az egész egy külső érettségi elnök jelenlétében
folyik, ő rendeli oda a felügyelő tanár személyét is. Szakos tanár nem lehet
benn, amikor írják. A kitöltött tesztek eredetijét az elnök jelenlétében még
aznap lezárjuk. Amikor lezajlik az írásbeli rész, gyorsfutár viszi el a lezárt
dolgozatokat. (A kópia itt marad.) A javítást külsősök végzik, s az eredményt
május 13-ig, azaz tíz nappal a szóbeli vizsgák előtt meg kell kapnia a diáknak.
A belső írásbeli szintén egy zárthelyi dolgozat, ahol azonban nem megtippelni,
hanem megoldani kell a feladatokat, vagy kifejteni a témát. Ezeket helyben
javítjuk, az igazgató határozza meg a javítás módját. Az iskola szakos tanárai
javítják, de nem feltétlenül az, aki tanította a diákot. A dolgozatok kódszámmal
vannak azonosítva, a javító tanár nem tudja, kinek a dolgozatát javítja.
Mennyivel volt bonyolultabb az újfajta érettségi megszervezése?
– Jóval bonyolultabb volt. Hétfőtől péntekig zajlottak az érettségi vizsgák
szlovák, angol, matematika, német és magyar sorrendben. Percre beosztottan
egészen aprólékos teendőket írtak elő a tanárnak is, reggeltől délután háromig
folyamatosan volt feladata. Rendkívül sok az adminisztráció, ami bizonyos
mértékig ugyan szükségszerű, de talán túlburjánzó volt. Egy osztályban 18 diák
ülhetett, így nálunk egy egész emeletet kellett lefoglalni az érettségiknek. A
nem szakos tanároknak a felügyeletet kellett folyamatosan ellátni, a többi
osztályban pedig tanítani kellett. Nálunk, ahol 706 diák van és 50 tagú
tantestület, ez elég komoly feladat. Megfontolandó volna, nagyon tudnám
javasolni már csak a töméntelen adminisztráció miatt is, az érettségi vizsgák
időpontját úgy kitolni, hogy két héttel korábban befejeződjék az iskolai év, s
ez a két hét legyen csak az érettségizőké. Kérdés, hogy a külső vizsgatesztek
központi javítását meg lehet-e két hét alatt oldani. Öt nap alatt aligha
fordulnának meg a dolgozatok.
Zavartalanul folytak a vizsgák?
– Voltak zavaró körülmények, ezeket azonban nagyobb odafigyeléssel már előre
ki lehetett volna küszöbölni. Itt van mindjárt ez a botrány matematikából.
Nálunk már azzal kezdődött, hogy a lezárt borítékban a magyar nyelvű tesztlapok
közé 6-7 szlovák nyelvű is keveredett (ezek voltak a hibás nyomtatásúak, a
magyar nyelvű tesztlapok hibátlanok voltak). Ez csak a vizsga előtt derült ki,
hiszen a borítékot korábban felbontani nem lehet. Ugyanakkor előírás, hogy a
feladatlapokat másolni nem szabad, pontosan a diákok számának megfelelően
kellett borítékolni. Itt pedig nem volt más lehetőség. A helyzetre 15 perc alatt
kellett megoldást találni. Mikor nagy nehezen elindult volna, jött a gyorshír az
interneten, hogy azonnal ki kell cserélni a feladatlapokat a másik csoport
feladataival. Németen olyan gond merült fel, hogy a lemez, amelyről német
nyelven hallgatták volna az utasításokat, leállt. A tanár kétségbeesve rohant le
– idő! – hogy kicserélje a tartaléklemezre. Ilyen szigorú és pontos időbeosztás
mellett akármilyen kis műszaki probléma nagy zavarokat tud okozni.
Februárban petíciót nyújtottak be a minisztériumba tiltakozásul az új
érettségi vizsgarend ellen. Ez mennyire volt indokolt?
– Nem látom indokoltnak. A régihez képest mindenképpen előrelépés az új
rendszer. Formailag egyértelműen, tartalmilag még van mit javítani. Sajnálatos,
hogy a matematika körül kialakult botrány szinte negatív színben tünteti fel. A
színvonalból nem szabad engedni. Az A szintet mindenképpen le kell választani a
B-ről. Például magyar nyelvből, ami az én szakom is, az írásbelinél ugyanazt a
témát kapta az A és B szinten vizsgázó diák, csupán a dolgozat elvárt
terjedelmében volt különbség. Ha legalább másfél oldalt írt – és erre volt 240
perce! – kaphatott egyest. Képtelenségnek tartom, hogy egy gimnazista, aki emelt
szinten érettségizik, másfél oldalt legyen képes ennyi idő alatt összehozni.
Ugyanúgy szlovák nyelvből is, ahol a témák között nem volt irodalmi. A szlovák
gimnáziumban is tanítanak szlovák irodalmat, megismertetik a diákokkal a
világirodalmat, s nem kapnak irodalmi témát az érettségin! Én ezt az igényes
négyéves tanári munka megkérdőjelezésének tartom. Nincs motivációja a tanárnak.
Magyar iskolákban a szlovák nyelvet második nyelvként tanítjuk. Volt
különbség a szlovák és magyar tannyelvű iskolákban a központilag megadott témák
között?
– Én úgy tudom, hogy nem volt.
Hogyan viszonyulnak a felsőoktatási intézmények az érettségik
eredményéhez? Lehet már erről valami konkrétat tudni?
– Január-februárban némelyik egyetemről jött olyan kérés, hogy az iskola
igazolja, melyik szinten fog érettségizni a jelölt, ott nyilvánvalóan valamilyen
módon majd figyelembe veszik a választott szintet. Ezzel az a gond, hogy
októberben, amikor a tanulónak választania kellett az A vagy a B szint között,
még nem tudta, hogy az egyetem ezt figyelembe veszi-e. A legkomolyabb
problémának azt látom, hogy semmi nem motiválta a tanulót az emelt szint
választására. Az volna a legfontosabb, hogy az egyetemek elismerjék és
ösztönözzenek az emelt szint választására.
Olvastam, hogy egy besztercebányai gimnázium tanára minden érettségizőnek
a B szintet javasolta matematikából, mondván: az egyetemek úgysem veszik
figyelembe a külső vizsga eredményét.
– Sok iskolában választották a középszintet a tanulók. Én ezzel nem értek
egyet. Meggyőződésem, hogy a gimnáziumban nem okoz túlterhelést az A szintre
való felkészülés. Arra kell ösztönözni a diákokat, hogy ennek a követelménynek
tegyenek eleget, hiszen a gimnázium eleve felsőoktatási intézménybe készíti fel
őket. Nem jó irány az, ha engedjük a diákokat magyarból, szlovákból, tehát a
kötelező tantárgyakból középszinten érettségizni. Meggyőződésem, hogy
színvonalas oktatás után lehet emelt szintet kérni a diákoktól. Amit mi
letanítunk, azt A szinten tesszük. Nem azért, mert mi egy különleges iskola
vagyunk, hanem a célkövetelmények eleve úgy vannak összeállítva. Az érettségi
bizonyítvány fontos dokumentum. A gyermek érdeke az, hogy ha lehet, minél több
tárgyból az emelt szintnek próbáljon megfelelni.
Milyen arányban választották itt a tanulók az emelt szintet?
– Nálunk a komáromi gimnáziumban nagyon jó az arány. Magyar nyelvből 125
diák közül 118, szlovák nyelvből 93 választotta az A szintet. Angol nyelvből
69-en érettségiznek, ebből 50 az A szinten, németből 56 közül 42-en,
matematikából 69 vizsgázóból 64-en az emelt szintet választották. Fizikából csak
emelt szinten érettségiznek, 18-an. A többi választható tantárgyból összesen 126
diák vizsgázik A, 37 pedig B szinten.
Sok sikert kívánok hozzá!
Lovász Gabriella