Várhatóan május végére elkészül a somorjai katolikus templom orgonájának felújítása. A hangszer rendbetétele összesen harminchárom és fél millió forintba, vagyis mintegy öt és fél millió koronába kerül. Barcsek Sándor esperes-plébános elmondta, hogy nagyon nehéz volt összeszedni ezt a pénzt. A különböző kisebb adományok mellett a magyarországi Nemzeti Kulturális Alapprogram tízmillió forinttal, a szlovák kormány egymillió kétszázezer koronával, a budapesti OTP hétmillió forinttal, a pozsonyi Közép-Európai Alapítvány ötszázezer koronával támogatta a munkálatokat.
A somorjai katolikus templom orgonáját Ludwig Mooser német orgonaépítő mester készítette 1866-ban. Magyarországon nemrég létesült egy alapítvány, amely kimondottan Mooser orgonaépítő munkáit, hangszereit hivatott rendbehozni. A műemlék felújításán most egy magyarországi orgonaépítő- és restaurátor, Vági Gyula és munkatársai dolgoznak. A budapesti Vági Orgonaépítő Kft. családi vállalkozásban végzi ennek az orgonának a restaurálását. Vági Gyulával munkája közben, a templomban beszélgettem. Megtudtam, hogy régi ismerősük, Szabó Endre professzor, a pozsonyi akadémia orgonalógus tanárának a segítségével jutottak el Somorjára. Nem először dolgoznak Szlovákiában, volt már javítási munkájuk egy itteni kis faluban. Szakmai úton többször is jártak a Felvidéken, mert sok esetben a magyarországi restaurálások
miatt át kell jönniük szemügyre venni egy-egy hasonló hangszert. Vági Gyula pályája ,,összekötődik“ Mooserével azáltal, hogy az 1970-es évek közepe óta ő restaurálja az esztergomi bazilikában a német mester 1867-ben készített orgonáját. ,,Hatalmas orgona az, és mindig elfogy a pénz“– tette hozzá Vági.
A római katolikus templom orgonaszekrényén a pozsonyi Staudt Mihály szobrászművész-restaurátor dolgozik, mondhatni, édesapja nyomdokaiba lépve.
Csallóköz középkori templomai egyikének, Somorja evangélikus templomának gyönyörű középkori falképeit az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején, ugyancsak művész édesapja konzerválta. Ő maga 2004 őszén kezdte el az orgonaszekrény restaurálását.
– Az orgonaszekrényt már háromszor átfestették. Először a 19-20. század
fordulója tájékán, utána pedig még kétszer. Meglepő volt számomra, hogy nem
enyves, krétás alapozású temperafestés volt az eredeti. Ez a technológia a kora
középkortól egészen a huszadik századig használatos volt. Mooser viszont egy
egyszerű olajfestéket használt, mégpedig márványozást, márványimitációt. Vegyi
úton az átfestést nagyon nehezen lehetett leszedni, mert jött le vele az eredeti
is. Az egész orgonaszekrényt szárazon, szikével kellett lekaparni. Emiatt kicsit
elhúzódott a munka, hiszen az volt az elsődleges feladatunk és célunk, hogy az
eredeti festést minél jobban meg tudjuk tartani. Vági Gyula orgonaépítő mester
cége gyönyörű asztalosmunkát végzett az orgona felújításakor. A régi
technológiát betartva tiszta lenolajjal, jó minőségű porfestékkel, desztillált
terpentinnel vegyítve készítettem elő az új, rekonstrukciós festést – tért ki
munkája részleteire Staudt Mihály. Elmondta, hogy az orgonaszekrény két
tükörkompozíciójú félszekrényből áll, bennük a sípokkal, és a két szekrény
között a játszópulttal. A huszadik században kicserélték a két szekrényt, hogy
az orgona mögötti ablakot láthatóvá tegyék. Így a két középső magas oszlop a
szélére került. Emiatt kénytelenek voltak a templom barokk építményének a belső
párkányzatából egy kicsit lefaragni, és a szekrényt valamivel előbbre hozni.
Mivel restaurálásról van szó, Mooser mester eredeti diszpozícióját rengeteg
rekonstrukciós asztalosmunkával állították vissza úgy, hogy a két szekrényt
megint visszatették az eredeti helyére. Staudt Mihály erre viszi fel a
színrekonstrukciót, természetesen az eredeti színnek a restaurálásával. Miután
az orgonaépítő cég befejezi a munkáját, visszahelyezik még a restaurált
aranyozott ornamenseket is.
A barokk katolikus templomépületnek van egy nagyon romos kolostori része is a
város tulajdonában. Felújítása Somorja hosszú távú terveiben szerepel.
Rengeteg a műemlék, restaurálásukhoz pedig sok pénz kell, mivel nagyon anyag- és emberigényes munkáról van szó. A huszadik század közepe tájékán, 1948-ban alapították meg Pozsonyban a restaurátor iskolát a Képzőművészeti Főiskola keretei között. Természetesen már azelőtt is restauráltak, de Staudt Mihály szerint a 19. század második felében inkább csak felújításról volt szó, ám napjainkban már komoly tudományos munkáról.
– A restaurálás nem csak művészeti, hanem tudományos ág is. A cseh műemlékprogram elég erős volt Szlovákiában.
A Szepességben például rengeteget dolgoztak, persze az egyházi emlékeket azért itt-ott hagyták omladozni. Erre az 5,5 milliós országra jelenleg 200-250 restaurátor jut. Sajnos most is tudok eltűnt gótikus szobrokról – biztos valamelyik nyugati kereskedőház polcán vannak –, lebontott gótikus házakról, magyar szenteket ábrázoló, eltüntetett templomi üvegablakokról – mondta a restaurátor, aki szerint nagyon fontos, amit Ráday Mihály városvédő is folyton hangsúlyoz, hogy az unokáink is lássák, mert a régió több nemzet tradícióját foglalja magába. Nagy szükség van a szakemberek jó együttműködésére is, a törvény által adott Szlovákiai Restaurátor Kamara és első partnere, a Magyar Restaurátor Egyesület segítségével.
– Az osztrákokkal, a németekkel már együttműködünk, Nyugat-Európával keressük a kapcsolatot. Ősszel Bártfán készülünk egy nagy kongreszszusra, ahová várjuk a lengyeleket, magyarokat, és az ukránokat is. Itt azért még vannak ellentétek, mert a felújítás és a restaurálás között az a különbség, hogy a restaurálásnál az anyagot is megőrizzük. A korhadt gerendát konzerváljuk, a felújításnál ezt kidobják, és újjal helyettesítik. Ugyanaz a forma, de az anyaga már más – hangsúlyozta Staudt Mihály.
---
Staudt Mihály szobrászművész-restaurátor a szakmáját az édesapjától örökölte. 1970-ben elvégezte az Iparművészeti Középiskola fafaragó szakát, majd 1976-ban a Pozsonyi Képzőművészeti Főiskolát. Diplomamunkájának a témája a festett polikromiás faszobrok restaurálása volt. Utána szabadúszóként a Pozsonyi Városi Galériában tíz évig restaurált. Most már tizenhatodik éve a pozsonyi Alkalmazott Művészetek Középiskolájában tanít a restaurátor szakon. Keresi a tehetséges gyerekeket, és a felvételi vizsgára ingyen vállalja felkészítésüket. Első komolyabb megbízatása édesapja munkájának befejezése volt, mikor osztálytársaival Pöstyén mellett, Lancsáron restaurálták egy reneszánsz erődítmény templomának főoltárát. Nagyobb munkái közé tartozott még a pozsonyi Notre-Dame templom orgonaszekrényének restaurálása. Négy éve a Nyitra és Újvár között lévő kis szlovák faluban, Komjátiban a római katolikus templom előtt álló négy kőszobrot, valamint két évvel ezelőtt az újvári Ferences kolostor templomának barokk főoltárát, oldalsó hármas ülőfülkéjét és kredencia oltárát restaurálta.
--
A somorjai Szűz Mária Mennybevitele templomát valamikor 1778 előtt építették a paulánusok. A késő barokk templombelső freskóit Sigrist festette 1778-ban Paulai Szent Ferenc életéről. A templommal összekötve épült meg 1778-ban az a barokk kolostor is, ahol a paulánusok rendjét megalapították. A szabad várossá válásának idén 600. évfordulóját ünneplő csallóközi kisvárosnak, Somorjának a neve is a templom patrónusától ered. A lexikonok szerint a település eredeti neve Ecclesia Sanctae Mariae, majd 1287-től Zenth Marya, amely a történelemben különböző névváltozásokon megy át, míg megkapja a Samaria, majd a Somorja elnevezést. Somorja első írásos emléke 1287-ből származik, de a mai református templomot, amely 1781-ig katolikus volt, már 1238-ban megemlítik a történetírók. A város különlegesen szép evangélikus temploma 1784-85-ben épült. A 19. század második felében pedig egy zsinagógával is gazdagodott a település.
--
Bodnár Emese