Nem emlékszem, hogy Duray Miklós valaha is győzött volna a nézők telefonos szavazatai alapján a Markíza televízió Rosta című politikai vitaműsorában, most megtörtént. Noha az ilyen megmérettetéseket nem lehet reprezentatív felmérésnek tartani, Cuper mostani elképesztően gyenge, rendkívül gyermeteg produkciójával erre rászolgált.
Amíg az érettségi botrány körül kialakult helyzet volt napirenden, a HZDS képviselője, ha nagyon szorosan is, még vezette a szavazást. Itt lényegében nem tértek el az álláspontok.
Jöttek a Beneš-dekrétumok, és e témával összefüggésben még Duray legelvakultabb ellendrukkerei sem vitathatják, hogy az MKP alelnöke felkészült, alapos történelmi ismeretek birtokában van. Ennek ellenére a játékstratégiája nem volt szerencsés, mert részletekbe menő, hosszú időt igénylő, a történelmi hátteret felfedő elemzésekkel próbálkozott, ezekre pedig a Rostában nincs mód, mert itt, ha valaki egy percnél tovább próbálja magánál tartani a szót, törvényszerűen félbeszakítják. Cuper a bocsánatkérés lehetőségét eleve kizárta, mondván, nincs miért. A tökéletesség megtestesítőjeként próbált díszelegni – fordítva sikerült neki. Mert hagyjuk azt, hogy más oldalról közelítik meg a kérdést, érthető. Mondja, ő tisztel bennünket, szlovákiai magyarokat, amennyiben a szlovák nemzethez tartozónak valljuk magunkat – itt már azért éleződhetnek az indulatok, viszont Duraynak arra az emlékeztetésére, hogy a XX. század közepén történt igazságtalanságokért már szinte mindenkit megkövettek, kárpótoltak, csak a magyarokat nem, Cuper szerint ez sem igaz, kárpótolva lettünk, mégpedig úgy, hogy megkaptuk a Slovnaftot! Ez volt az a pont, amikor a műsorvezető Krajcernek is helyreigazítóan közbe kellett szólnia, és a szavazás állása kezdett megfordulni a magyar politikus javára.
A játszma harmadik menete már egyértelmű volt. A parlamenti képviselők olykor
nyomdafestéket nem tűrő elszólásai volt a téma, és itt Duray nem volt támadható.
A játékvezető csupán egy, a magyar kormányt érintő cifrább Duray-nyilatkozatot
tudott előhalászni, viszont abban hamar megegyeztek, hogy az belefér a népi
szólás kategóriájába. Cupernek nem volt ilyen szerencséje, Krajcer előhalászta
Bugár Bélának címzett vulgáris beszólását. A szavazást Duray nyerte 1611:1504
arányban.
Tudjuk, Durayt nem könynyű megfogni a törvényhozás talaján elhangzott trágár
beszédeket illetően. Egyszerűen azért, mert Duray a szlovák parlament plénumain
egyszerűen fel sem szólal. Vannak, akik ezt hibának róják fel. Ezen lehet
vitatkozni, viszont ha ott olyan színvonalú fejtegetések hangzanak el, mint amit
Cuper most produkált, akkor valójában a legokosabb, ha valaki kétszer is
meggondolja magát, hogy ahhoz az ő nevét és szavait is adja.
Oriskó Norbert