A finn köztársasági elnök Pozsonyban

A szlovák kisebbségvédelmi modell

Néhány nappal azután, hogy Ivan Gašparovičot Szlovákia köztársasági elnökének választották, Gašparovič interjút adott a Magyar Nemzetnek (2004.05. 21.), melyben többek közt a következőket mondta: „Amikor Szlovákia felvételét kérte az Európa Tanácsba… Tarja Halonen finn képviselő gyakran járt Szlovákiában, és kétéves rendszeres vizsgálódás után olyan jelentést tett az Európa Tanács asztalára, amely szerint Szlovákiában példaértékű a kisebbségekkel való bánásmód”.

A Challiot Paper 1994 júniusi számában azonban a következő áll: „1993. január 13-án, amikor a COE parlamenti gyűlése felülvizsgálta Szlovákia jelentkezését, Tarja Halonen finn szociáldemokrata képviselő rámutatott néhány hiányosságra: a magyar nyelvű helységnévtáblák 1992 novemberétől való erőszakos eltávolítására; a magyar keresztnevek használatának hiányára a születési anyakönyvekben; a tervezett közigazgatási reformokra, amelyek a magyarok kárára változtathatják meg a jelenlegi közigazgatási egységek etnikai összetételét; valamint a jogrendben található diszkrimináció a magyarok és németek kárpótlására vonatkozólag az 1945-ös Beneš-dekrétumok után.”.

Szlovákia mindennek ellenére 1993. június 30-án az Európa Tanács tagja lett. A tervezet közigazgatási reformokra sor került, a Beneš-dekrétumokat, a Beneš-féle etnikai tisztogatások jogosságát azóta is megingathatatlan tabuként kezelik, a többit pedig tudjuk.

De hogy mindez miért érdekes? Április 18-20-án hivatalos látogatásra ismét Szlovákiába érkezik Tarja Halonen – immár Finnország köztársasági elnökeként. A finn politikus a vizit során Gašparovičcsal is találkozik. Hogy sikerül-e tisztázni a kettejük közti „félreértést”, nem tudni. De bízzunk benne. Már csak azért is, mert ha maga Gašparovič tényleg „példaértékűnek” tartja a szlovák kisebbségvédelmi „modellt”, talán nem volna hasztalan, ha finn kollégája figyelmébe ajánlaná. Az ötmilliós Finnországban ugyanis mintegy 300 ezres svéd kisebbség „sanyarog, sínylődik” – akik „csupán” kulturális autonómiával, saját egyházmegyével, egyetemekkel, svéd nyelvű katonai alakulattal és hasonlókkal rendelkeznek – s biztosan nagy örömükre lenne, ha őket is hasonló jogok illetnék meg, mint a szlovákiai magyarokat.

Kaszás Péter