Beszélgetés Nagykapos polgármesterével a település mindennapjairól

Mindig a város érdeke a közös cél

A nagykaposi dr. Bodnár Tibor immár negyedik választási időszakát tölti a polgármesteri székben. Most, hogy eljutott jelenlegi mandátumának félidejéhez, arra kértem, értékelje az elmúlt két év eredményeit, és röviden jellemezze a következő esztendők megvalósításra váró terveit.

– Az a polgármester, akinek megbízatási ideje átnyúlik egyik időszakból a másikba, elsősorban megkezdett teendőit folytatja. Nálunk leginkább olyan építkezésekről van most szó, amelyekre az állam által kiírt programok elnyerésével kerülhetett sor. A közelmúltban negyvenszázalékos állami dotációval készült el az a harminchárom lakásból álló lakótömb, amely több mint negyvenmillió koronás beruházás eredményeként azért épült, hogy a fiatal családokat itt, az Ung-vidéken tartsa. Sajnos, tájainkon a születések alacsony aránya mellett az elvándorlás is egyre jellemzőbb, és ezt a jelenséget gyors és hatékony programmal sem tudnánk megfékezni. Még ha mindenkinek lenne is munkája, akkor is köztudott, hogy itt, a keleti végeken az átlagbérek jóval alacsonyabbak a nyugat-szlovákiaiaknál.

– Milyen befejezett és folyamatban lévő beruházásaik vannak?

– Az új temető első része is felépült már, a halottasház tervét azonban át kellett értékelnünk, mert túlzottnak éreztük a tervben szereplő épület méretét és árát is.
2004-ben egy új utca kiépítéséhez is hozzáláttunk. Terveink szerint a Pólyi domb utcában huszonnyolc új családi ház épül majd. A tervek elkészültek, a parcellák mintegy felét már értékesítettük, most folyik a közművesítés.

Egy befejezetlen óvodaépületben kap majd helyet az új, mintegy hetven egyedülálló idős ember befogadására alkalmas nyugdíjasotthon. A beruházás harmincötmillió koronát emészt fel, és ha az épület elkészül, egész Szlovákia területéről várja lakóit, bár helyben is óriási iránta az érdeklődés.
Olcsóbb, de nagyon fontos tervezett beruházás még a járdák tatarozása és a hulladéktároló befedése. Valószínűleg sikeresek leszünk a PHARE –CBC határ menti kapcsolatok programban is, de a Copus Expo kapcsán egy konferenciatechnikai felszerelést ugyancsak megpályáztunk. Jó hír még, hogy amióta egy magáncégnek bérbe adtuk a köztisztasági vállalatot, e téren is sikerült csökkentenünk kiadásainkat, sőt a városi lakások többségét is értékesítettük már, a közvilágítást is felújítottuk.

Nagykapos 9500 lakójából mintegy 1300 roma, ezért fontos volt, hogy kialakítsunk számukra egy közösségi központot. Jelenleg a régi téglagyári lakótelepen egy teljes földszint igénybevételével tanulóközpont életrehívását tervezzük ugyancsak roma gyerekek számára.

A közelmúltban lett kész új városfejlesztési tervünk, gazdasági-fejlesztési programunk. Szeretnénk olyan területeket kialakítani, amelyeken új beruházók telepedhetnek le. A határ közelsége, illetve Ukrajna politikai nyitása kapcsán számolunk azzal is, hogy ezek a tények pozitívan befolyásolják majd az Ung-vidék fejlődését.

– Az oktatásügy jogkörének átruházása milyen gondokat eredményezett?

– Eleddig a felmerült problémákat még sikerült megoldanunk, ám az idén már mi is bajban vagyunk. Kénytelenek leszünk bezárni egy óvodát, amelynek fenntartása plusz 2,7 millió koronával terhelné meg a városkasszát. Júliustól csak egy magyar és egy szlovák tannyelvű óvodát üzemeltetünk majd, de az előbbiben valószínűleg szlovák osztályok is helyet kapnak, mert csak így lesz teljes mértékben az épület kihasználva. Ugyancsak egy szlovák és egy magyar tannyelvű általános iskolánk van kilencszáz diákkal. A magyar iskola tornatermének befejezésére idén már nem kaptunk támogatást, mert a teljes lakásépítési programon belül ezt a támogatásfajtát törölték. Szlovákiában mintegy harmincöt iskolai építkezést érint a rendelkezés közel nyolcszáz millió korona értékben. Tornatermünk befejezéséhez még tizenhét millióra lenne szükség, ezt az összeget a város adóbevételeiből lehetetlen kigazdálkodni. Költségeink 60 %-át így is az oktatásügy viszi el. Az újonnan szerzett jogkörök közül különben is ez a legérzékenyebb és legigényesebb. Sajnos, a működtetés biztosításához szükséges összeget nem mindig kaptuk meg maradéktalanul, sőt az épületek alatti telkek tulajdonjogi viszonyai is sokszor rendezetlenek, és iskoláinkban olyan beruházások is elmaradtak a múltban, amelyek már az átörökítés előtt feltétlenül meg kellett volna hogy valósuljanak.

Az egyéb jogkörök tekintetében is előfordult, hogy nem rendelkeztünk megfelelő szakemberrel. Most az építés-, és az oktatásügy terén tíz környező településsel működünk együtt.

– Milyen a nagykaposi önkormányzat összetétele, és hogyan jellemezné munkájukat?

– A tizenkét tagú önkormányzatban nyolc fő az MKP képviselője, a többiek az SDL-t, az SDKÚ-t képviselik, illetve függetlenek. A társaság roppant fiatal és elég értelmes ahhoz, hogy hatékonyan tudjon együtt dolgozni. Nem állítom, hogy nincsenek viták, de mindig a város érdeke a közös cél.

– Mekkora ma a munkanélküliség?

– Harminc-harmincöt százalék között stagnál már egy ideje. Ennek az az oka, hogy az igazán nagy munkaadóknál már befejeződtek a leépítések, csupán az ENEL nevű cég okozhat még kellemetlen meglepetést.

– Hogyan alakul a városi uszoda sorsa?

– Egyelőre bizonytalan. Mindenesetre a Szlovák Energetikai Művek úgy döntött, hogy mégsem adja el az épületet, bár az ráfizetéses. Véleményem szerint csak egy új működési koncepció kidolgozása segíthetne az uszoda megmentésében, mert pillanatnyilag rengeteg energiát emészt fel. A higiéniai előírások betartása is roppant költséges. Ugyanakkor ritkaság, hogy egy kisvárosnak ilyen impozáns épülete van, amely hétről hétre táncmulatságok, szalagavatók, esküvők helyszíne. Annyira népszerű, hogy már egy évvel az eseményt megelőzően le kell foglalni.

– Sok szép és értékes kulturális rendezvény is jellemzi városuk mindennapjait!

– Amíg másutt az igény hív életre különböző rendezvényeket, addig nálunk a gazdag kínálat váltotta ki a lakosság érdeklődését. Városi múzeumunk Nagykapos és környéke múltjának tárgyi emlékeit hivatott bemutatni. Büszkélkedhetünk egy állandó Capa-fotókiállítással is.

A világhírű művész édesanyja nagykaposi volt. A tárlat megnyitásához egyébként az amerikai nagykövetségtől kaptuk a kezdőtőkét.

Egy ideje már időszakos fotókiállításokat is rendezünk. Legutóbb például városunk régi fotóit avantgarde stílusban mutattuk be. A helyi iskolák diákjai, vidékünk népművészei is rendszeresen kiállítják alkotásaikat. Láthattunk már hímestojás-kiállítást, lepke- és rovargyűjteményt, kábítószer-ellenes programmal kapcsolatos kiállítást is. Nem ritka, hogy ezeket több száz ember is megtekinti.
Most alakult meg a komolyzene kedvelőinek baráti klubja, a zeneiskolában is rendszeresek a koncertek. Az EU-csatlakozást is egy huszonnégy órás zenei maratonnal köszöntöttük.

Ugyancsak népszerűek vásáraink. Az elsőt minden év augusztusában rendezzük meg, a másodikat a Copus Expo idején, míg a karácsonyi vásár az előzőeknél ugyan kisebb, ám végtelenül családias.
Immár tradíciónak számít a szeptemberi halászléfőző-verseny, és a két nemzetközi táncverseny. Az utóbbi a hőerőmű igazgatójának, valamint a város polgármesterének kupájáért zajlik, és mindig nagy számú érdeklődőt vonz. Van egy nemzetközi hírű táncospárunk is, akik már kétszer képviselték Szlovákiát a világbajnokságon.

Zsebik Ildikó