Miután két héttel ezelőtt Bugár Béla, a magyarokat sújtó Kassai Kormányprogram kihirdetésének 60. évfordulóján felvetette a jogfosztáshoz törvényes keretet nyújtó Beneš-dekrétumok kérdése megnyitásának a lehetőségét, valamint az áldozatok szimbolikus kárpótlásának a gondolatát, a szlovák nacionalisták támadásainak célpontjává vált. A magyar pártelnök sok támogatásra nem számíthat kormánypartnerei, sőt a magyar kormány részéről sem...
Elmaradt a hétfőre tervezett magyar–szlovák kormányfői találkozó. Berényi József külügyi államtitkár szerint Mikuláš Dzurinda miniszterelnök még nem tartotta időszerűnek a tárgyalásokat magyar kollégájával. Ennek feltételezett oka Bársony András magyar külügyi államtitkár kijelentése, mely szerint a Beneš-dekrétumok ügye még nem lezárt fejezet a két ország kapcsolatában. „Dzurinda személyesen tájékoztatott arról, hogy talán szerencsésebbnek tartaná, hogyha most nem találkoznánk” – mondta Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök, aki szerint Magyarország kész rendezni bármilyen történelmi vitáját Szlovákiával.
Dzurinda ezzel a lépésével rokonszenvre talált a Szlovák Nemzeti Párt élén álló Ján Slotánál is, aki egyébként az utóbbi években folyamatosan ostorozta a szlovák miniszterelnököt a magyarokkal való együttműködése miatt. „Dzurinda végre szlovák magatartást tanúsított. Nyilván már őt is kezdik nyugtalanítani a magyar politikusok terjeszkedő ambíciói” – mondta most Slota. Jelezte: pártja, mint az Európai Parlament Nemzetek Európájáért Unió frakciójának tagja, küldöttséget indít az Európai Parlamentbe, hogy a testület előtt rámutasson „a magyar sovinizmus jelenségeire”.
Slota jelezte, felhívják az Európai Unió figyelmét arra, hogy „a magyarok a jelenkori Európát elsődlegesen destabilizáló elemnek számítanak”. A zsolnai polgármester ezt a „magyar offenzíva elleni ellenoffenzívának” szánja, mert úgy ítéli meg, hogy „a magyarok tűrhetetlen akciói túlléptek minden tűréshatárt, immár a büntetőjog határait súrolják, ezért arra fogunk törekedni, hogy ezt a szlovák nemzeten elburjánzó rákos daganatot mielőbb kipusztítsuk”. A Szlovák Nemzeti Párt vezetői meghallgatást kértek és kaptak a szlovák külügyminisztériumtól. Itt elpanaszolták Eduard Kukannak eddig is állandóan hangoztatott aggályaikat a Bugár Béla vezette Magyar Koalíció Pártja működésével kapcsolatban. „Kellemesen meglepődtünk, hogy a külügyminiszter szinte azonnal fogadott minket, és egyes dolgokban egyértelműen nekünk adott igazat” – nyilatkozott a találkozót követően Slota.
A legerősebb szlovák parlamenti ellenzék, a SMER elnöke, Robert Fico sem maradt el Slota mögött, ami Bugár és az MKP minősítését illeti. Megengedhetetlennek nevezte, hogy Bugár nyíltan megkérdőjelezte az 1945-ben keltezett, az akkor újraszerveződő Csehszlovákia új kormányának programját alkotó kassai kormányprogram és a Beneš-dekrétumok legitimitását. Szerinte Bugárnak fontolóra kell vennie, vajon megnyilatkozásai összeegyeztethetők-e azzal, hogy a szlovák parlament alelnöki székében is ott ül, amely által az egyik legmagasabb közjogi méltóság posztját tölti be.
A Vladimír Mečiar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom nyilatkozatot fogalmazott meg, mely szerint nyugtalanok Bugár Béla kijelentései miatt. Úgy vélekedtek, hogy Bugárék a kassai kormányprogram évfordulója kapcsán csak „a lezárt történelmi események körüli vita újragerjesztésére próbálnak ürügyet találni.”
Bugár Béla egy olyan időszakban került szinte össznépi szlovák „sortűz” elé, amikor a Beneš-dekrétumokat illetően Magyarország kormányától sem várhatott – legalább erkölcsi – támogatást. Emlékezetes: a magyar kormány pár hónappal ezelőtt bojkottálta, hogy a dekrétumok az ENSZ emberi jogi bizottsága elé kerüljön. Az Európai Unió februárban jutott arra a megállapításra, hogy az ENSZ emberi jogi bizottsága nem megfelelő fórum a Beneš-dekrétumok ügyének megtárgyalására. Az uniós szolidaritás elvét hangoztatva – azaz, hogy egy tagállamot érintő ügynek az unión belül van az elsődleges fóruma – a magyar kormány is elfogadta ezt a döntést
A magyar pártelnök az őt ért támadásokra reagálva sajtónyilatkozataiban elmondta, nem érzi úgy, hogy túllépte volna hatáskörét, nem szándékozik lemondani a parlament alelnöki posztjáról. Véleménye szerint eljött az ideje a tényleges szlovák–magyar megbékélésnek, egymás megkövetésének, a múltban okozott kölcsönös sérelmek miatt. Ezt az MKP már a koalíciós szerződés aláírásának idején is hangoztatta, és abban az időben a szlovák parlament elnöke, Pavol Hrušovský és Szili Katalin a magyar Országgyűlés elnöke is pozitívan reagált a kölcsönös bocsánatkérésre. Ennek érdekében már folytak is tárgyalások, eddig eredmény nélkül, ami elsősorban a szlovák és magyar belpolitikai változások – kormányfőváltás Magyarországon és a kisebbségi kormányzás Szlovákiában – számlájára írható. „Aki a szlovákiai magyarok második világháború utáni jogfosztásának felemlegetésétől tart, annak nyilvánvalóan rossz a lelkiismerete” – mondta Bugár hozzátéve, hogy a több évtizedes probléma nem oldható meg azzal a megközelítéssel, hogy Szlovákia azt lezárta, és a magyarok ehhez szokjanak hozzá. „Vagy közös akarattal megnyitjuk, vagy folyamatosan nyitott marad a kérdés” – mondta Bugár Béla.
(MTI, TASR, AP, SITA)