Az élet mindig tele van meglepetésekkel, ezért nem szabad elcsüggedni,
lemondani a világról, lemondani magunkról, hiszen élünk, hiszen vagyunk – de még
mennyire hogy vagyunk!
Jött a meghívó az Asszonyok a Kárpát-medencében, akik összetartozunk
című konferenciára – ajándék a Szövetség a Közös Célokért szervezettől.
Fájdalmas szép érzések kavarogtak bennem. Nem tudom a konferencia címe miatt-e,
vagy mert a megaláztatás napja óta először léptem át a magyar határt? Vártam
csendesen, és ahogy folyamatosan érkeztek a vajdasági, a kárpátaljai asszonyok,
ahogy elhangzott egy-egy bemutatkozás – mi Erdélyből, mi a Dráva-szögből
jöttünk, itt Felvidék, én moldvai csángó vagyok, mi magyarországiak vagyunk –
éreztem, hogy megjött a hazám. Itthon vagyok.
A rendezvény fővédnöke Mádl Ferencné Dalma asszony volt. Ékes Ilona a Magyar
Asszonyok Érdekszövetségének elnöke, a konferencia főszervezője – Vajna Klárával
és Csapó Emmával együtt – nagy odaadással igyekezett felejthetetlenné tenni a
találkozó napjait. Mikor megtudtuk, hogy Vajna Klára nyolcgyermekes családanya,
bámulni kezdtük, mint egy tüneményt, mert arcát nem árnyékolták be a gondok,
mindig mosolygott és tekintetéből megértés és szeretet áradt. Nem volt fáradt
nem volt megtört, nyolc gyermeke mellett felvállalt minket is, gondoskodott
rólunk. A bemutatkozás legmeghatóbb pillanata az volt, amikor Nyisztor Ilona
elénekelte a Boldog aszszony anyánkat. Úgy éreztük, hogy az őshaza szólt
hozzánk.
Bögre Zsuzsanna az aszszonysorsokat bemutató előadásában a nők kiszolgáltatottságára utalt, hogy a változó társadalmi rendszerek miképp nyomorították meg a női lelkeket, hogy váltak azok kiszolgáltattottjaivá. Csoboth Csilla és dr. Vukovich Gabriella ismertették a demográfiai folyamatok hatását a női szervezetre. Sok nőket, asszonyokat érintő témával foglakoztunk. Szó volt az egyre nagyobb méreteket öltő terhességmegszakításról. Mindnyájunkat megdöbbentett az az adat, hogy Magyarországon 1957 óta 6 millió gyermek lett a művi terhesség-megszakítás áldozata, és nagyon sok nő szenvedett maradandó károsodást. Csapó Emma az egyre növekvő prostitúció borzalmairól beszélt, melynek szenvedő alanyai szintén a nők, akik ha szabadulni akarnak méltatlan helyzetükből, nagyon sokszor gyilkosság áldozativá válnak.
Ennyi borzongás után jól esett a Kincseink meglepetés. A mi nagy közös kincsünkön, az anyanyelvünkön felcsendülő dalokról, versekről van szó – amikor Pitti Katalinnal együtt énekeltük, hogy Elindultam szép hazámból... éreztük, hogy nincs határ, nincs távol és közel, összetartozunk! Következett a Szegény Magyarország..., még ilyen szépen énekelni sosem hallottam, talán azért , mert most a legszegényebb…
Aczél Petra a nők kummunikációjáról beszélt. Elmondta, hogy sok esetben utánozzuk a férfiakat, holott a nők sokkal árnyaltabb és érzelmileg színesebb kommunikációra képesek. Ezért próbáljunk meg megmaradni nőnek. Dr. Dobos Krisztina az oktatás jelenlegi problémáival foglalkozott. Hangsúlyozta: „amilyen a nő, olyan a család, amilyen a család, olyan a társadalom”.
Jókai Anna Kossuth-díjas írónő élettapasztalata és írói munkássága réven
nagyon élethű képet festett napjaink különböző - a nő igazi hivatásáról teljesen
megfeledkező - nőtípusokról. Megértettük, hogy az a nő, az az anya, aki érti,
érzi és teljesíti női küldetését, képes terheivel együtt felemelkedni.
Díszvendégünk volt Antall József özvegye, aki követendő példaként elmondta, hogy
milyen őszinte tisztelettel és lelkesedéssel ünnepelték meg a tengeren túli
torontói magyarok március 15-ét. Sor került a Pax Család- és Gyermekvédő
Egyesület nyilatkozatának ismertetésére és jóváhagyására is, mely többek között
azt tartalmazta, hogy legalább az év három napján – március 15-én, Gyümölcsoltó
Boldogasszony napján, június 1-én, a Nemzetközi Élet Napján és december 28-án, a
Heródes által legyilkolt aprószentek emléknapján – ne végezzenek abortuszt.
Sokat beszélgettünk, énekeltünk. Minden dal, minden szó azt bizonyította, hogy mi aszszonyok, lányok és anyák öszszetartozunk, köztünk nincs határ. Az egész találkozót az összetartozás csodás érzése hatotta át. Szép volt, csodálatos nők, asszonyok élnek a Kárpát-medencében. És újra találkozunk, ha szív üzen.
Papp Anna, Debrőd polgármestere