Ma – nem sokkal az indulatokat is kiváltott december ötödikei népszavazást követően – gyakran vitatják, hogy a jelenlegi magyar kormány vajon valóban fontosnak tartja-e a határon túli magyarokkal való kapcsolattartást. Az ön szakterülete az informatika. Itt mi jellemzi a magyar kormány tevékenységét? – kérdeztük szlovákiai tartózkodása során Szentgyörgyi Lajost, a magyarországi Miniszterelnöki Hivatal mellett működő Határon Túli Magyarok Hivatalának informatikai főtanácsadóját.
– A határon túli magyarok ügyeivel való felelős foglalkozás a magyar kormányzat egészét áthatja, úgy hiszem, minisztériumaink mindegyike ezt természetes feladatának tekinti. Tudatában vagyunk az információs társadalom jelentette kihívásoknak, és igyekszünk megfelelő választ adni erre. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy az informatika kormányzati szintre emelkedett, hiszen létrejött az Informatikai és Hírközlési Minisztérium. Az informatika azonban nem csak kihívásokkal állít szembe bennünket, hanem lehetőségeket is tár elénk. Esélyeket, melyben nem játszanak szerepet a fizikai távolságok és a határok. Ehhez persze haladni kell a korral, nem elég csupán az internetes kapcsolattartás egyszerű megléte, annak megfelelő minőségűnek is kell lennie. Elmondhatom, hogy a kormánynak a határon túli magyarsággal kapcsolatos cselekvési terveiben prioritásként szerepel ezen közösségek hozzásegítése a modern technikai eszközök beszerzéséhez, valamint a korszerű kommunikációs infrastruktúra kiépítéséhez.
A határon túli magyarság köreiből – sőt, talán legtöbbször innét, a
Felvidékről – többször elhangzott ama kritika, miszerint a magyar kabinet
„rólunk nélkülünk dönt”. Az informatika területén maradva miként vélekedik
erről?
– A kormányzat a határon túli magyarság informatikai jellegű támogatásával
kapcsolatos elképzeléseit a határon túli szervezetekkel folytatott
megbeszélések, tárgyalások eredményeképpen dolgozta ki, és „Nagyváradi célok”
néven nyilvánosan ki is hirdette.
A kormány és a határon túli magyarság informatikai kapcsolattartásáról
szólva hallani az úgynevezett „teleházak”-programról is. Mit takar
tulajdonképpen ez a kifejezés?
– A „teleházak” a határon túli magyarság informatikai infrastruktúrája
kiépítése során létrehozott, illetve létrehozandó végpontok, szebben mondva:
„Neumann hozzáférési pontok”, Ezek lehetővé teszik, hogy akár a legkisebb
magyarok által lakott településeken is ingyen, vagy minimális költségek mellett
igénybe vehető legyen a számítástechnikai úton történő kapcsolattartás.
Mindegyik magyarok által lakott határon túli területen (Erdélyben, Felvidéken,
Kárpátalján, Horvátországban, Muravidéken és Burgerlandban egyaránt) korszerű
eszközökkel felszerelt hálózati végpontok alakultak, sőt a Magyar Emberi Jogok
Alapítványának köszönhetően sor került három tengerentúli „bástya” kialakítására
is.
Önnek bizonyára áttekintése van az e célokra fordított pénzösszegekről is…
– Az előbb említett célokra a 2004–2005 év folyamán a „Szülőföld az
információs társadalomban” elnevezésű programon keresztül 130 millió forint
támogatást nyújt a kormány. Ugyanakkor nagy hangsúlyt helyezünk az informatikai
képzések támogatására, a határon túli magyar iskolák számítástechnikai
felszereltségének korszerűsítésére és a határon túl születő kulturális értékek
világhálóra való felkerülésére is. Ezek megvalósítása érdekében korábban az
Informatikai és Hírközlési Minisztérium – szoros szakmai együttműködésben a
Határon Túli Magyarok Hivatalával – 2003-ban 200 millió forint összértékű
pályázatot írt ki a határon túli magyar szervezetek számára. A pályázók az
összegeket régiójuk informatikai modernizációjára fordították. Az igényeket és a
sikereket látván a kormány 2004-re a Puskás Tivadar Közalapítvány
közreműködésével 250 millió forint összegben írt ki pályázatokat a határon túli
magyarság informatikai támogatására. Az informatikai kapcsolattartás műszaki
feltételeinek megteremtése mellett nagy figyelmet fordítunk a határon túl
létrejövő, a magyar kulturális örökséget gazdagító kulturális tartalom
digitalizálására és annak fejlesztésére. Ezt a célt 2004-ben a kormány 48 millió
forinttal támogatta. A program keretében létrejön egy „magyar nemzeti
kultúrtár”, mely elsősorban oktatási, tudományos és ismeretterjesztő célokat
szolgál majd.
(oriskó)