Beszélgetés Orbán János Dénes költővel és prózaíróval

Egy tréfás Pokol

Nemrégen jelent meg Kolozsvárott a József Attila-díjas költő, író, Orbán János Dénes Búbocska című „ördögregénye”. A kötet igen tetszetős kiállítású, s ez annak is köszönhető, hogy az illusztrátor Csillag Istvánnak sikerült az ördögöket a festőállvány elé terelni és megörökíteni. Így hát valamenynyi olvasó kedvére gyönyörködhet a főszereplő Búbocska, valamint Bugyborália, Kergerossz, Mefisztó, Lucifer, Mefisztofélia, Belzebúb, Góbiás professzor, Kombiné anyó, Karambó, Mefílió, Párméniusz, Marabukk, Haspók és Pöfike ábrázatában a kötet színes lapjain, valamint a könyv utolsó oldalán.
A regény huszonkét szarvazatból, valamint patajegyzetekből áll. Ez utóbbiakban bemutattatnak bizonyos személyek és megmagyaráztatnak a kevésbé ismert fogalmak és nevek, olyanok mint pl. Részeges Szelim II. vagy Borgia Caesare Borgia stb.

A regényben megjelennek a Faust-párhuzamok vagy utalások, példának okáért Margarita, hiszen „több pompás, mágikus meséből is kiderül (pl. Goethe: Faust, Bulgakov: A Mester és Margarita), egy valamirevaló mágus leginkább a Margarita nevű hölgyemények iránt lobban gerjedelemre.”
Természetesen a pokol a színtere a regénynek, amelynek szereplői, a pokolfajzatok kísértetiesen hasonlítanak az emberekre, akiknek a patáját sokszor csak a cipőtől nem látni. Az az olvasó, aki a regénybeli tréfás kalandokért hajlandó a pokol legsötétebb bugyrába is alászállni, csak éppen nem tudja az odavezető helyes irányt, azt, hogy merre menjen, annak jó eligazításul szolgál a könyvben fellelhető két térkép, a Föld Térképe és a Pokol Térképe.

A szerzőtől, Orbán János Dénestől kérdeztük, végül is kiknek írta a könyvet, gyermekeknek vagy felnőtteknek?

– A könyv egy meseregény, vagy talán inkább ördögregény. Nem kimondottan gyermekeknek szól, de gyerekek is olvashatják, élvezhetik, bár rengeteg kulturális elem és utalás van benne, meg politikai mondanivaló. A főhőse egy ördögfióka.

Miért éppen egy ifjúsági regény került ki a tollad alól?

– Úgy kezdődött a dolog, hogy időnként műfajt szoktam változtatni, hisz írtam verset, novellát, monográfiát, esszét, kritikát, mindenfélét, így én is unom, ha csak egy műfajban dolgozom és elérkezett az ideje, hogy írjak egy ifjúsági regényt, remélhetőleg kultuszkönyvet. Egy ideig gondolkoztam azon, hogy ki vagy mi legyen a főszereplője, mert mackóról, rókáról, kutyáról, macskáról, mindenféle állatról írtak már tréfás meseregényt, miről írjak tehát én? Így aztán „bepattant”, hogy legyen egy ördögfióka a főszereplő, nos így született meg Búbocska, Belzebúb fia, az ördögoskola bukott diákja, akinek a tréfás kalandjait olvashatja huszonkét, nem fejezeten, hanem szarvazaton keresztül az olvasó. Én azt hiszem, hogy élvezetes a szöveg és legalább olyan jól sikerültek az illusztrációk is, sőt az illusztrátor talán többet dolgozott rajta, mint én a regényen. A nyomdai kivitelezés is kiváló, és így most szöveg és illusztráció együtt él ebben a könyvben és remélhetőleg egy izgalmas világot mutat be az érdeklődőknek, a pokol és a furábbnál furább pokolfajzatok, ördögök, boszorkányok, vészbanyák, mágusok izgalmas világát.

Hogyan fogy a könyv? Érdeklődnek-e iránta az olvasók?

– A könyvet karácsonyra terveztük megjelentetni, de mivel a nyomdának is van ördöge, nemcsak a meseregénynek, januárban jött ki a Medium Könyvkiadó és az Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó közös kiadványaként. Viszont már annyi elővárakozás volt a könyvre, hogy egyszerűen nem győzték kötni. Ki volt nyomva a kötet, de nem győzték olyan gyorsan kötni, mint ahogyan fogyott. Jöttek az emberek és kettesével, hármasával vásárolták, nyilván ajándékba is, de remélem, hogy aki megkapta, elolvasta, és szeretni fogja.

Újabb verseskötet?

– Újabb verseskötet jövőre készül. Az igazi nyugat lesz a címe. Most már ideje megjelentetni, mert 1999-ben látott napvilágot a legutóbbi verseskötetem, és azóta, ugye, eltelt öt év. Ez alatt én is fejlődtem, meg újabb élményekkel gazdagodtam. Azóta csak gyűjteményes kötetek jelentek meg és újrakiadások, úgyhogy hamarosan elkészül Az igazi nyugat című kötetem, s remélem, hogy ez az eddigi „versmutatványom” csúcsa lesz.

Lacza Éva