Kisrészvényes: Az első vagyonjegyes privatizációból kifolyólag egy részvénytársaságban van néhány részvényem. Tudom, hogy a bankok és más cégek az újságokban értesítik a részvényeseket a közgyűlésről, elküldik mindenkinek az éves zárójelentést, értesítést a hozamok kifizetéséről stb. Az én cégem többségi részvényét megvette más, és azóta a kisrészvényeseket ignorálják (már több mint két éve). Köteles a részvénytársaság nyilvántartani a kisrészvényeseket, írásbeli kérdésekre tájékoztatást adni a gazdálkodásról, értesíteni és meghívni a közgyűlésre stb.?
A részvénytársaságokról a Kereskedelmi Törvénykönyv és az 566/2001 számú, az
értékpapírokról szóló törvény rendelkezik. Ezek általános jellegű rendelkezések,
az egyes társaságok alapszabályzatukban szabályozzák részletesen a társaság
működési rendjét. Lényeges az, hogy a társaságnak milyen fajtájú részvényei
vannak, és ettől függenek a válaszok az önök kérdéseire.
A KT 156-os paragrafusa 6-os bek.-e szerint a névre szóló részvények esetében a
részvénytársaság vezeti a részvényesek jegyzékét, beírja a részvények számát,
fajtáját, névértékét, a részvényes személyi adatait. A részvényes jogait az a
személy érvényesítheti, aki a jegyzékben szerepel mint részvényes. Ez a jegyzék
nem nyilvános. A részvényes jogosult saját költségére kivonatot kérni a
jegyzékből arra a részre, ami őt érinti. A jegyzett részvények esetében az
értékpapírokról szóló törvény 107-es paragrafusa 9-es bek.-e szerint a
részvényes szintén jogosult a központi depozitártól kérni a részvény jegyzését.
A központi depozitár köteles kiadni neki a kivonatot arról a részről, ami őt
érinti. Ezért a kivonatért fizetni kell.
A részvényesek jogai főleg a KT 180-as paragrafusában vannak szabályozva. A
részvényesi jogokat a részvényes elsősorban a közgyűlésen érvényesítheti. Joga
van azon részt venni, szavazni, információkat, tájékoztatást és magyarázatokat
kérni a társaság ügyeiről vagy a személyekről, akik a társaság ügyeit intézik,
amelyek összefüggenek a közgyűlés tárgyával és érvényesíteni javaslatait.
A KT 180-as paragrafusa 3-as bek.-e szerint a részvénytársaság vezetősége
köteles minden részvényesnek teljes és valós tájékoztatást és magyarázatot adni
a közgyűlésen azokról a kérdésekről, amelyek a közgyűlés tárgyát képezik. Ha a
vezetőség nem képes a közgyűlésen megadni a teljes tájékoztatást, vagy ha azt a
részvényes kéri, a vezetőség köteles a közgyűlés dátumától legkésőbb 3 napon
belül azt megadni a részvényesnek írás formájában. Vagy elküldi azt a megadott
címre, vagy átvehető a részvénytársaság székhelyén. Ebből nyilvánvaló tehát a
részvénytársaság tájékoztatási kötelessége a részvényessel szemben, ami a
közgyűlésen való részvételből ered. A részvénytársaság azonban nem köteles
megválaszolni azokat a kérdéseket, amiket a részvényes a közgyűlésen kívül kér.
A 2004. október 1-től érvényes jogszabályok szerint a 183 a) paragrafus alapján
a részvényes jogosult a részvénytársaság székhelyén beletekinteni az okmányokba.
Joga van másolatot kérni és kapni ezekről az okmányokról, vagy azok elküldésére
az általa megadott postacímre, mégpedig saját költségére.
A lényeg az, hogy függetlenül attól, hogy csak kisrészvényes, ugyanolyan joga
van, mint a többségi részvényesnek. A különbség persze a szavazásnál
jelentkezik, ahol a többség leszavazza a kevesebb szavazattal bírót.
Tájékoztatás és a közgyűlésen való részvétel szempontjából azonban a
részvényesek teljesen egyenrangúak.
Dr. Balla Éva