Múlt hét szombaton a Galánta melletti Vezekényen a Csemadok közösségi fórumának vendége volt Szabó Vilmos, Magyarország Miniszterelnöki Hivatalának külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős politikai államtitkára. A politikus a magyar kormány Szülőföld programjáról tartott előadása előtt válaszolt lapunk kérdéseire.
Államtitkár úr, a múlt héten önök Budapesten egyeztetést tartottak a határon túli magyar szervezetek képviselőivel a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által felvázolt ötpontos nemzetpolitikai programról. Az ülésen részt vevő szlovákiai magyar politikusok nyilatkozatai szerint nem csökkent az utóbbi hónapokban kialakult nézetkülönbség a magyar kormány és a Magyar Koalíció Pártja között. Duray Miklós a magyar kabinet törvénytervezeteit ötlethalmaznak, porhintésnek minősítette. Ön miként vélekedik erről?
– Az elmúlt évekre visszatekintve, úgy gondolom, elmondható, hogy a magyar
kormány kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekszik a határon túli magyar
pártokkal. Ezt a szándékát általánosságban sikerült is megvalósítania, annak
ellenére, hogy a Magyar Koalíció Pártjával már több ízben nézetkülönbség alakult
ki közöttünk. Erre már korábban is volt példa, emlékezzünk csak vissza, mikor
még a Medgyessy-kormányzat a több mint egy évtizedes, az összmagyarságért, de
elsősorban a felvidéki magyarságért kifejtett munkájáért ki akarta tüntetni
Bugár Béla pártelnököt, ő ezt nem fogadta el. Sajnáltuk, de tudomásul vettük.
Éppígy tudomásul vesszük Duray Miklósnak, az MKP ügyvezető alelnökének a
véleményét is, viszont egyáltalán nem osztozunk vele abban. Nem feltétlenül
tudjuk viszont mindig megítélni, hogy az ilyen megnyilatkozások mikor tükrözik a
párt egészének az álláspontját, és mikor csak egyes MKP-vezetők álláspontját.
Mindezek ellenére, meggyőződésem, hogy a véleménykülönbségek nem olyan súlyosak,
mint amilyeneknek azt az MKP vezetői állítják.
Bugár Béla MKP-elnök leginkább azt kifogásolja a magyar kormányzat módszereiben, hogy az a határon túli magyarságot érintő döntéseiben nem egyeztet velük. Azaz, rólunk nélkülünk döntenek…
– Ha összességében végiggondolom a 2002-től fennálló szocialista-liberális kormány hivatalba lépése óta eltelt időszakot – tehát a Medgyessy-kormányét és a Gyurcsány-kormányét is –, akkor azt kell mondanom, hogy a Magyar Koalíció Pártjával való egyeztetés a mi részünkről minden korábbinál nagyobb mértékű volt. Mindazokban a kérdések, melyek az MKP-t érintették, a Határon Túli Magyarok Hivatala részéről és az általam vezetett államtitkárság részéről az egyeztetés csaknem egészében megtörtént, de mindenesetre nagyobb mértékben, ahogy ezt korábbi kormányok tették. Felmerülhetnek persze olyan értelmezési kérdések, hogy ezeknek az egyeztetéseknek milyen mélységűnek kell lenniük, illetve meddig terjedjenek? Az egyeztetések hiányát célzó bírálatok akkor kezdődtek, mikor a tavalyi évben bizonyos megszorító intézkedések léptek érvénybe a magyarországi költségvetés egészében, melynek egyes területei a határon túli magyarságot is érintették. De ez nem csak rájuk vonatkozott, hanem a magyarországi társadalomra is, és annak érintett szervezeteivel sem folytak előzetes egyeztetések. De ha mindent a mérlegre teszünk, felelősségem teljes tudatában állíthatom, hogy a legfontosabb szlovákiai magyarságot érintő kérdésekben az MKP a magyar kormány egyedüli partnere, és nincs olyan fontos terület, amelyről ne kapott volna tájékoztatást a szándékainkról.
Néhány hete fogadta el a Magyar Országgyűlés a Szülőföld Alapról szóló törvényt. Az MKP vezetősége szerint erről sem folytattak tárgyalásokat velük, sőt az általuk benyújtott javaslatok közül egy sem épült bele a törvénybe…
– Más volt ebben az álláspontunk, és az MKP ezt nemigen tudja elfogadni, ahogy azt sem, hogy így volt a december ötödikei népszavazással kapcsolatban is. Ami a Szülőföld Alapot illeti, úgy gondolom, hogy jó esély van arra, hogy az az utóbbi évtized egyik legnagyobb lehetőségét kínálja a határon túli magyarság számára. Célunk, hogy segítsük vele a határon túli magyarság körében a kis- és a középvállalkozói réteget, és ezzel növeljük a határokon átívelő régiók gazdasági szintjét.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek az utóbbi időben több kijelentése élénk visszhangot vált ki külföldön is. Úgy gondolja, hogy az autonómia-törekvések támogatásról szóló nyilatkozata is átgondolt lépés volt?
– Már Medgyessy Péter kormányának programjában is szerepelt annak felvállalása, hogy támogatja azokat az önkormányzatiságra vonatkozó törekvéseket, melyeket a határon túli magyarok legitim képviselői fogalmaznak meg. Ez így van Gyurcsány Ferenc kormányának programjában is, ha lehet, még erőteljesebben. És csupán erről van szó, nem pedig arról, hogy a magyar kormány Budapestről más kormányok felé autonómiaigénnyel, vagy annak közvetítésével kívánna fordulni.
Ön hogyan fogalmazná meg a magyar kormánynak a határon túli magyarokat érintő politizálásának céljait?
– Olyan lépéseket keresünk, amelyek kivitelezhetők. Példa erre a kedvezménytörvény is. Többször vádoltak meg bennünket, hogy azt megcsonkítottuk. Viszont mi – a Magyar Koalíció Pártjával is együttműködve – tettük alkalmazhatóvá, és ennek ma már a gyakorlatban érzékelhető eredménye van. Mi olyan lépéseket támogatunk, amely a határon túli magyarság szülőföldön való maradását szolgálja úgy, hogy az ott életképes maradjon. A Kárpát-medencei magyarságot az Európai Unió keretei között akarjuk egesíteni. E céljaink megvalósítása folytán érdekeink több helyen találkozhatnak a határon túli magyarság szervezetei, köztük a Magyar Koalíció Pártja elképzeléseivel is. Ezeket a közös, bennünket összekötő pontokat kell együtt keresnünk. Bízom benne, hogy a Magyar Koalíció Pártja is a magyar kormánnyal való kapcsolattartása közben erre helyezi a hangsúlyt, és nem annak a keresésére, ami elválaszt bennünket.
Oriskó Norbert
Újabb egyeztetést tartott Budapesten a határon túli magyar szervezetek képviselőivel a kormányfő által január elején felvázolt ötpontos nemzetpolitikai programról. 2005. március 1-jén a Határon Túli Magyarok Hivatalában került sor a Nemzeti Felelősség öt pontos programjának megvalósítását célzó szakértői egyeztetés második fordulójára, melyen a határon túli magyar szervezetek és az illetékes kormányzati szervek képviselői vettek részt.
Az előző ülésen közösen egyeztetett és támogatott menetrend szerint sor került a határon túli magyar szervezetek részéről a Szülőföld Alapról szóló törvényhez tett észrevételek és javaslatok alapján az Országgyűléshez benyújtott módosító indítvány, valamint a magyar állampolgárságról, illetve a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvények tekintetében indokolt módosítások megvitatására annak érdekében, hogy a magukat magyarnak valló és magyar állampolgárságú felmenőkkel rendelkező személyek az eddigieknél lényegesen egyszerűbben és gyorsabban, kevesebb anyagi ráfordítással tudják rendezni honosítási és visszahonosítási ügyeiket végleges magyarországi letelepedésük esetén.
A szakértői egyeztetés hangsúlyos témája volt annak áttekintése, hogy a különböző országokban élő magyar közösségek legitim képviseletét vállaló politikai és érdekképviseleti szervezetek milyen programot fogalmaznak meg, illetve milyen konkrét tervek megvalósítására törekednek a kulturális autonómia fejlesztése és tényleges gyakorlása, a kisebbségi magyarságot saját ügyei tekintetében megillető véleményalkotási és döntési jogosultságok érvényesítése érdekében. A szakértői megbeszélés célja volt annak a pontosítása is, hogy a Magyar Köztársaság kormánya milyen konkrét célok eléréséhez nyújtson támogatást a két- és sokoldalú kapcsolatok keretében.
A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja képviselői elnökségi döntésre való hivatkozással kezdeményezték, hogy a Szülőföld Alappal és a magyar közösségek autonómiatörekvéseinek áttekintésével kapcsolatos pontok kerüljenek le a tanácskozás napirendjéből. Álláspontjuk szerint ezeket a kérdéseket a Magyar Állandó Értekezlet soron következő ülésén politikai szinten kellene tisztázni. A résztvevő határon túli magyar szervezetek képviselői a Magyar Koalíció Pártja javaslatát nem támogatták, a tanácskozás eredeti napirenddel való megtartása mellett foglaltak állást. A szakértői találkozó ennek megfelelően végezte munkáját, a Magyar Koalíció Pártjának képviselői az autonómia kérdéséről tartott vitához nem szóltak hozzá.
A Nemzeti Felelősség programjáról folyó szakmai konzultációt a kormány tovább kívánja folytatni.