Otthont a hazában, hazát a szülőföldön címet viselte az a közéleti fórum, melyre a Csemadok szervezésében került sor a Galántai járásban lévő Vezekény községben. A sokoldalú, tartalmas értekezleten a Csemadok tisztségviselői, polgármesterek, pedagógusok, a szülői szövetség képviselői és önkormányzati képviselők mellett a Magyar Koalíció Pártja számos vezető személyisége is megjelent.
Zsille Bélának (a Pázmány Péter Alapítvány irodavezetője) a megnyitója után Mézes Rudolf értékelte a Csemadok 2004. évi tevékenységét, majd felvázolta a folyó év főbb feladatait. A Csemadok szerepéről és küldetéséről Száraz József országos elnök tartott előadást. Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke az alapiskolákban történt beiratkozások statisztikáját ismertette. Eddig úgy tűnik, az idén 163 gyermekkel kevesebb kezdi el tanulmányait magyar alapiskolákban, mint tavaly, ám ez a helyzet szeptemberig még változhat. Ide tartozik, hogy a leendő elsősök számának csökkenése országos jelenség, az idén mintegy húszezerrel vannak kevesebben, mint 2004-ben.
Az MKP vezetőségét az országos elnök, az ügyvezető alelnök, valamint négy államtitkár képviselte. Bíró Ágnes kulturális államtitkár a nemzeti kisebbségek támogatásának helyzetéről szólt. Reményei szerint az idén gördülékenyebben folyik majd a támogatások átutalása, mint tavaly, hiszen e folyamatban már a kultuszminiszter elé került a pályázatok elbírálásának jegyzőkönyve, míg erre 2004-ben csak júniusban került sor. (Lásd interjúnkat.)
Pomóthy László, a gazdasági minisztérium államtitkára a számok tükrében ismertette a gazdasági minisztérium pályázati rendszerének működését. Eddig 1087 pályázat érkezett a szaktárcához, amelyből 377 lett sikeres. Ami a külföldi beruházásokat illeti, a tavalyi 54 szlovákiai tőkebefektetésből 14 Dél-Szlovákiába irányult, és az így keletkezett munkahelyek 35%-a esik az ország déli régióiba, ami az államtitkár szerint nem rossz eredmény.
Szigeti László oktatásügyi államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy minden ötödik szlovákiai magyar szülőpár nem magyar iskolába íratja gyermekét. Ennek az aránynak a csökkenése érdekében emelni kell az oktatás színvonalát a magyar iskolákban is. Indítványozta, induljon el egy mozgalom a regionális oktatási helyzet problémáinak javítása érdekében.
Berényi József külügyi államtitkár a polgármestereket is megszólította, hogy a községek törekedjenek úgynevezett testvéri kapcsolat kialakítására külföldi községekkel. Erre akár pénzt is lehet szerezni a minisztériumból.
Magyarországi szervezetek képviselői is felszólaltak. Jelen voltak a Határon Túli Magyarok Hivatalának, az Illyés Közalapítványnak és az Új Kézfogás Közalapítványnak a képviselői. Európai uniós lehetőségek is vannak a kultúra támogatására. Erről szólt Zongor Attila, a magyarországi Kultúrpont Iroda igazgatója (lásd lapunk 14. oldalán).
A magyar kormányt Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára képviselte. Szólt a magyar kormány nemzetpolitikai törekvéseiről, és tájékoztatott annak Szülőföld programjáról is. (Az államtitkárral készült interjúnkat e számunkban külön helyen közöljük).
Bugár Béla, az MKP elnöke a szlovákiai belpolitika aktualitásairól szólva
rámutatott, számítani lehet az SDKÚ és a HZDS együttműködésére, valamint arra
is, hogy a megyei választásokon az MKP-nak szembe kell néznie az ellene irányuló
és őt kiszorítani igyekvő törekvésekkel. A magyar kormánnyal való
kapcsolattartás margójára leszögezte, hogy annak elsősorban a módszerei ellen
van kifogása, nevezetesen, hogy az lépései előtt gyakran nem egyeztet a határon
túli magyarság képviselőivel.
„A kormányok mennek, de a nemzet marad” – mondta Duray Miklós, az MKP ügyvezető
alelnöke. Az a kormány, mely szembeszáll a nemzet jogfolytonosságával, bukásra
van ítélve. A Szülőföld Alapról szólva úgy vélekedett, hogy az talán még az
utóbbi hónapokban a legjobb ötlet a magyar kormány részéről, viszont annak
eredményes működéséhez még nincsenek megteremtve a feltételek.
A közéleti fórum zárónyilatkozat elfogadásával és a nemzeti Himnusz
eléneklésével ért véget. (on)