Sikerrel zárult a Komáromi Pedagógiai Napok idei rendezvénysorozata, amelyet február 14-18. között immár tizedik alkalommal rendeztek meg. A rendezvény főszervezői – Jókai Tibor, az SZMPSZ központi irodavezetője, és Andruskó Imre, az SZMPSZ Komáromi Területi Választmányának elnöke – köszönetüket fejezték ki a társszervezőknek, különösen Csintalan Zsuzsannának, a komáromi Eötvös Utcai Alapiskola igazgatójának, Pelle István történelemtanárnak, Oláh Györgynek, a matematikai előadások szervezőjének, Pálinkás Mártának, a komáromi Ferencesek utcájabeli óvoda igazgatójának és Szalay Szilviának, a művészeti alapiskola tanárának. A rendezvénnyel nemcsak szervezői lehettek elégedettek, hanem a résztvevői is, hiszen az idei pedagógusnapok programja rendkívül színes és színvonalas volt.
„Az első Pedagógiai Napokat 1996-ban rendeztük, egy olyan időszakban, amikor a cél iskoláink megmentése volt. A rendezvénysorozatot az az igény hívta életre, hogy lelket öntsünk a pedagógusokba, és lehetővé tegyük számukra a szakmai fejlődést. Mára a pedagógiai napok intézménye a szakmai továbbképzés egyik formájává nőtte ki magát, amelynek elsődleges célja a minőség biztosítása. A magyar nyelvű oktatás egyetlen lehetősége a túlélésre az oktatás magas színvonala. Egyre kevesebb a gyerek. Égető szükség van arra, hogy iskoláinkban felkészült pedagógusok oktassanak. A pedagógiai napok lehetőséget nyújt a pedagógusoknak, hogy megismerkedjenek hazai és magyarországi szakemberekkel, s hogy a különböző tréningeken képezzék magukat” – mondta Andruskó Imre.
A rendezvény hétfői megnyitóján a Selye János Gimnázium zsúfolásig megtelt aulájában Szigeti László oktatási államtitkár abbéli örömének adott hangot, hogy az egyetemi városban már tizedik alkalommal rendezik meg a pedagógiai napokat, amely „időszerű témáival követi az oktatás terén zajló változásokat.” A megnyitót követően Hámori József, az MTA alelnöke tartotta meg nyitóelőadását az emberi agy és az oktatás kapcsolatáról. Hámori József professzor pályáját Pécsett, Szentágothai János intézetében kezdte. 1990-től a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem tanára, majd rektora; jelenleg a SOTE kutatóprofesszora. 1998 júliusa és 2000. január 1-je között a nemzeti kulturális örökség minisztere. 1999-ben az UNESCO által szervezett Tudományos Világkongresszus elnöke volt. 2002 májusában az UNESCO Magyar Bizottsága elnökévé választották.
Nagy sikerű előadását – amelynek címe Az agykutatás és a pedagógia volt – több mint száznyolcvanan hallgatták. A téma iránti érdeklődést a feltett kérdések sokasága is jelezte. Az előadás első részében a professzor úr arról beszélt, hogy az agy működési lehetőségei nem genetikailag adottak, hanem tanítással fejleszthetők. Az előadás második részében arról esett szó, hogy napjainkban az oktatás túlnyomórészt a bal agyféltekére irányul, azt fejleszti, miközben kevés teret enged a jobb félteke fejlődésének. A jobb agyféltekéhez kapcsolódik többek között a képzelőerő és a kreativitás, amelyek kibontakoztatására ugyanolyan szükség lenne, mint a bal agyféltekés, elsősorban a logikus gondolkodással és az éntudattal kapcsolatos funkciók fejlesztésére. Hámori professzor úr ezért hangsúlyozta a zene, a képzőművészet és az idegen nyelv oktatásának fontosságát.
A szakmai rendezvénysorozat második napjának délelőttjén az érdeklődők
előadásokat hallgathattak az óvodai nevelésről (Zilahi Józsefné és Stöckert
Károlyné, a soproni BE TKFI tanárai a hagyományápolás szerepéről beszéltek), a
szöveges feladatok tanításának gyakorlati fogásairól (az előadó Fülöp Mária
tankönyvszerző volt), valamint az alsó tagozaton felmerülő szövegértési
problémákról (Nyíri Istvánné tankönyvszerző előadásában). A délutáni előadásokon
a történelemé volt a főszerep. Simon Attila történész a csehszlovák–magyar határ
kialakulásáról és változásairól beszélt; Popély Árpád történész pedig a
hontalanság éveiről tartott előadást. Simon Attila előadásával párhuzamosan
zajlott Bálint Béla egyetemi tanár Szilánkok című előadása. A keddi nap
záróakkordjaként Mikolai György és Broczky József a polgári védelem
szakembereinek szemszögéből a földrengésről beszéltek.
A pedagógiai napok előadásai nemcsak a pedagógusokat szólították meg, a
hallgatóság soraiban gyakran találkozhattunk diákokkal is. Ilyen volt többek
között Klobusitzky Györgynek, a budapesti Rendőrtiszti Főiskola adjunktusának
előadása is, amely a drogmegelőzésről szólt. A drogprobléma az utóbbi években
sajnos egyre inkább válik teoretikus kérdésből gyakorlati problémává. Ezért is
van nagy szükség arra, hogy a diákok tisztában legyenek a kábítószerrel
kapcsolatos kérdésekkel. Klobusitzky György a megelőzés fontosságát hangsúlyozva
szemléltette a drogfüggővé válás egyes állomásait.
Ugyancsak a fiatalságot célozta meg a szerda délutáni irodalmi beszélgetés,
amelynek címe Napjaink szlovákiai magyar irodalmának üzenete volt. A
beszélgetést Kocur László, az Új Szó főszerkesztője vezette. A beszélgetés
további résztvevői fiatal irodalmárok – írók és irodalomtudósok – voltak: Bárczi
Zsófia és Benyovszky Krisztián, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem tanárai,
valamint Csehy Zoltán és Beke Zsolt, a Kalligram folyóirat szerkesztői. A
beszélgetés egyik konklúziója az volt, hogy a kortárs szlovákiai magyar
irodalomban, szerencsére, fiatal tehetségekben nincs hiány. A beszélgetés,
amelybe a hallgatóság is aktívan bekapcsolódott, azonban nemcsak az irodalomról
folyt. Terítékre kerültek az alap- és középiskolai irodalomtanítás legégetőbb
kérdései is.
Az irodalmárokkal egy időben tartotta előadását Juhász Nándor a matematikai
tehetséggondozásról, valamint ugyanebben az időpontban konferencia zajlott Pék
László elnökletével, amelynek témája az iskola és az oktatás területén kínálkozó
hazai és nemzetközi pályázati lehetőségek megvitatása volt. A résztvevők a
lehetőségek mellett tájékoztatást kaptak a pályázással és a nemzetközi
diákprogramokkal kapcsolatos tapasztalatokról is. Labancz Roland és Tóth Éva, a
Selye János Gimnázium tanárai a nemzetközi partnerkapcsolatokon alapuló Comenius
program tevékenységéről számoltak be, Kopják István pedig az Ipari
Szakközépiskola és egy hollandiai középiskola tapasztalatcseréjéről szólt.
Ugyancsak szerdán tartotta előadását Szilágyi Vilmos budapesti
szexuálpszichológus, aki szorgalmazta a szexuális nevelés bevezetését az iskolai
oktatásba. Az eseménydús napot a GIMISZ Diákszínpad Csárdáskirálynő-1916 című
előadása zárta a Komáromi Városi Művelődési Központban.
Csütörtökön Strédl Teréz és Bordás Sándor, a Selye János Egyetem tanárainak
előadását hallgathatták meg az érdeklődők. Strédl Teréz tanszékvezető a
gyakorlóiskolák vezetőinek a pedagógusok gyakorlati képzésében betöltött
szerepéről beszélt, Bordás Sándor pedig a másságról, annak elfogadásáról,
illetve elutasításáról értekezett. Nagy érdeklődés előzte meg Földesi Margit és
Szerencsés Károly budapesti történészek Magyarország 1945-1990 címet viselő
előadását, csakúgy, mint H. Nagy Péter, Érsekújvárban élő irodalomtörténész
előadását a science fictionről és a fantasyről. H. Nagy Péter nagy hozzáértéssel
kalauzolta végig hallgatóságát e peremműfajok huszadik századi történetén.
Példáit nemcsak az irodalom területéről merítette, hanem a diákok körében
népszerűbb és ismertebb film világából is.
A színes előadások mellett a Selye János Gimnázium tanárai bemutató órákat
tartottak öt tantárgyból: angol, német és szlovák nyelvből, valamint
matematikából és magyar irodalomból. Minden bemutató órát szakmai megbeszélés
követett, amelyeken nemcsak a látottakat értékelték, hanem szó esett az
alapiskolák és a gimnázium kapcsolatáról, továbbá a gimnáziumi felvételikről is.
Az idei pedagógiai napok újdonságának számítottak a hét három napján
lebonyolított tréningek, amelyeknek a komáromi alapiskolák adtak otthont. A 8
órás foglalkozásokon átlagosan 15-20 pedagógus vett részt. A gazdag és sikeres
rendezvénysorozatot pénteken mesterkurzus zárta zongoratanárok részére a
Komáromi Művészeti Alapiskolában. A Komáromi Pedagógiai Napok idei sikere is
bizonyítja, hogy nemcsak szükség, hanem igény is van az ilyen jellegű
rendezvényekre.
Keserű József