A romániai magyarság ellen elkövetett jogtalan intézkedések, mulasztások és törvények is helyet kaptak abban az emberi jogok helyzetéről készített országjelentésben, amelyet február 28-án tett közzé Washingtonban az amerikai Külügyminisztérium. A 2004. évi helyzetet értékelő dokumentum már a Romániával foglalkozó rész felvezető bekezdésében – ahol rögzíti az ország koordinátáit és megemlíti Traian Basescu elnökké választását - bírálja az ország jelenlegi vezetését: „Bár az alkotmány garantálja az igazságszolgáltatás függetlenségét, a gyakorlatban a bírák a politikai szféra állandó nyomásának vannak kitéve. A széles körű korrupció továbbra is probléma, annak ellenére, hogy az új kormány kezdetben – sajnos csak részleges – lépéseket tett ennek felszámolása érdekében.”
A Paula Dobriansky, a külügyminisztérium helyettes államtitkára által bemutatott dokumentum szerint a román hatóságok rendkívül megnehezítik a kommunizmus évtizedei alatt elkobzott az egyházi-, közösségi- és magánjavak visszaszolgáltatását. A romániai egyházak által visszaigényelt 7 568 ingatlan közül a kormány által felállított Különleges Restitúciós Bizottság (KRB) mindezidáig csak 574 esetben hozott pozitív döntés - áll a jelentésben. Elsőként a görög-katolikus egyházat említi, mely az igényelt 2 207 ingatlanja körül mindezidáig csupán 50-et vehetett birtokba. Még elkeserítőbb a helyzet a négy történelmi magyar egyház esetében, ugyanis a '90-es években különböző kormányhatározatok által visszaszolgáltatott 33 épület közül csupán 20-at vehettek birtokba. A KRB újabb 340 épületet juttatott vissza papíron a magyar egyházaknak, de amint az amerikai külügyi jelentés megállapítja, a tulajdonképpeni restitúció nagyon kevés esetben történt meg (a négy történelmi magyar egyház mindezidáig összesen 32 épületet vehetett birtokba).
Románia megrovásban részesült diszkriminatív választási törvénye miatt is, mely megakadályozta számos nemzeti kisebbségi csoportosulás - többek között a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) - indulását a tavaly nyári helyi választásokon. "Például az MPSZ-nek 15 megyéből és Bukarestből összegyűjtött 25 ezres támogatói listát kellett leadni ahhoz, hogy jelöltjei indulhassanak a helyhatósági választásokon. Mindeközben a romániai magyarság másik képviseleti szervezete, az RMDSZ úgy indíthat jelölteket a helyhatósági és parlamenti választásokon, hogy nem kell tagjainak számát bizonyítania” – állapítja meg az amerikai külügyi jelentés.
A csángó gyerekek magyar nyelvű oktatása elé gördített akadályoknak is tág teret biztosít a washingtoni jelentés. „Egyes – archaikus magyar nyelvet használó – moldvai római-katolikus közösségek számára a hatóságok nem tették lehetővé, hogy az ide vonatkozó kormányhatározat értelmében kérésre magyarul tanulhassanak.” – áll a State Department által kiadott országjelentésben.
(www.hhrf.org)