A szlovákiai magyarság már nagyon várja, hogy megszülessen a kisebbségek finanszírozásáról szóló törvény. Miért is van olyan nagy szükség egy ilyen jogszabályra?
– Ahhoz, hogy a nemzeti kisebbségek kultúrájának támogatása megoldott legyen, megfelelő jogszabályokra és pénzeszközökre van szükség. A nemzeti kisebbségek identitásközösséget alkotnak, és arra törekszenek, hogy fenntartsák magukat. Az állam ezt az igényüket csak úgy tudja biztosítani, ha alapvető jogaikat törvényekkel garantálja, és emellett betartja a kisebbségvédelemre vonatkozó nemzetközi normákat is. A sajátos kultúra minden népcsoport egyik fő jellemzője, identitásuk megtartása szempontjából létfontossággal bír, ezért óriási a jelentősége, hogy kultúrájuk ápolásának lehetőségét törvény biztosítsa.
Az ilyen törvények ellenzői azt is mondhatják, hogy a többségi nemzet kultúrájának finanszírozását sem garantálja törvény...
– A többség mindenütt kedvezőbb helyzetben van, mert természetszerűbben érvényesítheti nyelvi, kulturális és vallási önazonosságát. Ezért a demokratikus jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett elengedhetetlen a pozitív kisebbségvédelem, vagyis az etnikumok és kisebbségek pozitív diszkriminációja. Az etnikumok és a nemzeti kisebbségek identitásának megőrzése, kultúrájuk támogatása több nemzetközi fórum témáját képezi, mert nyilvánvaló, hogy mindez szorosan összefügg az európai stabilitás kérdésével is.
Az előbb nemzetközi normákat említett. Konkrétan melyekre gondolt?
– Például az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének az autonóm régiók pozitív és konfliktusmegoldó gyakorlatáról szóló 2003-as évi 1334-es és 1609-es számú ajánlásaira, melyek a kulturális önrendelkezés, autonómia kérdésének megoldását szorgalmazzák. A kisebbségi jogok szabályozását, ezen belül pedig a nemzeti kisebbségek kultúrájának támogatását államok közötti szerződések, az ENSZ, az UNESCO, vagy akár az Európai Unió által elfogadott dokumentumok is rögzítik. Továbbá itt vannak még az anyaországokban elfogadott, a határaikon túl élő kisebbségeikre vonatkozó törvények is, melyekre jó példa lehet a magyarországi ún. státustörvény is. Ez utóbbiak gyakorlati megvalósítása általában nemzetközi megállapodások keretében történik.
A jelenlegi szlovák jogrendben több törvényben szétszórtan és csak részlegesen van a kisebbségek jogállása szabályozva, meghatározva vagy biztosítva. Ezek a jogszabályok az alkotmányban és a Szlovákiát kötelező nemzetközi szerződésekben általános megfogalmazásban rögzített jogokra támaszkodnak. Hiányoznak azonban az olyan átfogó jogi normák, amelyek komplex módon szabályoznák és taglalnák a kisebbségek jogállását és a kisebbségi kultúrák támogatási rendszerét.
A Magyar Koalíció Pártja kiemelt figyelmet szentelt és szentel a kisebbségek finanszírozásáról szóló törvénynek, viszont az még mindig nem került a parlament asztalára. Miért?
– A törvénytervezet előkészítésén - széleskörű szakmai vitákat követően - már tavaly is komoly munka folyt. A Kulturális Minisztérium elkészítette a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvény cikkelyekre lebontott változatát is, melyet a tárcaközi egyeztetés után már a kormány elé kellett volna terjeszteni, azonban a politikai tárgyalások folyamán a koalíciós partnerek elutasító álláspontja miatt erre eddig nem került sor. A 2005-ös évben a kormány törvényhozási terve alapján a törvénytervezetet Csáky Pál miniszterelnök-helyettes fogja beterjeszteni. Ez állami alapot hozna létre a kisebbségi kultúrák támogatására, melynek felügyeletét a Nemzeti Kisebbségek és Etnikai Csoportok Kormánytanácsa gyakorolná. Tapasztalataink alapján azonban még további kemény és hosszantartó egyeztetésekre számíthatunk.
Jelenleg a kisebbségek kultúrájának anyagi támogatását nagyban a Kulturális Minisztérium támogatási rendszere határozza meg, melyet a közelmúltban sok kritika ért. Megalapozottak ezek?
– Tekintsünk vissza az elmúlt évekre. A Szlovák Kulturális tárca költségvetése az utolsó öt évben a következőképpen alakult: 2000-től 2002-ig a tárca költségvetése 2,2 és 2,8 milliárd korona között mozgott, ebből a nemzeti kisebbségek kultúrájára szánt összeg 50 millió koronát tett ki, azaz a tárca költségvetésének 2,2%-át. Ebből a magyar nemzeti kisebbség 2000-ben és 2001-ben 23 millió, 2002-ben 35 millió koronát kapott, ez a tárca költségvetésének mindössze 1,2 %-a volt. 2003-tól 2005-ig a tárca költségvetését 3,3, illetve 3,7 milliárd koronára növekedett, melyből a nemzeti kisebbségek kultúrájára szánt összeg 80 millió volt. Ez a tárca költségvetésének 2,4%-át tette ki. A magyar nemzeti kisebbség kultúrájára 2003-ban 42 millió, 2004-ben 44 millió korona jutott. A támogatási rendszerre 2003-tól 470 millió koronát irányoztak elő, vagyis a kulturális tárca költségvetésének 14%-át, ebből a kisebbségi kultúrák támogatására 17%, nevezetesen a magyar kultúra támogatására pedig ennek az öszszegnek a 9,5%-a esik. Tehát bizonyos növekedés már eddig is kimutatható, viszont a számok játéka csalóka, mert bár a tárca költségvetése növekedett, de ugyanakkor megemelték a kulturális szolgáltatások hozzáadottérték-adóját, a kulturális intézményeknek ingatlanadót kell fizetniük és az infláció miatt évről-évre csökken a pénz reálértéke.
Ha Szlovákiában a kisebbségi kultúrák támogatásának arányát az Európai Unió más államaihoz viszonyítjuk, mit állapíthatunk meg?
– Szlovákiában nem csak a kisebbségi kultúrák támogatása, hanem az egész ország kultúrája a mostohagyermek szerepében érezheti magát a költségvetési mutatók tükrében. Míg az Európai Unió államaiban átlagosan a bruttó nemzeti jövedelem 1,2%-át fordítják a kultúra támogatására, nálunk ennek csak a felét. Vagyis a szlovákiai kultúra alulfinanszírozott, és ezért sok esetben a puszta létkérdések megoldására kifejtett igyekezet háttérbe szorítja a szakmai törekvéseket.
Önkormányzataink mit tehetnek kultúránk ápolásáért?
– Sokat tehetnének, de anyagi lehetőségeik korlátozottak. Ezért a kulturális intézmények fenntartása és fejlesztése a jövőben sem oldható meg állami támogatás nélkül.
A támogatási rendszer miképp veszi figyelembe egy-egy kisebbség részarányát?
– A nemzeti kisebbségek kultúrájára előirányzott összeg 2003-tól nem módosult, viszont a 2004-es évben a Kisebbségi Kultúrák Főosztálya új elosztási rendszert vezetett be. Ez alapján a pénzösszeg elosztása minden kisebbségnek az összes kisebbségeken belüli részarányától némileg eltér, mivel teljesen arányos elosztás esetén a legkisebb lélekszámmal rendelkező kisebbségek csak elenyésző összegű támogatáshoz jutnának. Ezt elkerülendő, a pozitív diszkrimináció elvét is beépítették az elosztásba, mégpedig úgy, hogy a három legnagyobb kisebbségnek -magyar, roma és cseh- az arányuk szerint rájuk eső összeg 86,05%-át adják oda, a fennmaradó részt pedig fordított arányban osztják szét a többi kisebbség között, mégpedig úgy, hogy a legkisebb létszámú kapja a legnagyobb összeget.
A tavalyi évben nagy gondot jelentett az is, hogy a megítélt pénzösszegeket későn, csak a nyár végén kapták kézhez a kulturális intézmények. Miért?
– Az új pályázati rendszer 2004-ben sok nehézséggel és problémával állt szemben. Az EU tagság új követelményeket támasztott, bonyodalmak voltak az Állami Kincstár bevezetése körül, és a több mint 7000 pályázat feldolgozására személyzetileg sem készült fel igazán a minisztérium. Mindezen gondok ellenére a Kisebbségi Kultúrák Főosztálya az év végéig mind elbírálta és csaknem mind kifizette a megítélt támogatásokat. A legtöbb kifizetetlen pénzösszeg a Kulturális Örökség Főosztálya által irányított programon belül maradt fenn, ezt az ún. „Újítsuk fel házunkat“ elnevezés alatt ismerjük. A fennmaradt pénzek is kifizetésre kerülnek, tehát idén a tavalyi év folyamán odaítélt és nem kifizetett támogatásokat is átutalják, a pénzt 2005. december 15.-ig kell felhasználni és 2006. január 20-ig kell róla elszámolnia a felhasználónak.
A minisztériumba érkezett pályázatoknak milyen a sikerességi mutatója?
– 2004-ben a nemzeti kisebbségek kultúrájának támogatására meghirdetett programba 1658 pályázat érkezett be, ebből a magyar pályázatok száma 904 volt. A 889 sikeres pályázat közül 553 volt a magyar. A magyar pályázók között szétosztott 44 millió koronával 158 pályázat volt támogatva az ún. „írott kultúra” és 395 pályázat az ún. „élő kultúra” alprogram keretében.
Mi tudható már az idei pályázatokról?
– A tavalyi év tapasztalatain okulva a hibák kiküszöbölése céljából átalakult a pályázati rendszer hivatalon belüli szervezése. A 2005-ös évben 6 programot indítottunk összesen 30 alprogrammal. A nemzeti kisebbségek kultúrájának támogatása a 6-os számú program keretén belül történik három alprogramban. Pályázni lehetett rendezvényekre, könyvkiadásra és lapkiadásra. Itt változást jelent az is, hogy a tavalyi évben még ennek a programnak a keretén belül pályáztak az ún. hátrányos helyzetű kisebbségek is. Idén számukra külön pénzösszeg van meghatározva, melyre különálló program keretén belül pályázhatnak. Az egész pályázati rendszer programfinanszírozáson alapszik, tehát ebből a keretből nem támogathatóak az egyes szervezetek működési költségei. A pályázatok beadásának feltételei ugyan szigorodtak - pl. azzal, hogy a pályázatokat nem lehetett utólag kiegészíteni -, ám az adatlapok az elmúlt évekhez képest egyszerűsödtek. A pályázati útmutatók és az űrlapok a minisztérium internetes honlapján találhatók meg - www.mksr.sk. Egyébként idén a nemzeti kisebbségek kultúrájára 1200 pályázat érkezett, ebből 669 a magyar pályázók által benyújtott. A szakbizottságok eddig a lap és a könyvkiadásra beérkezett pályázatokat bírálták el. A 215 magyar pályázó közül 113 sikeres volt. Közöttük 22 millió korona lesz szétosztva, a lapkiadásra 10,89 millió, a könyvekre pedig 11,11 millió. A kulturális rendezvényekre beérkezett pályázatokat pedig március 9-én bírálják el. (Az interjú még március 5-én, a vezekényi közéleti fórumon készült – szerk. megj.)
Az idén hamarabb megkapják a pénzüket a sikeres pályázók, mint tavaly?
– Minden reményünk megvan arra, hogy a jóváhagyott támogatások már áprilisban folyósítva lesznek.
Ön mit vár el a politikusainktól?
– Bízom benne, hogy kormánykoalíciós partnereink felelősségük tudatában a választási időszak végéig – politikai konszenzus alapján – elfogadják a kisebbségi jogi normákat. Szükségesnek tartom azt is, hogy a jelenlegi kultúrpolitikai vitákat a kultúrák dialógusa váltsa fel, úgy, hogy a kultúrák sokszínűségén és értékeik mindnyájunkat gazdagító erején legyen a hangsúly.
Oriskó Norbert