A magyar Országgyűlés megszavazta a Szülőföld Alapról szóló törvényt, melynek célja elkülönített állami pénzalap létrehozása. Ez egymilliárd forinttal indul, és a továbbiakban állampolgárok, vállalkozók befizetéseivel bővül.
A Magyar Koalíció Pártja módosító javaslatait nem vették figyelembe. A felvidéki magyar párt vezetősége szerint ez is mutatja, hogy nem kezdődött új fejezet a határon túli magyarság és a magyar kormány kapcsolattartásában.
A törvény általános indoklása leszögezi: „A Magyar Köztársaság Alkotmánya 6. § (3) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.
A Magyar Köztársaság és a határon túli magyar közösségek egyaránt abban érdekeltek, hogy a magyar nemzet polgárai szülőföldjükön boldogulva legyenek részesei és gyarapítói az egész Európára kiterjedő társadalmi és gazdasági felvirágzásnak. A magyar nemzet polgárait, éljenek a határokon belül vagy kívül, összekötik a közösen megélt történelem, a nemzeti hagyományok, a magyar nyelv és kultúra. A magukat magyarnak valló személyek jellemzője az erős nemzeti azonosságtudat megléte, a magyar nyelvhez és kultúrához való kötődés, valamint a kulturális, gazdasági és családi kötelékek megtartása a Magyar Köztársasággal, illetőleg annak állampolgáraival.
A törvény a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való anyagi és szellemi gyarapodását, az anyaországgal bővülő és erősödő kapcsolattartást elősegítő programok megvalósítására Szülőföld Alap elnevezéssel pénzügyi forrás képzésére és felhasználási céljaira tesz javaslatot.
A törvény hatálya a Magyar Köztársasággal közvetlenül szomszédos hét államban életvitelszerűen tartózkodó, magukat magyarnak valló személyekre, illetve a törvényben megfogalmazott célok megvalósításában szerepet vállaló személyekre, illetve olyan szervezetekre és önkormányzatokra terjed ki, melyek székhelye Magyarországon vagy valamely szomszédos ország területén van.
A törvény megteremti a nemzeti szolidaritás önkéntes befizetésekben és adományokban megnyilvánuló kifejezésének lehetőségét állampolgárságtól és lakóhelytől, illetve telephelytől függetlenül bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet és természetes személy számára, és a Magyar Köztársaság költségvetésében meghatározott forrásokat is biztosít.”
Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke február 7-én, tehát még egy héttel a Szülőföld Alapról szóló törvény parlamenti szavazása előtt a magyar kormánymegbízottnak előtt elküldte észrevételeit. Az MKP az öt pontba foglalt módosító javaslataival az újonnan létrejövő Szülőföld Alap irányításában azt szerette volna elérni, hogy a határon túli magyar közösségek sajátos érdekei transzparensebben érvényesülhessenek mind az alapot irányító tanács mind pedig a kollégiumok létrejötte vonatkozásában:
1) Anyaország
Az 1. § (1) bekezdésében fellelhető „anyaország” kifejezés TÖRLENDŐ. Helyébe az
alábbi szöveget javasoljuk: „… nyelvének és kultúrájának megőrzése és
továbbfejlesztése, a nemzet részeivel való sokoldalú kapcsolatának fenntartása
…”.
Indoklás: Az „anyaország” kifejezés elsősorban újságírói és köznyelvi
használatban helytelenül elterjedt fogalom, nincs jogi jelentése. Az angol
nyelvben a „kin state” kifejezés sem vonatkoztatható a trianoni Magyarország és
a határain kívül rekedt magyarok viszonyára.
2) Utalások a kedvezmény törvényre
a) A 2. § (2) bekezdésének végén az „… e törvénytől függetlenül…” utalás
TÖRLENDŐ.
b) A 3. § a) betű aa) jelzés alatti zárójelezett szövegrészt …(ideértve a
kedvezménytörvény 14. § foglalt támogatásokat is)… TÖRÖLNI.
c) A 3. § b) betűje alatti második zárójelezett szövegrészt (ideértve a
kedvezménytörvény 18. § említett szervezetet is, de kivéve a d) pont szerinti
vállalkozást)… TÖRÖLNI.
Indoklás: A törlésre javasolt szövegrészek a kedvezménytörvény közvetett
módosítását jelentik, ami elfogadhatatlan.
3) A kormány felhatalmazása
A 12. § (4) bekezdése szerint a 2005. évi költségvetésről szóló törvényben a
határon túli magyarok támogatására szolgáló fejezeti előirányzatok a Kormány
által átcsoportosíthatók. Ez a felhatalmazás egyrészt veszélyeztetné az eddigi
támogatási rendszert, másrészt ellentmondásban van az e törvénytervezet 2. § (2)
bekezdésében foglaltakkal. Ezért javasoljuk TÖRÖLNI a 12. § (4) bekezdését.
4) Az Alap irányítása
A törvénytervezetben az Alap irányítási módjával és elvével kapcsolatban
fenntartásaink vannak. Nem tartjuk megfelelőnek, hogy
– az Alappal a külügyminiszter rendelkezzen (lásd 4 § (1). bek.), hogy
– a tanács kinevezés útján jöjjön létre, hogy
– a törvény nem szól arról, hogy az Alapot irányító tanácsnak, illetve a
kollégiumoknak lehetnek határon túli magyar tagjai, hogy
– a kollégiumot nem a tanács hozza létre, hanem a miniszter, hogy
– a kollégiumok döntései nem a tanács jóváhagyásával, hanem a miniszter
jóváhagyásával válnak érvényessé.
Alapvető szempontnak tartjuk, hogy a törvény lehetővé tegye mind a kollégium mind a tanácsok esetében, hogy e testületek tagjainak felét a MÁÉRT határon túli tagszervezeteinek jelölése alapján nevezzék ki vagy válasszák meg.
Javasoljuk, hogy az Alapot irányító tanácsot az Országgyűlés válassza meg:
– a tanács 6 tagját a magyarországi parlamenti pártok, 2 tagot a kormány, 7
tagot pedig MÁÉRT határon túli tagszervezetei jelöljenek. A határon túli
javasoltakat az országgyűlés elnöke (vagy a miniszterelnök) terjesztené a
parlament elé. A tanácsot, megválasztása után a köztársasági elnök nevezné ki.
– A tanács saját soraiból elnököt választ.
– A tanács hozza létre a kollégiumokat, amelyeknek azonos számú magyarországi és
határon túli tagja van.
– A kollégiumok döntései a tanács jóváhagyásával válnak érvényessé.
– A tanács megalakíthatja az e törvény 1.§ (2) bek. a) pontja alatt felsorolt
országok irányába határon túli és magyarországi szakemberekből álló stratégiai
egyeztető bizottságokat, amelyek javaslataikat a tanács elé terjesztik.
5) Az Alap pénzügyi forrásai
Kétséges, hogy az Alapnak a 4 § (2) bek. a) és c) pontjában meghatározott
pénzügyi forrásokból jelentősebb bevételek származhatnak. Ezért célszerűbb lenne
meghatározni egy összeget, amitől kevesebb nem lehet az Alapban – ez az Alap
működtetésére szükséges összeget tenné ki. A meghatározott összeget a
költségvetés biztosítaná. A javaslatban szerepelő 1 milliárd forint – szakmai
vélemények szerint – nem elégséges az Alap működtetésére.
–––––
A Szülőföld Alapról szóló törvény végső szavazása előtt egy módosító javaslattal egészítették ki ez előterjesztett törvényt, melyet Dr. Vastagh Pál MSZP-képviselő terjesztett elő. Ez által a Szülőföld Alapról szóló törvény elfogadásával összhangban módosul a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvénye.
A Magyar Koalíció Pártja javaslatait nem ültették be az elfogadott törvénybe.
Az Országgyűlés a szomszédos államokban élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítása, magyar nemzeti azonosságtudata megerősítésének céljából és a Magyar Köztársaságnak az Alkotmány 6. § (3) bekezdésében foglalt, a határon kívül élő magyarokért viselt felelősségének érvényesítésére a következő törvényt alkotja:
Az Alap célja, kedvezményezettjei
1. § (1) A Szülőföld Alap (a továbbiakban: Alap) elkülönített állami
pénzalap. Célja a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való – egyéni és
közösségi – boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és
kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való sokoldalú
kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében támogatások nyújtása.
(2) Támogatás kedvezményezettje lehet:
a) a Horvát Köztársaságban, az Osztrák Köztársaságban, Romániában, Szerbia és
Montenegróban, a Szlovák Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban vagy
Ukrajnában (a továbbiakban: szomszédos állam) életvitelszerűen tartózkodó, magát
magyarnak valló természetes személy, vagy az Alap céljait a támogatásából
tevékenyen elősegítő más személy (a továbbiakban: magánszemély),
b) magyarországi vagy szomszédos államban lévő önkormányzat, továbbá
c) szomszédos állam területén működő azon szervezet, amelynek Magyarországon
vagy valamely szomszédos állam területén van a székhelye.
(3) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a (2) bekezdésben
meghatározott magánszeméllyel együtt élő házastárs és közös háztartásukban
nevelt kiskorú gyermek akkor is lehet kedvezményezett, ha nem vallja magát
magyar nemzetiségűnek.
(4) Nem jogosult az Alap támogatására politikai párt tulajdonában álló
(részesedésével működő) vállalkozás, valamint bármely azon szervezet, amely
közvetlen politikai tevékenységet folytat.
2. § (1) E törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésben
vállalt kötelezettségeivel összhangban, továbbá a nemzetközi jog általánosan
elismert elveinek tiszteletben tartásával kell alkalmazni, különös tekintettel
az államok területi szuverenitásának, a szerződések kötelező erejének és
jóhiszemű végrehajtásának, az államok közötti baráti kapcsolatoknak, valamint az
emberi jogok tiszteletben tartásának elvére, beleértve a hátrányos
megkülönböztetés tilalmának elvét is.
(2) E törvényben foglalt támogatások nem érintik a hatályos jogszabályok által a
világ bármely más részén élő, magyar állampolgársággal nem rendelkező, magyar
nemzetiségű személyeknek jelenleg is biztosított kedvezményeket és
támogatásokat, s ugyancsak nem érintik a szomszédos államokban élő magyarokról
szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: kedvezménytörvény) alapján, e
törvénytől függetlenül nyújtott támogatásokat.
Az Alapból nyújtandó támogatások lehetséges céljai (a teljesíthető kiadások köre)
3. § Az Alapból az 1. § (2) bekezdésében felsorolt alábbi kedvezményezettek a
következő célok körébe tartozóan igényelhetnek támogatást:
a) magánszemély:
aa) nevelés-oktatás, képzés, továbbképzés (ideértve a kedvezménytörvény 14.
§-ában foglalt támogatásokat is), továbbá tankönyv- és taneszköz támogatás,
felsőoktatási ösztöndíj;
ab) szociális jellegű juttatások (rászorultsági alapú jövedelem kiegészítések);
ac) a magyar kultúra és tudomány fejlesztésével, megőrzésével, gyarapításával,
megismerhetővé tételével kapcsolatos célok;
b) köz- és felsőoktatási, tudományos kutatást-fejlesztést végző intézmény;
kulturális, tömegtájékoztatási (nyomtatott és elektronikus sajtó), egyházi,
szociális és egészségügyi szervezet (ide értve a kedvezménytörvény 18. §-ában
említett szervezetet is, de kivéve a d) pont szerinti vállalkozást), valamint
önkormányzat: alaptevékenységének (alapításának) megfelelő közfeladat ellátása.
c) települési önkormányzat, azok társulása, szövetsége:
ca) az Európai Unió által is támogatott határmenti program;
cb) magyarországi településsel közös infrastruktúra kialakítása, így különösen
kisebb utak építése, kommunális célú támogatások, természetes adottságok
fokozott kihasználása, testvér-települési kapcsolatok kialakítása, erősítése, az
Unió külső határszakaszán a kishatárforgalom feltételeinek megteremtése;
d) gazdasági tevékenységet üzletszerűen végző jogi személy és jogi
személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban: vállalkozás),
ezen belül különösen mikro-, kis- és közepes vállalkozás: tevékenységének
fejlesztése.
Az Alap pénzügyi forrásai
4. § (1) Az Alappal – e törvényben foglaltak figyelembe vételével – a
külügyminiszter (a továbbiakban: miniszter) rendelkezik.
(2) Az Alap bevételei:
a) állampolgárságától, illetve lakhelyétől (székhelyétől) függetlenül bármely
jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet és természetes személy önkéntes
befizetései, adományai,
b) költségvetési támogatások,
c) egyéb bevételek.
(3) A jogi személyek, a jogi személyiség nélküli szervezetek és természetes
személyek Alap javára történő önkéntes befizetései a kiemelkedően közhasznú
szervezetek részére juttatott adománynak minősülnek, és a társasági adóról,
illetve az osztalékadóról szóló törvényben, valamint a személyi jövedelemadóról
szóló törvényben meghatározott kedvezmények vehetők igénybe.
(4) A meghatározott céllal juttatott vagy feltételhez kötött befizetések,
adományok elfogadásáról a Tanács (5. §) a miniszter jóváhagyásával dönt.
(5) Költségvetési támogatásként
a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti befizetések, adományok előző naptári évi
összegével azonos rendszeres támogatás,
b) eseti céltámogatás
illeti meg az Alapot.
(6) Az Alap működtetésének kiadásait az Alap finanszírozza.
Az Alap működésének irányítása
5. § (1) A Tanács az Alap elvi irányító testülete.
(2) A Tanács tizenöt tagból áll. Hét tagját a miniszter saját hatáskörben jelöli
ki és bízza meg, illetve kéri fel. A Tanács elnökét és további hét tagját a
határon túli magyar szervezetekkel folytatott egyeztetést követően a
miniszterelnök nevezi ki. Tagnak felkérhető, illetve kinevezhető jelentős
közéleti személy is.
6. § (1) A Kollégiumok a 3. §-ban illetve a Kormány rendeletében meghatározott
támogatási célok alapján külön-külön megszervezett támogatási döntéshozó
testületek. A Kollégium döntései a miniszter jóváhagyásával válnak érvényessé.
(2) Az öt, hét, vagy kilenc tagú Kollégiumot a Tanács véleményének kikérésével a
miniszter hozza létre és szünteti meg. A Kollégiumok elnökeit a Kollégiumok
tagjai közül a Kollégium javaslata alapján és a Tanács egyetértésével a
miniszter jelöli ki.
7. § (1) A Tanács és a Kollégiumok tagjainak megbízatása négy évre szól, annak
lejártával a tagok legfeljebb egy alkalommal újra jelölhetők.
(2) A Tanács tagja vagy a Tanács tagjának közeli hozzátartozója nem lehet
Kollégium tagja.
8. § A Tanács és a Kollégiumok tagjait és elnökeit tevékenységükért díjazás nem
illeti meg, viszont jogosultak az Alap tevékenységével közvetlenül összefüggő,
igazolt utazási- és szállásköltségeik megtérítésére.
9. § (1) A Tanács, illetve a Kollégium tagjának megbízatása megszűnik:
a) a megbízatás időtartamának lejártával,
b) amennyiben a kizárási (összeférhetetlenségi) okot a miniszter által kitűzött
megfelelő határidőn belül nem szünteti meg,
c) amennyiben megbízatását kilencven napon túl nem képes ellátni,
d) a megbízatásról történő lemondással,
e) a tag halálával.
(2) Az (1) bekezdésben szabályozott eseteken kívül a Kollégium tagjának
megbízatása megszűnik az adott Kollégium megszűnésével is.
(3) A Tanács, illetve a Kollégium tagja és elnöke megbízatásáról a
miniszterelnökhöz (miniszterhez) címzett írásbeli bejelentéssel mondhat le.
Az Alap működése
10. § (1) A támogatások legalább kilencven százaléka nyilvános pályázat
keretében, a fennmaradó támogatásrész egységes elvek alapján meghatározott
támogatási döntések alapján nyerhető el.
(2) A pályázati felhívásokat a 11. § (2) bekezdése szerinti internetes honlapon,
és legalább két országos napilapban (ide értve a szomszédos államban terjesztett
országos napilapot is) közzé kell tenni.
(3) Az Alap terhére támogatás vissza nem térítendő, illetve részben vagy
egészben visszatérítendő formában nyújtható, amiről a támogatást megállapító
határozatban kell rendelkezni.
(4) A támogatási rendszer egészének koordinálása, szabályszerű működése és
nyilvánossága céljából a bevételekről, a támogatás iránt benyújtott
pályázatokról és a Tanács (Kollégiumok) Alappal kapcsolatos döntéseiről, a
kiadásokról központi nyilvántartást kell vezetni.
(5) A miniszter szükség szerint, de legalább évente egyszer, április 30-ig
tájékoztatja a Kormányt az Alap előző évi tevékenységéről és működéséről,
valamint e törvény alkalmazásának tapasztalatairól. A beszámolót honlapon
nyilvánosságra kell hozni.
11. § (1) A Tanács és a Kollégiumok ülései általában nyilvánosak. A zárt ülésen
hozott határozatot is nyilvánosan ki kell hirdetni.
(2) Az Alap működésének nyilvánosságát internetes honlap is biztosítja. A
honlapon közzé kell tenni a Tanács és a Kollégiumok döntéseit, azok
meghozatalától (elfogadásától) számított 15 napon belül. A honlapon
hozzáférhetővé kell tenni továbbá az Alap működésével kapcsolatos legfontosabb
jogszabályokat, az Alap és kezelő szervének működésére vonatkozó valamennyi
rendelkezést, valamint a Tanács és a Kollégiumok tagjainak nevét. A döntések
nyilvánosságra hozataláról a Tanács, illetve a Kollégium elnöke gondoskodik.
Záró rendelkezések
12. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba azzal,
hogy a 4. § (5) bekezdés a) pontjában megjelölt hozzáadott támogatást első ízben
a 2006. évi állami költségvetésben kell előirányozni.
(2) Az e törvény hatálybalépését követően 90 napon belül meg kell tartani a
Tanács első ülését.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) az Alap működésének, forrásai kezelésének és felhasználásának részletes
szabályait, a nyújtható támogatások rendező elveit, valamint a támogatási
szerződés kötelező tartalmi elemeit, a vezetendő nyilvántartások tartalmát,
b) az e törvény szerinti vállalkozások fejlesztési és más támogatásának céljait,
feltételeit,
c) a Tanács és a Kollégiumok feladatainak és működésének részletes szabályait
rendeletben határozza meg.
(4) A Kormány felhatalmazást kap a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről
szóló törvényben határon túli magyarok támogatására szolgáló fejezeti
előirányzatok átcsoportosítására az Alap javára.
(5) A 2005. évben az Alapból 500 millió forintot a Külügyminisztérium fejezetben
határon túli magyarok programjainak támogatására szolgáló előirányzatokban
meghatározott célokra kell fordítani.
13. § E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozó: a házastárs, az
egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az
örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó
továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs
egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.