2005. február 23-március 2. * 13. évfolyam * 8-9. szám

Interjú

Kérdéseinkre VÉGH DÁNIEL, a Nemzeti Vagyonalap Elnökségének alelnöke, Végrehajtó Bizottságának elnöke válaszol

Privatizáció tegnap és ma

Nincs információm arról, hogy a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó törvénytelen privatizációval kapcsolatos ügyek kivizsgálása hol tart. Ha a belügyminisztérium hivatalosan tárgyilagos dokumentumok előterjesztésére szólítja fel a vagyonalapot, mi ennek a hatályos törvényeket betartva eleget teszünk. Arról viszont nincs információnk, hogy az igényelt dokumentumokat konkrétan mely törvénytelen eljárások vizsgálatakor használják fel.
––> teljes cikk

Oktatásügy

Száműzni a műveletlenséget!

„A kecske! – mormogta iszonyattal – A nép bűneit viselő kecskebak! Faluról falura űzték, nem lelt nyugtot a hegyek között sem, s végül bekergették a sivatagba, ahol elpusztult... (...) – Testvérem, tiszta voltál és ártatlan, mint bármelyik állat. Ám az emberek, a gyávák, a te nyakadba aggatták bűneiket, s elveszejtettek.” (Nikosz Kazantzakisz: Krisztus utolsó megkísértése – részlet) Amikor elolvastam Varga Frigyes „A liberalizáció hatása társadalmunkban” (Szabad Újság, 2005. február 2.) című írását, valamiért azonnal a neves görög író szenvedélyes vitákat kiváltott híres (egyesek szerint hírhedt) regényének idézett részlete ugrott be.
––> teljes cikk

Közös értékek keresése, a nemzeti sajátosságok elismerése és megóvása

A Comenius program folytatódik

A Szabad Újság hasábjain már több alkalommal hírt adtunk a nemzetközi partnerkapcsolatokon alapuló Comenius program keretében folyó tevékenységről, amelybe a komáromi Selye János Gimnázium is bekapcsolódott. Az előző évekhez hasonlóan az idei év elején is sor került arra a találkozóra, amelyen a következő, immár harmadik ciklus programtervezeteit egyeztették és öntötték végső formába a tagországok – Németország, Magyarország, Finnország, Svédország, Nagy-Britannia és Szlovákia – két-két fős küldöttségei. Szlovákiából iskolánk projektkoordinátora, Tóth Éva mellett e sorok írója, az angol nyelvi és előadó-művészeti projektek felelőse vett részt a találkozón.
––> teljes cikk

Alistálon szinte az egész tantestület kicserélődött

Egy reményteljes egyházi alapiskola

A Szlovákiai Református Egyház első alapiskoláját Alistálon alapították még a kilencvenes évek elején. Amikor az iskola igazgatója 2002-ben bejelentette nyugdíjba vonulási szándékát, az egyházközség a megüresedő állás betöltésére pályázatot írt ki. Ekkor kezdődtek az iskola valódi létrehozója és alapítója körüli bonyodalmak. Ugyanis alapítóként – amit dokumentumokkal is igazolt – jelentkezett a Református Egyház Zsinati Elnöksége is. Kétéves konfliktusokkal teli időszak következett.
––> teljes cikk

Kevesebb is, több is a kis elsős

Az előző lapszámunkban elkezdett országos körképünket folytatva a további tapasztalatok szerint is igen változó a helyzet a magyar iskolákban a beíratkozások számát tekintve a 2005/2006-os tanévre. Az elsősök létszáma még sehol sem végleges, de majdnem mindenhol látszik, hogy mire lehet számítani idén szeptemberben.
––> teljes cikk

Nemzet és emlékezet

Duray Miklós

Járt-e elegendő tanulsággal december ötödike?

Csak akkor lehet előbbre jutni ebben az ügyben, ha a megoldás ellenzői ebbe már nem tudnak döntően beleszólni. Vagy ha felfogásukban áll be gyökeres változás. Ha ugyanis az autonómiára való jogot az emberi jogok legnagyobb szaktekintélyének, néhai Ermacora professzornak az álláspontja szerint alapvető jognak tartjuk, akkor nem lehet másként tekinteni arra sem, hogy egy nemzet tagjai - ha igénylik - egy állam polgárai lehessenek, még ha lakóhelyük szerint különböző államokban élnek is. A szemléletváltozás lehetőségére ad némi reményt az Európai Uniónak éppen most elfogadandó alkotmánya, amely a "nemzetállamok" joga mellé rendeli a polgárok jogát.
––> teljes cikk

A Felvidéken járt Faludy György, a magyar líra 95 éves klasszikusa

„Köszönöm, hogy magyarok maradtatok”

A közelmúltban Komáromban és Dunaszerdahelyen járt a magyar líra elő klasszikusa, a kilencvenöt esztendős Faludy György. A Szabadság hontalanjai című, könyvárusítással és dedikálással egybekötött irodalmi esten a komáromi Tiszti Pavilon dísztermében zömében fiatal közönség köszöntötte a költőt, fordítót. A szellemileg teljesen friss, ma is aktívan alkotó Faludy sajátos, fanyar humorával több mint másfél órán át szórakoztatta közönségét: A kommunista időkben nem jöhettem, és most úgy érzem, látogatásommal adósságot törlesztek. Jártam már Kassán, Kolozsváron, s mondták, azokban a városokban 10–15% magyar él. Itt, Komáromban új magyar egyetem és sok magyar van. Gratulálok, és köszönöm, hogy magyarok tudtatok maradni!
––> teljes cikk

Aki jobbra ment, életben maradt, aki balra, az halál fia volt

Emlékezés a haláltáborokra és a menekülésre

A lévai 80 éves magyar zsidó asszony így vall a 60 évvel ezelőtt történtekről: „Húgom 17 éves volt, én két évvel idősebb, amikor 1944. május 7-én szüleinkkel együtt, sárga csillaggal a ruhánkon bekerültünk a verebélyi gettóba. Csendőrök vigyáztak ránk, s mi, fiatalabbak, jártunk dolgozni is – kapálni. Két hét után vonattal Lévára vittek bennünket, a dohánybeváltóba. A földön aludtunk, kondérokban hordták nekünk az ennivalót. A német tisztek és a kakastollasok elvitték kivallatni a gazdagabb zsidókat, hogy hová rejtették a pénzüket, ékszereiket. Kikötötték, félholtra verték őket, majd felöntötték vízzel s kezdték újra. Akinél volt arany, az inkább lehúzta a wc-n, mintsem hogy nekik adja.
––> teljes cikk

Belföld

Ügynökösdi

A rendszerváltás nem két nappal ezelőtt zajlott le, ezért ha áldozatoknak érzik magukat, az elmúlt tizenöt esztendőben számtalan alkalmuk lehetett volna arra, hogy megpróbálkozzanak nevük tisztára mosásával. Ha ezt nem tették meg, minden bizonnyal pont azért nem, mert továbbra is a politikai és társadalmi életben betöltött pályafutásuk, személyes karrierjük kedvező alakulása volt számukra a mérvadó. Most, már „kissé” késeinek tűnhet minden magyarázat, ezért a lebuktatott ügynököknek – bármilyen körülmények között is voltak beszervezve – nem szabad helyet kapniuk a politikai közéletben. Ennek folyományaként egy magára adó politikai párt csak úgy járhat el tisztességesen, ha a most leleplezett egykori ügynököket (ha azok önként nem távoznak) megfosztja valamennyi olyan tisztségtől, amelyekbe azokat a párt juttatta.
––> teljes cikk

Jogi tanácsadó

Várja meg a minisztérium válaszát

D. J.: 1998. augusztusában kérvényt adtam be a kárpótlásra, mert német hadifogságban voltam 1945 februárjától szeptemberig Dániában és 1945 októberétől 1946 februárjáig Németországban. Választ kaptam, hogy legyek türelemmel, mert az ügyintézés akár három évig is eltart. 2002-ben viszont kaptam egy levelet, amiben az illetékesek azt írják, hogy későn adtam be a kérvényt, ezért nincs jogom kártérítésre.
––> teljes cikk

Kultúra

Beszélgetés Dippold Péterrel, a Könyvtári Intézet igazgatójával

Ami a könyvvel együtt jár

Az irodalom, a könyv, a könyvtárak elválaszthatatlanok egymástól, hiszen olvasó nélkül az írott szó holt anyag, nem beszélve arról, hogy gyakran még egy-egy szépirodalmi mű megalkotásához is szüksége van az írónak olyan könyvtári háttérre, amelyet a házikönyvtár nem tud biztosítani. Könyvtárak nélkül egyszerűen ellehetetlenülne az életünk.
––> teljes cikk

Bocskai István Kassán

Kassa bővelkedik magyar kulturális eseményekben. Múlt év december 2-án, a Bocskai-felkelés kitörésének 400. évfordulója alkalmából Kassa Óvárosi Polgármesteri Hivatala, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés és a Kelet-szlovákiai Múzeum emlékülést rendezett az Óváros Polgármesteri Hivatalának dísztermében, majd sor került Bocskai emléktáblájának felavatására.
––> teljes cikk

A Putyin orosz elnökkel való tanácskozásra Pozsonyba érkező Bush amerikai elnöknek a fővárosi Hviezdoslav téren elmondott 22 perces beszédét 19 alkalommal jutalmazta tapssal a több ezres tömeg, akiket a színház tetejéről mesterlövészek tartottak szem előtt. ––> teljes cikk

Napjaink

Az apáknak csupán 6 százaléka kapja meg válás után a gyermekeit

Protekciós anyák, póruljárt apák?

A gyermek az anyjához tartozik, népiesen maradjon az anyja szoknyája mellett. Ez a nézete a szlovák bíróságoknak is, mivel a szülők válása után döntő többségben őnáluk maradnak a gyermekek, s az apákból hétvégi, vasárnapi szülő válik. A statisztikák szerint nálunk csupán 6 százalékuknak sikerül elérnie, hogy a gyerekeket nekik ítélje a bíróság. Nincs ez mindenütt így az Európai Unió tagállamaiban. Talán a szlovákiai apák rosszabbak, mint a németek vagy a franciák? Vagy esetleg a bíróság diszkriminálja őket?
––> teljes cikk

Külföld

Bevándorlási helyzet Nyugat-Európában

Megdöbbentő németországi statisztika

Annak ellenére, hogy a bevándorlás kérdésének feszegetése Nyugat-Európában hosszú évtizedeken át tabunak számított, mára világossá vált: a probléma valós, a megoldás pedig nem sokáig várathat magára. A Der Spiegel című balliberális német hetilap február 20-i számában arról számol be, hogy a berlin-friedrichaini Eberhard Klein Gimnázium, azzal, hogy öt német és 334 külföldi diákja van, rekordot állított fel a német oktatás történetében. Ráadásul az eset korántsem egyedi: a Gerhart Hauptmann Gimnáziumban 90,4%, míg a Borsig Gimnáziumban 86% a külföldiek aránya. A német szülők pedig vonakodnak gyermekeiket az említett intézményekbe járatni.
––> teljes cikk

Sokáig élnek a finnországi svédek

Az, hogy a finnországi svédek nehezen asszimilálódnak, azt jelzi, hogy erős a társadalmi tőkéjük, illetve, hogy a svédországi kultúra jobban magához köti őket.
––> teljes cikk

Gazdaság

A borok királya, a királyok bora a tét

A Tokaj-vita ismét fellobban?

A tokaji bor igazi borkülönlegesség. S szinte az egész világon ismerik. Magyarország féltett kincse, az ország zászlósbora. Az első hungarikum. A libamáj, a magyar paprika, a téli szalámi és Puskás Öcsi mellett az emberiség kultúrkincsének része. A Himnuszban is szerepel. Azonban nem csak Magyarországon terem tokaji. Hanem Szlovákiában is. Mégpedig Tokajban. Azaz, a Tokaj-hegyalja Szlovákiában rekedt részén. És ezt Magyarországon nem mindenki tudja (még igazi tokajit szopogatva sem) egyformán megemészteni.
––> teljes cikk

Az állam 25 milliárdot fizet a ČSOB-nak

Hazárdjátékosok a miniszterek?

Eldőlt az évek óta húzódó pereskedés a cseh-belga Csehszlovák Kereskedelmi Bank (ČSOB) és a szlovák állam között. A washingtoni kereskedelmi döntőbíróság (ICSID) tavaly decemberben hozott ítélete ellen a felek egyike sem fellebbezett. Ehelyett az ítélet alapján megegyeztek.
––> teljes cikk

Régió

A községben működő vállalkozók a szomszédos település lakóinak is adnak munkát

Egyházasbást – ahonnan nem mennek el a fiatalok

Czikora Ágnes, Egyházasbást jelenlegi polgármestere korábban a Medvesalján élők szociális ügyeit intézte, tehát bizonyos mértékig belelátott a települések költségvetéseibe, amelyek felépítése és nagysága azóta sokat változott. A költségvetésben szereplő számokkal és azok hátterével igazából azonban csak akkor szembesült, amikor 1998 decemberében Egyházasbást polgármesterének választották.
––> teljes cikk

A regionális lévai lap rendhagyó évfordulója

Az elmúlt év hőseit jutalmazták

A háború utáni Csehszlovákiában az első regionális lap Léván jelent meg 1945. január 21-én. A szlovák nyelven azóta is megszakítások nélkül megjelenő Pohronie (a magyar Garamvölgyének sajnos ez a bravúr nem sikerült, két évvel ezelőtt megszűnt, de most is próbálkozások történnek újjáélesztésére) szerkesztősége érdekes módon ünnepelte a 60. évfordulót. A Szlovák Humanitárius Tanáccsal és a lévai Vöröskereszttel közösen három kategóriában a 2004-es év emberi jócselekedete címmel hirdetett versenyt. A várományosokat a lévai művészeti alapiskola diákjainak és tanárainak előadása jutalmazta. Emellett mindannyian a kereskényi szociális otthon lakói által készített kerámiatárgyakat kapták ajándékba.
––> teljes cikk

A gazdasági fellendülés tudná Nagykövesden tartani a fiatal generációt

Mikrorégiós összefogás a Felső-Bodrogközben

Nagykövesd nyolcszázötven lelket számláló határ menti település a Felső-Bodrogközben. A háromszáztizenhat házból álló falu élén 2003 januárjától Nagy Attila személyében egy harmincnégy éves fiatalember áll, aki elsősorban kulturális rendezvények szervezésével vívott ki elismerést magának és falujának ezen a vidéken. A szülőfaluját ügyesen népszerűsítő polgármesterrel Nagykövesd örömeiről és napi gondjairól beszélgettem. ––> teljes cikk

Magyarország

A magyar parlament elfogadta a Szülőföld Alapról szóló törvényt

Változások nélkül

A magyar Országgyűlés megszavazta a Szülőföld Alapról szóló törvényt, melynek célja elkülönített állami pénzalap létrehozása. Ez egymilliárd forinttal indul, és a továbbiakban állampolgárok, vállalkozók befizetéseivel bővül. A Magyar Koalíció Pártja módosító javaslatait nem vették figyelembe. A felvidéki magyar párt vezetősége szerint ez is mutatja, hogy nem kezdődött új fejezet a határon túli magyarság és a magyar kormány kapcsolattartásában. A törvény általános indoklása leszögezi: „A Magyar Köztársaság Alkotmánya 6. § (3) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.
––> teljes cikk

Benne: A törvény szövege

Az MKP módosító javaslatai (nem fogadták el őket)

Kárpát-medence

Növekszik a magyar igazolványok mellett kiváltható járulékos okmányok iránti érdeklődés

Éltessük a státustörvény szellemiségét

A státustörvény módosításáig az elhúzódó vita, Szlovákiában az ellenséges belpolitikai fogadtatás alaposan elvette az érintettek kedvét. Nem maradt következmény nélkül, hogy Szlovákiában az oktatási-nevelési támogatásoknak például az ég világon semmi köze nincs az igazolványhoz, látszólag a státustörvényhez sem.
A Szövetség a Közös Célokért szervezet munkatársai 11 regionális irodában és csaknem 100 községben tevékenykednek

Hol folyik a magyar igazolványok kérelmének ügyintézése?
––> teljes cikk

Irodalom

Beszélgetés Szigeti Lászlóval, a Kalligram Kiadó igazgatójával

Érték és jelen l

A szerző természetesen nem préseli az irodalmat a „fiatal“, illetve az „öreg“ kategóriák Prokrusztész-ágyába, de nemegyszer leleplező tükröt állít a pályakezdőknek minősíthető írók nyelv-, stílus- és identitáskereső, illetve kanonizáló törekvéseinek. Harmadikként a Vajdaságban élő Tolnai Ottó Költő disznózsírból című interjúregényét kell megemlítenem, s nemcsak azért, mert az előző kettőhöz hasonlóan ő is kisebbségi szerző – de ki nem az? –, hanem mindenekfölött amiatt, mert a Parti Nagy Lajossal készült beszélgetőkönyve elnyerte az év legjobb művének kijáró Magyar Irodalmi Díjat, azt is mondhatnám, a magyar Goncourt-t.

––> teljes cikk