Az, hogy a finnországi svédek nehezen asszimilálódnak, azt jelzi, hogy erős a társadalmi tőkéjük, illetve, hogy a svédországi kultúra jobban magához köti őket. – vélte Susan Sundback szociológus, aki Markku T Hyyppä és Kimmo Grönlund kutatótársaival arra próbált magyarázatot kapni, mi is a finnországi svédek igazi „társadalmi tőkéje”.
Markku T. Hyyppä népegészségügyi szakértő négy évvel ezelőtt Juhani Mäkivel közösen publikált cikket a Health Promotion International 2001 márciusi számában, melyben a svéd többségű Österbotten és a tisztán finnek által lakott Satakunta régió lakóinak egészségi állapotát, illetve az élettartamot befolyásoló tényezőket hasonlították össze. Kimutatták, hogy a svédek – ugyanolyan alkohol- és cigarettafogyasztás, valamit egészségügyi ellátás mellett – mindkét régióban jóval magasabb életkort érnek meg, mint a finnek. A különbség a nők esetében közel 5, a férfiaknál pedig csaknem 9 év (!) volt.
A kutatók, a jelenségre racionális indokot nem találva, elsősorban a szoros kisebbségi intézményrendszer és kiterjedt civil szféra által nyújtott biztonságérzettel (ami a svéd kisebbségben jelentősen növelik a társadalmi összetartozás érzését, illetve az önbecsülést) magyarázták a két népcsoport élettartama közti különbséget. A tanulmány szerint a kisebbségi nyelv a társadalmi kohézió indikátora.
Kaszás Péter