Kevesebb is,  több is a kis elsős

Az előző lapszámunkban elkezdett országos körképünket folytatva a további tapasztalatok szerint is igen változó a helyzet a magyar iskolákban a beíratkozások számát tekintve a 2005/2006-os tanévre. Az elsősök létszáma még sehol sem végleges, de majdnem mindenhol látszik, hogy mire lehet számítani idén szeptemberben.

A Pozsonyi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában és Gimnáziumban Dávid Béla igazgatótól megtudtuk, hogy a jelentkezési lapokat eddig tizennégy leendő elsős adta le, de az előrejelzések szerint tizenkilenc gyerekre számítanak szeptemberben. Jelenleg is tizenkilenc elsős jár a Duna utcai iskolába. Az igazgató elmondta, hogy a létszám az előző évekhez képest eddig még nem érte el a legmélyebb szintet. Tíz éve még negyven-negyvenöt fő között volt az elsősök száma, így „A” és „B” osztályok indultak. Az elmúlt öt évben már húsznál is alacsonyabb az egyetlen első osztály létszáma. Az iskolának összesen – a gimnáziumot is beleszámítva – 528 diákja van. Ebből az 1-4. osztályban 68, az 5-9. osztályban 128, a 9-11. osztályban pedig 332 diák tanul.

Dunaszerdahelyen a Kodály Zoltán Alapiskolának összesen nyolcszáz diákja van. Az idén hatvankét elsős íratkozott be. Ibolya Olivér igazgató elmondta, eddig tízzel kevesebben vannak, mint tavaly, de szeptemberre ugyanannyira, hetven fölötti létszámra számít az iskola.

A Losonci járásban a magyar tannyelvűek közül a füleki Ifjúság utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola a legnagyobb oktatási intézmény. Jelenleg összesen hatszáztizenegy diák jár oda. Janušek Ágnes igazgatónő elmondta, hogy idén jóval többen íratkoztak be, mint tavaly. Ugyanis akkor hatvanketten, ebből tíz tanuló volt halasztásos. Most hetvenen, de még nem tudják, szeptemberben végül mennyien lesznek.

Kelet-Szlovákiában annak ellenére, hogy alacsonyabb a gyerekek száma, jól tartják magukat a bodrogközi és az Ung-vidéki magyar alapiskolák. Királyhelmecen Miklós Lóránt igazgató tájékoztatása szerint hatvanhét iskolaköteles kiselsős van, s ebből feltehetően negyvenen a magyar alapiskolát választják. Bolyban Görög Anna igazgató mondta el, hogy húsz elsőssel számolnak, s a tavalyihoz képest nem csökken a beíratkozók száma. Bélyben Bucsai Lajos igazgató arról tájékoztatott, hogy huszonkét elsősük lesz, ez több, mint az elmúlt évben. A kis- és nagygéresi helyzetről Asszonyi Zsuzsa illetve Kovács Tibor mondták el, hogy Kisgéresen mind az öt iskolaköteles gyermek magyar iskolában kezdi, Nagygéresben többen, mint tavaly: tizenketten indulnak. Bodrogszerdahelyen Trója Ernő igazgató tájékoztatása szerint a születési arány alakulása következtében tíz gyermekkel kevesebbre számítanak. Szomotoron a beíratott tizenkét elsőssel meghaladták a tavalyi létszámot.

A Tornaljai Tanügyi Hivatal körzetében vannak iskolák, ahol már január végén és február első felében tartották a beíratkozásokat. Solymos Anna és id. Dubovszky László, a Tanügyi Hivatal dolgozói elmondták, hogy a gyermekek számával nincs az idén különösebb gond. Körzetükbe négy teljes szervezettségű, tizenkét önálló kisiskola és egy közös igazgatás alatt lévő iskola, illetve egy óvoda tartozik. Nem borúlátók Gömör legnagyobb alapiskolájában, a Tornaljai Kazinczy Alapiskolában sem. A beíratkozás idején ötvennégy kis elsősről szóltak az adatok, ami szeptemberig még elérheti vagy meghaladhatja a tavalyi hatvanegyet. Rimaszécsen viszont már rosszabb a helyzet, de Sajógömörben képesek lesznek tartani a tavalyi szintet.

Komáromban három szlovák és négy magyar alapiskola működik. A csaknem negyvenezer lakos bő kétharmada magyar. Tény, hogy tavaly szeptember óta Komárom az egyetlen felvidéki város, ahol a gyermek az óvodától az egyetemi oklevél megszerzéséig anyanyelvén tanulhat. Ennek fényében dermesztőnek tetszik az idei beíratkozások statisztikája. Veszelovsky Gábor, a Városi Hivatal Kulturális és Iskolaügyi osztályának a vezetője elmondta: az idén a hét alapiskolába 328 elsős íratkozott be. Ebből 157-en szlovák, 171-en magyar iskolába. Mindössze tizennégy tehát a különbség a magyarok javára, annak ellenére, hogy kétszer annyi a magyar lakos, mint a szlovák. Komáromi jelenség, hogy a magyar gyerekek jelentős hányadát járatják a szülők szlovák óvodába, abból a meggondolásból, hogy elsajátítsák a nyelvet. Ennek következtében az szokott sajnos történni, hogy nagy részük ott is ragad a másik kultúra vonzásában.

Bodnár Emese
Polák László