George Bush amerikai elnök szerda esti Pozsonyba való érkezését élő adásban közvetítette a közszolgálati tévéadó és a Ta3 hírcsatorna is. A reptérre kivonult a díszszázad, és Szlovákia három legmagasabb közjogi méltósága, az államfő, a kormányfő és a parlamenti házelnök is. Vlagyimír Putyin egy nappal később érkezett, az ő fogadására „csak” Eduard Kukan külügyminiszter ment ki a repülőtérre, ahonnét Putyin rögtön a Bush-sal való találkozó helyszínére, a pozsonyi várba sietett.

A két elnök nem írt alá semmilyen szerződést, tárgyalásukkor viszont széles témakört érintettek. Egyetértettek abban, hogy Irán és Észak-Kórea nem rendelkezhet atomfegyverrel, és még határozottabban fellépnek a terrorizmus ellen. Közös közleményt adtak ki, miszerint a két ország együttműködik a nukleáris biztonság kérdésében, s hogy még az idén megpróbálják befejezni a tárgyalásokat a WTO-ba történő orosz belépésről. A tárgyalások során ugyanakkor Bush elnök a demokrácia játékszabályainak betartására is felhívta orosz kollegájának a figyelmét. A négyszemközti megbeszélés után a két delegáció is tárgyalóasztalhoz ült, majd sajtóértekezlet következett, melyen a két elnök mint két jóbarát lépett a média képviselői elé. Többször nem is elnöknek, hanem csak egyszerűen „Vlagyimírnak”, illetve „George”-nak szólították egymást, sőt, Bush olykor a bókolás határain is átlépett: „Vlagyimír olyan ember, aki ha valami mond, azt komolyan gondolja. Nála az igen igent jelent, és a nem nemet. Más embereknél ugyanis az igen olykor talánt jelent.” Ha ez valóban így van, akkor Putyin szavai megnyugtatóak lehetnek a világ számára: „Elképzelhetetlen, hogy Oroszországban még egyszer visszatérjen a totalitarizmus”.
Eközben Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter és az orosz védelmi miniszter aláírták a vállról indítható légvédelmi rakéták ellenőrzéséről szóló megállapodást.
Az amerikai elnök – nyugodtan állíthatjuk – nagy sikerű beszédet mondott a
Hviezdoslav téren. Bár a rá kíváncsi tömeg minden bizonnyal fázott a zord
időjárásban, figyelmesen hallgatták őt. Megérte, hiszen Bush szájából valóban a
barátság és az elismerés szavai jöttek: „Amerika nagyra értékeli az önök
bátorságát és elszántságát, mely által gyermekeiknek jobb jövőt kívánnak
biztosítani, és Európa szívében egy szabad, demokratikus Szlovákiát akarnak
építeni. Amerika önök mellett áll. Afganisztán és Irak felszabadításában
Szlovákia nagy rizikót vállalt magára, és úgy cselekedett, mint egy megbízható
jó barát és szövetséges. Nem régen egy kezdeményezést jelentettem be azokkal az
országokkal kapcsolatosan, amelyek Amerika oldalán állnak a terrorizmus elleni
harcban. Szlovákia is közéjük tartozik. Segítünk neki tökéletesíteni harcászati
erejét, hogy együtt, megerősödve tudjunk harcolni a szabadságért. Ugyanis ha meg
akarjuk őrizni a békét idehaza, külföldön is be kell azt biztosítanunk. (…) A
kormányukkal azon dolgozunk, hogy Szlovákia polgárai számára megkönnyítsük az
Egyesült Államokba való utazást.” Az amerikai elnök 22 percig tartó beszéde
alatt (ebben benne van a szlovák fordítás is) harmincegyszer mondta ki a
szabadság szót.
Bush beszéde alatt szórványos tüntetési kísérletek is voltak, ezeknek azonban
nem volt kellő erejük arra, hogy különösebb zavart okozzanak Bushnak és az őt
hallgató tömeg számára. Tiltakozni próbáltak a Greenpace aktivistái is a Föld
klímájának megőrzése érdekében, voltak akik „az örök időkre az USA-val” való
transzparenssel igyekeztek párhuzamot vonni „az örök időkre a Szovjetunióval”
jelszavas időkkel, sőt, amerikai zászló égetése is volt. A vétkesek között
csehországi állampolgárok is voltak, őket kiutasították az országból...
Az amerikai elnök tárgyalt a szlovák államfővel és miniszterelnökkel is, akárcsak az orosz elnök – sőt, ő még a parlament elnökével is folytatott eszmecserét. Bush Dzurindával, Putyin pedig Gašparovičcsal tartott közös sajtótájékoztatót, ezeken valamenynyien úgy nyilatkoztak, hogy konstruktív, baráti tárgyalásokat folytattak egymással.
Bush megerősítette: Szlovákia uniós tagsága új helyzetet teremtett, ezért mind ő, mind Condoleeza Rice külügyminiszter mindent megtesznek, hogy a vízumkényszer eltörlésére mielőbb sor kerüljön. Hogy időben ez mikorra várható, annak megjóslására Bush elnök nem vállalkozott. Mint mondta: ez attól függ, hogy a kongresszus milyen gyorsan tudja megteremteni a vízummentesség alapjait, az érintett államok pedig mikorra érik el, hogy a vízumkérelmek kevesebb mint 3 százalékát utasítsa el az Egyesült Államok.
Putyin kijelentette, hogy a orosz választási rendszer változásai nem fogják
gyengíteni a demokráciát, sem a szabadságjogokat. Beszélt a csecsenföldi
helyzetről is. Ezzel kapcsolatosan Hrušovský biztosította őt, hogy Szlovákia nem
tekinti felkelőknek a civileket gyilkoló terroristákat.
Az orosz-szlovák gazdasági kapcsolatok bővítésének számos esélye van, a még
létező szerkezeti akadályok ellenére is. Ebben állapodott meg Pavol Rusko
szlovák és Szergej Nariskin orosz miniszter. A lehetőségeknek jelenleg csak a 20
százalékát használja ki a két ország, amely továbbra is stratégiai jelentőségű
gazdasági partner, bár a szlovákiai cégek a 90-es években kivonultak az orosz
piacról.
Putyin biztosította a szlovák kormányfőt, hogy Szlovákia továbbra is számíthat az orosz földgázra és kőolajra.
A Jukosz ügy kapcsán Putyin elnök tájékoztatta Dzurindát, hogy a Jukosznak a
szlovák állami Transpetrol cégben lévő 49 százalékos részvénycsomagja iránt két
cég is érdeklődik.
A szlovák kormány háromszáz millió koronát költött az eseményre, Az ország
légterét lezárták, a város fölött vadászgépek és helikopterek cirkálnak. Az
eseményt több mint hatezer rendőr, több száz amerikai biztonsági ember, helyi
katonai és vasúti rendőrök tartották ellenőrzés alatt. A szlovákiai politikai
élet vezetői úgy vélték, megérte, az eseménytől nagyobb nemzetközi tekintélyt,
kedvezőbb gazdasági kapcsolatokat várnak, és egyúttal az idegenforgalom
fellendülését is. Bush előtt korábban egyetlen amerikai elnök sem járt
Pozsonyban!
Itthoni lapvélemények szerint Bush elnök európai körútja nem hozott
rendkívüli sikereket, de kudarcot sem jelentett. A szavak szintjén a közeledést,
a régi sérelmek félre tételét kinyilvánították, de ennél több nem történt
Nyugat-Európában. Bush elnök Szlovákiában aratta a legnagyobb sikert, de ott sem
a demokrácia és szabadságjogok hatották meg hallgatóit, hanem a vízummentes
utazásra tett ígérete. Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin és a szlovák államfő
hivatalos találkozójára így egy nagy show árnyékában akkor került sor, amikor
véglegessé vált, Szlovákia nem lesz híd Kelet és Nyugat között. Lehet, hogy
ennek a ténynek moszkvai elismerése az elmúlt napok legfontosabb üzenete.
(on, fotók: TASR)




