|
Interjú
Csáky Pál miniszterelnök-helyettes a szlovákiai magyar–romániai
magyar kapcsolatokról
Egymást segítve messzebbre juthatunk
 Miután
az RMDSZ Romániában kormányra került, azonnal erkölcsi és politikai
kötelességemnek éreztem, hogy – Berényi József külügyi államtitkár
úrral egyetemben – Bukarestben biztosítsam támogatásunkról az RMDSZ
kormánytagjait. Az RMDSZ is másodszor került kormányra, ők is
nagyobb politikai játékot tudnak játszani a második ciklusban, ám a
felelősségük is sokkal nagyobb.
––> teljes cikk
Kérdéseinkre KESZEGH PÁL, az MKP Nagyszombati Kerületi Tanácsának
elnöke válaszol
Akad-e potenciális koalíciós partner
 –
A vezetőség afelé hajlik, de ezt a megyei tanácsnak még jóvá kell
hagynia, hogy valószínűleg nem lenne szerencsés dolog saját jelöltet
állítani, mert 99%-os biztonsággal elmondható, a második fordulóban
szlovák jelölt lenne a befutó. Úgy gondoljuk, a választások utáni
helyzetet befolyásoló tárgyalási pozícióinkat javítaná, ha nem
állítanánk saját jelöltet. Mindenképpen arra törekszünk, hogy a
választások után a megyei parlamentben ne az ellenzékhez, hanem a
történéseket meghatározó koalícióba tartozzunk.
––> teljes cikk
Oktatásügy
,,Azt hiszik a szülők, ha gyerekük szlovák iskolába jár, végül
miniszter lesz”
Beíratkozási körkép
Mostanság fogadják az ország iskolái a 2005/2006-os tanév leendő
elsőseit. A teljes létszámot kevesen tudják, az véglegesen az
iskolakezdésre, szeptemberben tisztázódik. A tapasztalat azt
mutatja, városi környezetben gyakrabban fordul elő, hogy magyar
családok szlovák iskolába íratják gyermekeiket.
––> teljes cikk
Milyen áron emelik a pedagógusok (éh)bérét?
A pedagógus nem szalagmunkát végez
A médiák egyre többet foglalkoznak az iskolával, a decentralizáció
következtében kialakult helyzetével, és főként anyagi gondjaival. Az
iskola belső életéről, az ott folyó munkáról a kívülálló, a
közvélemény vajmi keveset tud. A társadalom az iskolát: a
pedagógust, a gyereket nem veszi komolyan. Lekezeli. A „sorkatona”
pedagógustól mindenki maximális felelősségtudatot,
kötelességteljesítést vár el, miközben jogait egyre radikálisabban
elvitatják tőle. Ez késztetett arra, hogy szóljak a gondokról, a
gyakorló pedagógus szemszögéből láttassam helyzetét.
––> teljes cikk
Merre tartasz, iskola…?
Szép, értelmes és távolbalátó írást olvastam A. Szabó László
tollából a “Quo vadis, iskola?” című cikkben. Okosnak, de ugyanakkor
túlzottan elméletinek, elvontnak tartom, mert megvalósulását csak a
távoli jövőben tudom elképzelni. Ilyen és hasonló elméletek már a
kilencvenes évek derekán is megjelentek a pedagógustársadalom
köreiben. Itt volt a Konstantin-nak nevezett tervezet, újra
gondolták és a Millennium nevet adták neki. Mindegyikkel
kapcsolatban az volt az elképzelés és célkitűzés, hogy társadalmi
vitára bocsátva kristályosodjon, letisztuljon, és alapjait képezze a
jövő új iskolájának.
––> teljes cikk
„A tagállamok nem élhetnek vissza a nemzeti szuverenitás elvével”
Hova írassam?
Ezekben a hetekben a szülők kézen fogják iskolás korba lépő
gyermeküket, és gyakran nem is tudatosítják, hogy sorsdöntő lépést
tesznek azzal, melyik iskola felé veszik útjukat. Mások pedig nagyon
is sokat töprengve hozzák meg azt a fontos döntést, hova írassák
leendő elsőosztályos gyermeküket. Magyar szülők esetében ez a döntés
nem csak arról szól, milyen világnézetű, milyen szellemiségű
nevelést válasszanak, hanem alapvetően a tanítási nyelv
szempontjából is mérlegelnek.
––> teljes cikk
Nemzet és emlékezet
Csoóri
Sándor 75 éves
A jeles
költő, író, közéleti személyiség 1930. február 3-án Zámolyon
született. Az 1990-es években a Magyarok Világszövetségének
elnökeként is tevékenykedett. 75. születésnapja alkalmából jó
egészséget és termékeny esztendőket kívánunk neki.
––> teljes cikk
A
népszavazásnak eredménytelensége ellenére is van egy óriási
hozadéka:
Reflektorfénybe került a nemzetpolitika
A december
5-i népszavazás nemcsak olyan politikai kérdéseket tett fel a
közélet számára, hogy elbukott-e, vagy legalább erkölcsileg győzött
a népszavazás, és a mostani helyzetben törvényt kell-e alkotnia a
parlamentnek, s ha igen, akkor milyet, hanem fontos adatokkal
szolgált a magyarországi társadalom állapotáról, a benne uralkodó
erőviszonyokról is. Ha a hogyan továbbról gondolkozunk, akkor mind a
hazai politikai életnek, mind a határon túli magyaroknak érdemes
ezeket a tényeket figyelembe venni. (…)
––> teljes cikk
Száz éve
verik az éket magyar és magyar közé
Nemzetünk újraegyesítéséről
Végzetes hiba
volt magunk közé engedni azokat, akik nemzetünk ellenálló képességét
és erkölcsi erejét belülről bomlasztják, akik bizalmatlanságot
szítanak és akik rosszakaróinkkal szövetkeznek. Konkolyt hintenek és
gyűlölik azt az országot, amelyben élnek és amelyben egyébként
kitűnően boldogulnak. Végtelenül ostobák és naivak voltunk, amikor
hagytuk, hogy egy maroknyi, nemzeti sorsunkkal azonosulni képtelen
jött-ment egy ezeréve békében élő, Európa legszínesebb etnikumú
országában vesse el a békétlenség, a széthúzás és a gyűlölet magját.
––> teljes cikk
Belföld
Dzurinda 50 éves
A hosszútávfutó
 Mondhatják
rá, hogy kapkodó, ösztönös, hibát hibára halmozó politikus. Akinek
áldott képessége van arra, hogy meggyőzően nyilatkozzon úgy, hogy
közben semmit sem mond. Viszont stratéga – akinek talán meg van a
képessége, hogy a bonyodalmak szülte kesze-kuszaságában reálisabban
méri fel a helyzetet. Mert talán belekalkulálja az emberi
gyarlóságot is.
––> teljes cikk
Jogi tanácsadó
Jár az
étkezési hozzájárulás
Munkahelyi
étkeztetés: A munkaadónk nem hajlandó étkezési hozzájárulást
fizetni, sem ebédet biztosítani. Mindenféle kifogásokat keres, most
meg már elbocsátásokkal is fenyegetőzik, mondván, hogy minden
elégedetlenkedő helyébe talál tíz mást, aki hajlandó dolgozni ebéd
nélkül is. Én úgy tudom, hogy a munkatörvénykönyv szerint a
hozzájárulás jár nekünk valamilyen formában (pl. gasztrojegyek).
Hogy van ez tulajdonképpen, jogos az igényünk? Ha igen, de a
munkaadó nem fizet, mit tehetünk?
––> teljes cikk
Kultúra
Beszélgetés Koncsol Lászlóval
Amikor a múlt és a jelen egybeér
Tavaly nyáron hírt adtunk már arról, hogy Koncsol László költő,
irodalomtörténész, helytörténész Posonium-Fődíjban részesült,
különös tekintettel a Kalligram kiadónál a Csallóközi Kiskönyvtár
sorozatban megjelent A Csallóköz városai és falvai című munkáért,
amelyből eddig két kötet jelent meg. A sorozat gondozója, Koncsol
László szomorúan jegyezte meg, hogy a szlovákiai magyar országos és
regionális sajtó szinte tudomást sem vesz a könyvekről, amelyek egy
egész régió múltját mutatják be, meglehetős aprólékossággal.
––> teljes cikk |
|
Hosszú ideig a San Francisco-i Golden Gate Bridge számított a
legnagyobb fesztávolságú hídnak, a japánok viszont megdöntötték a
rekordot. A hídépítés rejtelmeiről lapunk 13. oldalán beszélgetés
olvasható Nagy László mérnökkel. EPA)
 Nagy
László pozsonyi hídépítő mérnök két pozsonyi híd megépítésében
töltött be fontos szerepet
Ma Komárom új hídja foglalkoztatja
A híd tervezői nem mérték fel eléggé
annak a jelenségnek a következményeit, amelyet Kármán Tódor magyar
származású tudósról elnevezve Kármán-örvénynek nevezünk. Ez egy torz
lengés, melynek a magyarázata ahhoz a mindenki számára ismert
esethez hasonlítható, mikor egy kátyúba szorult autót tíz ember
össze-vissza lökdösve próbál kituszkolni, nem biztos hogy sikerrel
járnak, ám ha megfelelő időközökben, a lengéseket figyelembe véve,
összehangolva próbálják meg ugyanazt, akkor akár két ember ereje is
elégséges lehet.
––> teljes cikk
Napjaink
Ismerünk
olyan cukorbeteget is, aki 1946 óta szúrja magát
A
cukorszint kordában tartása a teljes élet záloga
 Múlt
heti számunkban dr. Rácz Olivér orvossal és egyetemi tanárral a
cukorbetegség okait jártuk körül. Megtudtuk, hogy a diabétesznek két
típusa van, s a kettő bizony alaposan különbözik egymástól. A kettes
számú megelőzhető, ha az ember nem hízik el és egészséges életmódot
folytat. Az első típus viszont nem, azzal meg kell tanulni
együttélni. Most a lehetséges gyógymódokról és a betegség
kezelésének jövőjéről beszélgetünk.
––> teljes cikk
Családi
típusú gyermekotthon Párkányban
Pótolni a pótolhatatlant
Vasárnap
délelőtti békesség – a család későn ébredő tagjai még pizsamában,
némelyek tévéznek. Hajtman Marian nevelővel való beszélgetés közben
húsleves és pecsenyeillat csiklandozza érzékeimet. – Még nekünk is
új ez a családi típusú szervezés, de rengeteg lehetőséget kínál a
nevelőnek a ráhatásra – mondja Marian. – Az eddigi kollégiumszerű
elrendezés, ahol negyven növendék élt együtt, lehetetlenné tette a
gyerekekkel való egyéni foglalkozást.
––> teljes cikk
Külföld
A gyermekek nyelvét védik a finnországi
svédek
Idén is elindította éves anyanyelv-támogató kampányát a Finnországi
Svéd Parlament (Folktinget). A kampány célja a Finnország
lakosságának alig 6%-a által beszélt svéd nyelv védelmének
elősegítése. A szervezet az akció keretében közel 8000 kétnyelvű
családhoz juttatja el kiadványát, mely 20 oldalon át - mindkét
nyelven - taglalja, hogyan érdemes felkészülni a kétnyelvűségre,
illetve hogyan lehet és tanácsos anyanyelvi nevelésben részesíteni a
vegyes házasságban született gyermekeket.
––> teljes cikk
Gazdaság
Zöldségtermesztőink csupán külföldi termelőtársaikkal azonos
versenyfeltételeket akarnak
Az Európai Unió mindenki számára nagy
kihívást jelent
Egy múlt év végén napvilágot látott helyzetelemzés szerint az idén a
szlovákiai zöldségtermesztők közel fele csődközelbe kerül, s többjük
fel is hagy majd a nagybani gazdálkodással. Mivel Szlovákiában a
legnagyobb mértékben és leghatékonyabban a déli régiókban
foglalkoznak zöldségtermesztéssel és sok zömmel magyarok lakta
faluban az emberek legtöbbje szinte kizárólag zöldségfélék
termesztéséből él, megkérdeztük Takács Miklóst, a Szlovákiai
Zöldségtermelők Uniója elnökét, a mezőgazdasági minisztérium
zöldségtermesztői szaktanácsadóját, mi is pillanatnyilag a
zöldségtermesztés terén a helyzet?
––> teljes cikk
Kihirdették a déli régió legjobb tejtermelőit
A dán DAN-SLOVAKIA az élre tört
A művi megtermékenyítéshez használatos inszeminációs adagokat
forgalmazó Insemas Kft. a múlt pénteken az egykori négy nagy járás,
azaz a Dunaszerdahelyi, a Komáromi, az Érsekújvári és a Galántai,
valamint részben a Pozsony-vidéki, a Nyitrai és a Lévai járás
üzemvezetői és állattenyésztő irányító szakemberei számára immár
tizedik alkalommal évnyitó ünnepséget rendezett.
––> teljes cikk
Régió
Két hiánypótló, összegző könyv a szlovákiai magyarok
társadalmáról
Felnőttképzési tanulmány és monográfia
Dél-Szlovákiáról
A nagykaposi Magyar Közösségi Ház dolgozói elgondolkodtak azon, hogy
mivel tudnák a régióban élő emberek életét megkönnyíteni. Az Apáczai
Közalapítvány segítségével egy ,,Az Ung-vidéki agrárvállalkozókért“
című programban hatvan agrárvállalkozónak nyújtanak hasznos
tanácsokat azzal kapcsolatban, hogyan tudnának mezőgazdasági
munkájukból megélni. E tevékenységüket szeretnék összekötni a
felnőttképzéssel.
––> teljes cikk
Élő múlt
Beszélgetés Varga Józseffel
Felnőtté válni a bajban
 A
rozsnyói származású, Pozsonyban élő textilmérnők, Varga József
huszonegy évesen, már a háború vége után lett hadifogollyá. Életének
ez a nem hosszú, mégis viszontagságos szakasza ma is élénken él
emlékezetében. Vallomásának második részét a rovat előző kiadásában
közöltük.
––> teljes cikk
Boček Zsuzsa halálára
Elment a Jelmeztervező
Szomorú, de tény, 2005. január 15-én meghalt Boček Gézáné Gesztes
Zsuzsa, az életteli optimizmussal mindig bőven megáldott drága
barát, a mindenki Zsuzsi nénije, a valamikori NÉPES „anyuja”.
––> teljes cikk
Kárpát-medence
Növekszik a magyar igazolványok mellett kiváltható járulékos
okmányok iránti érdeklődés
Éltessük a státustörvény szellemiségét
 A
státustörvény módosításáig az elhúzódó vita, Szlovákiában az
ellenséges belpolitikai fogadtatás alaposan elvette az érintettek
kedvét. Nem maradt következmény nélkül, hogy Szlovákiában az
oktatási-nevelési támogatásoknak például az ég világon semmi köze
nincs az igazolványhoz, látszólag a státustörvényhez sem.
––> teljes cikk
Az „erdélyi út”
Szilágyi Zsolttal, az erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ)
választmányi elnökével közölt beszélgetést az Erdélyi Napló. Az
interjú szokványos kárpát – medencei képet tár az olvasó elé. Az
MPSZ 2004-től része a romániai magyar politikai palettának, ezzel,
mintegy többpólusúvá téve az ottani magyar érdekképviseletet.
––> teljes cikk
----
Helyreigazítás
Egy, a szerkesztőségen kívüli félreértés miatt lapunk 5. számában a
szerző hozzájárulása nélkül – rövidítetve, szerkesztve –
megjelentettük Balla D. Károly Önveszélyes viszonyok
című írását, és a forrásul használt Nyelvünk és Kultúránk
(2004/4) folyóiratot sem tüntettük fel. Ezért az érintettek és
olvasóink elnézését kérjük. Az említett anyag közlésével a
kárpátaljai magyarság helyzetét, sorsát kívántuk olvasóinkhoz
közelebb hozni.
A szerkesztőség |
