Szilágyi Zsolttal, az erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) választmányi elnökével közölt beszélgetést az Erdélyi Napló. Az interjú szokványos kárpát – medencei képet tár az olvasó elé. Az MPSZ 2004-től része a romániai magyar politikai palettának, ezzel, mintegy többpólusúvá téve az ottani magyar érdekképviseletet.
Jogos kérdést vet fel az MPSZ választmányi elnöke: „Mi a tulajdonképpeni rendeltetése az erdélyi magyar politikának? Az, hogy az egyház és a nemzet érdekeit következetesen képviselje, vagy hogy ne az autonómiáról, hanem például a fakivitelről tárgyaljon?” E gondolatok megfontolandók idehaza is, hiszen a felvidéki magyarságnak is szemmel láthatóan elege van az átpolitizált életből, amely a civil társadalmat sem kíméli. Elege is lehet, hiszen a déli járások munkanélküliségére eddig csak a dinamikusan fejlődő magyarországi nagyvállalatok által kínált munkahelyek jelentenek megoldást. Eközben a lecsúszott nyelvhatár fölötti területeken fejlődésnek indult az ipar, épül az infrastruktúra.
A politika által indukált társadalmi homogenizálódás ellen, demokratikus eszközökkel lépett fel az erdélyi polgári erőket tömörítő MPSZ, amelynek az egyik alapvető célkitűzése az autonómia. E tárgykörben három törvénytervezetet nyújtottak be a román parlamentbe: a Székelyföld területi autonómiájáról, a nemzeti közösségek személyi elvű autonómiájáról és a magyar közösség személyi elvű autonómiájáról. Mindháromnak megvolt a parlamenti vitája. Trianon óta hasonló kérdésben még nem vitáztak a román parlamentben. Az erdélyi magyar egység érdekében Tőkés László kezdeményezett párbeszédet a romániai választások előtt, ám az RMDSZ nem ült velük tárgyalóasztalhoz, sőt a választások óta az immáron kormánytényezővé avanzsált párt megpróbálja megfélemlíteni a másként gondolkodó magyarokat, akik aláírásukkal támogatták az MPSZ – t.
A Szilágyi Zsolttal készített interjúra, röviddel annak megjelenése után Ágoston András a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke is reagált: „Szilágyi Zsolt az erdélyi magyar politikai elit nemzeti szárnyának egyik ismert képviselője ...pontos látleletet ad a romániai kisebbségi egypártrendszer működésének visszásságairól. Ha eltekintünk a kimondottan helyi jellegzetességektől, a látlelet megfelel a vajdasági magyar kisebbségi közösségben tapasztalható gondokkal, bajokkal is.”
Az Európai Unión kívül rekedt magyarság nemzeti–konzervatív gondolkodású képviselői felismerték az európai utat, amit mi közel egy esztendeje taposunk. Ráébredtek, hogy elsősorban a nemzeti közösség ügyeit kell tisztába tenni, ezt távolról követheti csak az egyéni érdek. Az erkölcsös életet, a szociális gondolkodás hiányát azonban nem pótolhatja az állandó strukturálódási szándék, a problémák elodázása, a hatalmon maradás állandó görcsös kényszere. A megoldás a valóban magyar ügyet képviselő, vagy a magyar érdeket fontosnak tartó nem öncélúan politizáló értelmiség összefogásában rejlik. Akkor talán számunkra is járhatóvá válik a nemzeti tanács eszméjével és az autonómia szándékával kikövezett erdélyi út.
Petheő Attila