Jogi tanácsadó
Munkahelyi étkeztetés: A munkaadónk nem hajlandó étkezési hozzájárulást fizetni, sem ebédet biztosítani. Mindenféle kifogásokat keres, most meg már elbocsátásokkal is fenyegetőzik, mondván, hogy minden elégedetlenkedő helyébe talál tíz mást, aki hajlandó dolgozni ebéd nélkül is. Én úgy tudom, hogy a munkatörvénykönyv szerint a hozzájárulás jár nekünk valamilyen formában (pl. gasztrojegyek). Hogy van ez tulajdonképpen, jogos az igényünk? Ha igen, de a munkaadó nem fizet, mit tehetünk?
Az alkalmazottak étkeztetését a munkatörvénykönyv 152-es paragrafusa szabályozza. Ennek értelmében a munkaadó köteles az alkalmazottak számára minden műszakban bebiztosítani az egészséges táplálkozás alapelveinek megfelelő étkezést, közvetlenül a munkahelyen vagy annak közelében. Ez nem vonatkozik azokra, akik éppen szolgálati úton vannak, mert ők ún. napidíjat kapnak.
A 2-es bekezdés szerint a munkaadó az étkezést egy meleg főétel és megfelelő ital bebiztosításával oldja meg saját étkezdéjében, más munkaadó étkezdéjében, vagy munkavállalóinak étkeztetését más olyan jogi vagy fizikai személy által biztosítja be, akiknek engedélyük van az ilyen jellegű étkeztetésre vagy annak közvetítésére. Az étkeztetés szempontjából egy műszaknak a négy óránál hoszszabb ideig tartó munkavégzés számít. Ha a műszak 11 óránál tovább tart, a munkaadó további meleg főételt biztosíthat a dolgozóinak, de ez már nem kötelessége.
Ha a munkaadónak nincs lehetősége az étkezés bebiztosítására saját étkezdéjében, sem más étkezdében, vagy ha az étkezés biztosításának kötelességét a munkavégzési feladatok feltételei nem teszik lehetővé, köteles az alkalmazottaknak pénzbeli hozzájárulást nyújtani az étel árának legalább 55%-a összegében, legfeljebb azonban az 5-12 órát tartó szolgálati úton nyújtott étkezési költségek 55%-a öszszegében.
Ezt külön előírás szabályozza (467/2003) és jelenleg ez az összeg 80,- Sk, vagyis ebből kell kiszámítani az 55%-ot.
A munkavállaló tehát mindenképpen jogosult az étkeztetésre, étel vagy pénz formájában (lehetnek ún. gasztrojegyek, de készpénz is). Ha a munkaadója nem hajlandó teljesíteni a törvény adta kötelességét, forduljanak panaszszal az illetékes munkafelügyelőséghez. Ezt megtehetik anonim panasz formájában is. A felügyelőség kivizsgálja az ügyet, ellenőrzi a cég könyvelését, kihallgatja a munkavállalókat és komoly pénzbüntetésre ítéli a céget, valamint a továbbiakban egy ideig figyelni fogja azt, hogy a cég betartja-e az előírt jóvátételi rendelkezéseket.
Állandó lakhely: Válás után kétszobás lakásunkat én egyedül vásároltam meg személyi tulajdonba. A volt férjem nem tart igényt a lakásra, sem pénzbeli kielégítésre, csak éppen itt van az állandó lakhelye és nem hajlandó elköltözni. Így én költöztem a fiammal a szüleimhez. A válásunk óta már eltelt több mint 3 év, és pár hónapja a volt férjem nem fizet a lakásért semmit (eddig az inkaso felét ő fizette) és azért, hogy kijelentkezzen és kiköltözzön a lakásból 200 000 koronát követel. Nem tudom fizessek-e neki vagy van törvényes mód a jogaim érvényesítésére? Nagyon nehezen tudnám csak összeszedni (kölcsönök) a követelt összeget.
Az állandó lakhely létrejöttét, illetve bejelentését és megszüntetését a 253/1998 tt. számú törvény szabályozza. 2004. október 1-től a már nagyon várt törvénymódosítás hatályossá vált. Ez lehetővé teszi azon személyek állandó lakhelyének megszüntetését, akiknek nincs tulajdonjogi sem más jogi viszonyuk a lakáshoz (házhoz), ahova állandó lakhelyként be vannak jelentve, mégpedig beleegyezésük nélkül is. Erre eddig a törvény nem adott módot. Eddig a tulajdonosnak bele kellett egyeznie abba, hogy valaki a lakásába bejelentkezzen állandó lakhelyre, de megszüntetni ezt már nem tudta az illető beleegyezése nélkül. A jelenleg érvényes törvény szerint a lakás (ház) tulajdonosa indítványozására meg lehet szüntetni annak a személynek az állandó lakhelyét, aki érvényes használati jog nélkül van bejelentkezve állandó lakhelyre.
Fontos azonban tudni, hogy maga az állandó lakhelyre való bejelentkezés nem jelent semmiféle jogi viszonyt a lakáshoz, sem annak tulajdonosához. Ez csak arra ad módot, hogy az illető személy a tulajdonos beleegyezésével lakhasson a lakásban. A tulajdonos ezt a beleegyezését bármikor visszavonhatja mindennemű indoklás nélkül. Beleegyezés alapján való lakhatás ugyanis nem törvény által védett jogviszony, mint pl. a bérlet, albérlet ezért a tulajdonos ezt bármikor befejezheti függetlenül attól, hogy az illető személy a lakásba van bejelentkezve állandó lakhelyre. Az állandó lakhelyre való bejelentkezés ugyanis csupán nyilvántartási jellegű és értékű (pl. postacím kézbesítés esetére). Semmi esetre sem jogosítja fel az illető személyt a lakhatásra akkor, ha azt a tulajdonos nem kívánja.
Az állandó lakhelyre való bejelentkezésre illetékes szerv a község (város, városrész). A törvény 7-es paragrafusa f) betűje szabályozza azon személy állandó lakhelyének megszüntetését, akinek semmiféle joga nincs a lakáshoz. Indítványt az állandó lakhely megszüntetésére a lakás tulajdonosának kell tennie a községnél. Az illető személy ilyenkor köteles máshova bejelentkezni állandó lakhelyre, vagy ha ezt nem teszi meg, az a község lesz feltüntetve állandó lakhelyként, ahol az utolsó állandó lakhelye meg lett szüntetve.
Mindenképpen forduljon ilyen indítvánnyal a községi hivatalhoz, mutassa fel a lakás tulajdonlapját, ahol csupán ön szerepel mint kizárólagos tulajdonos. A község minden probléma nélkül megszünteti a volt férje állandó lakhelyét. Ha ön azt sem akarja, hogy továbbra is a lakásban lakjon, szólítsa fel őt a kiköltözésre. Ha ezt önszántából nem teszi meg, forduljon ügyvédhez, aki segít a kilakoltatásnál. Azonban semmiképpen ne fizessen neki, hiszen nincs miért. Azt, hogy a volt férje elhagyja a lakást, az adott esetben nem olyan nehéz elérni, és sokáig sem tart.
Dr. Balla Éva