A művi megtermékenyítéshez használatos inszeminációs adagokat forgalmazó Insemas Kft. a múlt pénteken az egykori négy nagy járás, azaz a Dunaszerdahelyi, a Komáromi, az Érsekújvári és a Galántai, valamint részben a Pozsony-vidéki, a Nyitrai és a Lévai járás üzemvezetői és állattenyésztő irányító szakemberei számára immár tizedik alkalommal évnyitó ünnepséget rendezett.
Hozzáértő szakemberek kellenek
– Egyre nagyobb gazdasági nyomás nehezedik ránk – magyarázta Kovács János mérnök, főszervező az egybegyűlteket üdvözlő köszöntőjében –, de nekünk, ha talpon akarunk maradni, bátran szembe kell néznünk a kihívásokkal. Más megoldás nincs. Nálunk a kiváló eredmények megalapozója, a kellő anyagi háttéren kívül és a jó menedzsment mellett az eredményeket mintegy 30 százalékban befolyásoló genetika lehet. Azzal, hogy az unió tagjai lettünk, minden üzemnek lehetősége nyílik a támogatásokra, az előrehaladás biztosítására. A jövőben éppen ezért az egyes termelők közti különbségeket az irányító szakemberek felkészültségében, szaktudásában tudjuk majd leginkább lemérni.
A találkozó ezúttal is a vásárúti szövetkezet székházában zajlott.
– Cégünk dunaszerdahelyi részlege évente mintegy 40 ezer szaporító magot, spermaadagot forgalmaz – árulta el még Kovács János, a 04-es „sikerüzem“ igazgatója –, s ez a társaság teljes forgalmának több mint egynegyedét jelenti.
Az ünnepség keretében került sor az Insemas Open 2004 verseny eredményeinek a kiértékelésére is. Az Insemas Open valójában „tejliga“, s az egyes üzemekben elért eredmények mércéje, fokmérője. A verseny tisztaságát és hitelességét a kezdetek kezdetétől egy kiváló szakemberekből álló szervező bizottság biztosítja. A versenybe nem csupán gazdaságok, hanem tejértékesítésre kvótával rendelkező magántermelők is benevezhetnek.
A remek ötlet atyja
Az Insemas Open ötletgazdája és egyik szülőatyja Pomichal István, a somorjai Kék Duna Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke.
– Elnök úr – kérdeztük a szakembert –, kötelező a Csallóközben földműveléssel foglalkozni?
– Mi itt, a szülőföldünkön földművelésre vagyunk ítélve. A Csallóközben ugyanis a térség geográfiai adottságait alapul véve szinte muszáj mezőgazdasággal foglalkozni. Régen azt mondták, hogy a Csallóköz Csehszlovákia éléskamrája. Nos, ezt az „éléskamra szerepet“ meg kell őrizni. Ennek pedig egyik nagyon fontos feltétele a geográfiai föltétel. S ha ezt a föltételt tudjuk a megfelelő technológiákkal integrálni, vállalkozásunk jövedelmezőbb kell, hogy legyen, mint azokban a régiókban, ahol ez az adottság hiányzik.
– Mi adta az ötletet a „tejliga“ megalapítására?
– A mezőgazdaságban dolgozók társadalmi elismerése egyre jobban csökken. Pedig régen a „puszták népe“ a társadalmi elithez tartozott. Társadalmi elismerésük azonban a politikai és a gazdasági helyzet megváltozása után lényegesen csökkent.
A tejtermelés a mezőgazdasági termelés stabilizációs faktora, ugyanis a tejtermelés egész évben rendszeres bevételt biztosít az agrárvállalkozás számára. Emellett az állattenyésztésben dolgozók munkája emberpróbáló munka, hisz tulajdonképpen egy nap két napot dolgoznak. Ugyanis minden nap hajnalban kelnek, alaposan kidolgozzák magukat, aztán hazamennek, s kisvártatva ismét „hadrendbe“ állnak, s estig újfent dolgoznak.
Nem véletlenül mondták régen, hogy a tejtermelés a mezőgazdaság nehézipara. A tejtermelők mégis kikerültek a figyelem középpontjából. Hát ezért kell számukra az elismerés. Ez volt a tejliga megalapításának alapgondolata.
Ha szépségkirálynő-választás lehet, miért ne lehetne legjobb tejtermelő-választás is. Az, aki a mindennapi kenyeret teremti meg, minálunk csak ritkán kap helyet a médiákban. Nyugat-Európában természetes, hogy egy jó tenyésztő, egy jó termelő, egy jó mezőgazdász ugyanúgy az újságok címlapjára kerül, mint egy színésznő vagy egy énekes. S ez így is van rendjén, hisz a földművelés, ezen belül pedig az állattenyésztés kimondottan művészet.
A búslakiak nem búsulnak
A Dunaszerdahelyi járás tejtermelőinek versenyét kezdettől fogva a búslaki tangazdaság nyerte. Tavalyi eredményeikkel viszont a második helyre szorultak. A cég irányítói mégsem búslakodnak.
A múlt évben egy tehénre számítva 7665 kilogramm tejet adtunk el – értékelte Nagy György igazgató a második helyre szorulás okát –, de a „dánok“ megelőztek bennünket. A némi visszaesés egyik, jobban mondva legnagyobb oka az, hogy 2004 szeptember elsejével megvásároltuk a szomszédos dunatőkési farmot. A farmon 340 tehén volt. Jó állományt vettünk, de volt némi lemaradás a mi állatainkhoz képest.
A gazdaság 1997-ben tehenenként még csak 4900 literes éves fejési átlagot könyvelhetett el. Ekkor került Búslakra Nagy György és a kft. másik résztulajdonosa, az ügyvezető és főállattenyésztő Bíró Pál is.
– Régebben a tangazdaság szarvasmarha-részlege kimondottan veszteséges volt – magyarázta az ügyvezető –, mi azonban kemény, kitartó munkával, jó szervezéssel, s hozzáértéssel megfordítottuk a siralmas állapotot. Nem volt könnyű, de megérte... A tehenet, ha azt akarjuk, hogy sokat tejeljen, jól meg kell etetni. Ahhoz azonban, hogy kellően jóllakassuk, jó takarmány szükséges. Jó takarmányt pedig csakis nagy odafigyeléssel lehet termelni. S persze megfelelő törzsállomány is kell. Az állománnyal viszont állandóan törődni kell... Nos, ezzel a kör be is zárul. Persze, a gyakorlatban, a valóságban korántsem ilyen egyszerű a helyzet.
– A dán DAN-Slovakia cég megelőzött bennünket – ismerte el Nagy György –, ám némi vigasztalást jelent számunkra, hogy sikereikben a mi munkánk is jelen van, ugyanis termelésirányító szakembereik egy része épp minálunk szerzett kellő alapismereteket.
A DAN-SLOVAKIA sikere
A nagymegyeri DAN-SLOVAKIA AGRAR Rt. a volt állami gazdaság megvásárlása után jött létre. A dán vállalkozók ez idáig közel 20 millió eurót ruháztak be a társaságba. Az rt. igazgatótanácsának az elnöke Erik Jantzen.
– Fő ágazatunk a sertéstenyésztés – nyilatkozta az eredményhirdetés után lapunknak –, s 3000 anyadisznónk van. Évente 70 ezer vágósertést adunk a szlovákiai piacra. Az állatok 95 százalékát Szlovákiában értékesítjük. Azért indultunk sertéstenyésztéssel, mert sertéstenyésztő vagyok, s odahaza, Dániában is sertéstenyésztéssel foglalkozom. Egyébként 1985 óta farmerkodom, 14 hektáron egyedül kezdtem gazdálkodni. Most már 400 hektárom van. Évente 45 ezer kismalacot adok el. Az állatokat Németországban értékesítem.
– Mi a helyzet a szarvasmarha-tenyésztéssel?
– A megvásárolt gazdaságnak két szarvasmarhatelepe is volt. Én továbbfejlesztettem. Többek között fejőházat építettünk, jelenleg pedig a régi istállók átépítése folyik. Összesen 3100 hektár szántóföldön gazdálkodunk, s mára már természetesen a talajműveléshez használatos gépparkot is felújítottuk.
Melyik ágazat a sikeresebb és mi a siker titka?
– Mindkét ágazat egyformán eredményes. A siker titka a mindennapi kemény munkában, a szerénységben, s a minél jobb minőségre törekvésben rejlik. Nagyon fontos még, hogy sikerüljön olyan csapatot biztosítani, amely a kirótt feladatokat maradéktalanul és hibátlanul végre tudja hajtani. Persze kellő tőke nélkül az igyekezet egymagában nem elég.
Ha a megfelelő helyre megfelelő összeget fektetünk be, s jó szakembereket alkalmazunk, jó eredményekre számíthatunk. Ezen kívül nagyon fontos még, hogy „tiszták maradjunk“. Szeretném, ha mindenki megértené: Szlovákiában ténykedem és Szlovákiában is maradok.
Itteni jelenlétemnek nem mindenki örül. S azt sem veszi tudomásul mindenki, hogy keményen dolgozom. Néha úgy tűnik, mintha Szlovákiában az irigység nemzeti sport lenne.
A cég 130 embert foglalkoztat. Az átlagkereset 15-16 ezer korona között mozog.
A „legjobb tejtermelő“ verseny győztesei:
I kategória: Dunaszerdahelyi járás
1. DAN Slovakia, AGRAR Rt., Nagymegyer, 8555 kg
2. Tangazdaság Kft., Búslak, 7665 kg
3. ISTRA Kft, Kisudvarnok, 7446 kg.
I. kategória, Galántai járás
1. Agricola Kft., Šoporňa, 7125 kg
2. Agrimpex Szövetkezet, Nádszeg, 6877 kg
3. MSZ, Javorinka, 6840 kg.
ZOLCZER LÁSZLÓ