Miniszterelnök-helyettes úr, nemrég Bukarestben tárgyalt Markó Bélával, az RMDSZ elnökével, a román kormány elnökhelyettesével. Történelmi találkozó volt. Tájékoztatása szerint kisebbségi kérdésekről, a román kormányprogramban szereplő autonómiáról is szót ejtettek. Tulajdonképpen milyen autonómiáról?
– Miután az RMDSZ Romániában kormányra került, azonnal erkölcsi és politikai kötelességemnek éreztem, hogy – Berényi József külügyi államtitkár úrral egyetemben – Bukarestben biztosítsam támogatásunkról az RMDSZ kormánytagjait. Az RMDSZ is másodszor került kormányra, ők is nagyobb politikai játékot tudnak játszani a második ciklusban, ám a felelősségük is sokkal nagyobb. Romániát bevinni az Európai Unióba, a román társadalomba implantálni az EU-normákat, ez valóban komoly kihívás. Ezen a téren mi jelentős tapasztalatokkal rendelkezünk, s a segítségünket kötelességünk felajánlani. Azt hiszem, ők is érzékelik a rájuk leselkedő veszélyeket. Az első találkozónk pártközi volt az RMDSZ székházában. Kellemesen meglepett, hogy a találkozón jelen volt az RMDSZ összes minisztere és az államtitkárok közül is az, aki aznap Bukarestben volt. Őszintén elbeszélgettünk, s éreztem, nem csupán politikai és szakmai, de emberi szempontból is fontos volt nekik, amit mondtunk. Azt hiszem, az időzítés is remek, jókor jött a romániai magyarságnak ez a változás: a december 5-i népszavazás identitászavarokat okozott náluk, s most újból egy pozitív vízió felé fordulhatnak. Jelentős számú prefektusuk, alprefektusuk lesz, beleszólhatnak a gazdasági folyamatok irányításába is. Ismétlem, komoly kockázatai is vannak egy ilyen helyzetnek, de ez az állapot mégis a reményt hordozza magában, s Románia felemelése, európaizálása azért is fontos feladat, hogy meg lehessen állítani a romániai magyarság elvándorlását szülőföldjéről.
Másnap a román kormányhivatalban kormányközi tárgyalásokat folytattunk Markó Bélával. Nem tagadom, jelentős pikantériát éreztem abban a képben, ahogy a tárgyalás utáni sajtótájékoztatón ott álltunk egymás mellett, magyar nemzetiségű miniszterelnök-helyettesi mivoltunkban, kamerák és fényképezőgépek kereszttüzében. Találkoztam Murga európai ügyekért felelős miniszter úrral is, ám a súlypont természetesen az RMDSZ politikusaival való találkozónkon volt. Markó Bélával megegyeztünk abban, hogy törvénytervezeteinket, szakmai elemzéseinket kicseréljük egymás közt, az elképzeléseink ugyanis nagyon hasonlóak.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség legfontosabb célkitűzése a valós önkormányzatiság megteremtése – jelentette ki Markó Béla Kolozsváron, a szövetség Országos Önkormányzati Tanácsának ülésén. Az RMDSZ elnöke szerint a valós önkormányzatiság azt jelenti, hogy a települések által választott tisztségviselők vesznek részt a helyi közigazgatási intézményekben, és ők hozzák meg a közösséget érintő döntéseket.
Miniszterelnök-helyettes úr, nemrég Bukarestben tárgyalt Markó Bélával, az RMDSZ elnökével, a román kormány elnökhelyettesével. Történelmi találkozó volt. Tájékoztatása szerint kisebbségi kérdésekről, a román kormányprogramban szereplő autonómiáról is szót ejtettek. Tulajdonképpen milyen autonómiáról?
– Miután az RMDSZ Romániában kormányra került, azonnal erkölcsi és politikai kötelességemnek éreztem, hogy – Berényi József külügyi államtitkár úrral egyetemben – Bukarestben biztosítsam támogatásunkról az RMDSZ kormánytagjait. Az RMDSZ is másodszor került kormányra, ők is nagyobb politikai játékot tudnak játszani a második ciklusban, ám a felelősségük is sokkal nagyobb. Romániát bevinni az Európai Unióba, a román társadalomba implantálni az EU-normákat, ez valóban komoly kihívás. Ezen a téren mi jelentős tapasztalatokkal rendelkezünk, s a segítségünket kötelességünk felajánlani. Azt hiszem, ők is érzékelik a rájuk leselkedő veszélyeket. Az első találkozónk pártközi volt az RMDSZ székházában. Kellemesen meglepett, hogy a találkozón jelen volt az RMDSZ összes minisztere és az államtitkárok közül is az, aki aznap Bukarestben volt. Őszintén elbeszélgettünk, s éreztem, nem csupán politikai és szakmai, de emberi szempontból is fontos volt nekik, amit mondtunk. Azt hiszem, az időzítés is remek, jókor jött a romániai magyarságnak ez a változás: a december 5-i népszavazás identitászavarokat okozott náluk, s most újból egy pozitív vízió felé fordulhatnak. Jelentős számú prefektusuk, alprefektusuk lesz, beleszólhatnak a gazdasági folyamatok irányításába is. Ismétlem, komoly kockázatai is vannak egy ilyen helyzetnek, de ez az állapot mégis a reményt hordozza magában, s Románia felemelése, európaizálása azért is fontos feladat, hogy meg lehessen állítani a romániai magyarság elvándorlását szülőföldjéről.
Másnap a román kormányhivatalban kormányközi tárgyalásokat folytattunk Markó Bélával. Nem tagadom, jelentős pikantériát éreztem abban a képben, ahogy a tárgyalás utáni sajtótájékoztatón ott álltunk egymás mellett, magyar nemzetiségű miniszterelnök-helyettesi mivoltunkban, kamerák és fényképezőgépek kereszttüzében. Találkoztam Murga európai ügyekért felelős miniszter úrral is, ám a súlypont természetesen az RMDSZ politikusaival való találkozónkon volt. Markó Bélával megegyeztünk abban, hogy törvénytervezeteinket, szakmai elemzéseinket kicseréljük egymás közt, az elképzeléseink ugyanis nagyon hasonlóak.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség legfontosabb célkitűzése a valós önkormányzatiság megteremtése – jelentette ki Markó Béla Kolozsváron, a szövetség Országos Önkormányzati Tanácsának ülésén. Az RMDSZ elnöke szerint a valós önkormányzatiság azt jelenti, hogy a települések által választott tisztségviselők vesznek részt a helyi közigazgatási intézményekben, és ők hozzák meg a közösséget érintő döntéseket. Az RMDSZ ezek szerint különbséget tesz a közigazgatási és a kisebbségi önkormányzatiság között? Véleményünk szerint a kettő között lehetnek átfedések is.
– Igen, különbség van a közigazgatási és a kisebbségi önkormányzatiság között, bár bizonyos területeken valóban lehetnek átfedések is. A szlovákiai és a romániai magyarság is sokkal jelentősebb közösség annál, hogysem csupán kisebbségi önkormányzatiságban gondolkodjon. Az elmúlt évek azt is megmutatták, hogy mindkét közösség meghatározó országos szintű szerepvállalásra is képes. Ilyen jellegű szerepvállalásra pl. a dél-tiroli vagy a belgiumi németek nem képesek, a finnországi svédek vagy a bulgáriai törökök is sokkal súlytalanabb pozíciókat kaptak kormányaikban. A dolog jelentős szépséghibája, hogy az ilyen megoldásra semminemű törvényi garancia nincs, ez csupán politikai egyezségek eredménye.
Orbán Ferenc romániai magyar író szerint mihelyt valaki emberfia – ráadásul ha még magyar is – autonómiát mer emlegetni az országban, elindul a nagy nemzeti tiltakozás, a kincstári retorika a revizionizmusról, irredentizmusról, szeparatizmusról. Mondhatnánk, akárcsak nálunk. Vagy ez már nem vonatkozik az új román politikai vezetésre?
– Igen, a nemzeti beidegződések rettegnek ettől a fogalomtól, amely egyébként a valóban decentralizált, nyitott, emberarcú társadalom alaptézise. Egy valóban szabad társadalom a polgár, a polgárok társulásai (gazdasági egységek, községek, stb.) autonómiáján alapszik. Szlovákiában is az alkotmány és a törvények garantálják például az egyházak, egyetemek, területi önkormányzatok, a banki és gazdasági szféra autonómiáját. Tény viszont, hogy bármely politológiai terminus technicus használatakor nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogyan „szocializálódott” az adott kifejezés egy konkrét társadalmi közegben. A szlovákság például közel 200 évig beszélt az autonómia kialakításának szükségességéről saját maga számára, ám a háttérben mindig is önállóságot értettek alatta. Ez olyan mélyen beivódott a szlovák politikai gondolkodásba, hogy figyelmen kívül hagyása komoly problémákat okozhat.
Az RMDSZ programdokumentumaiban egy ideig a legfontosabb célkitűzésként fogalmazták meg az autonómiakoncepciót. Aztán a téma időlegesen ad acta került, mert állítólag a román nép még nem volt elég érett rá. A magyarok egy része végül úgy reagált, hogy létrehozta a Székely Nemzeti Tanácsot. Mennyire osztotta meg a romániai magyarságot e testület megalakulása, s vajon az autonómia kialakuló új lehetőségei helyreállítják az egységet?
– Attól tartok, nem vagyok hivatott arra, hogy a romániai magyar közösség belső ügyeiről nyilatkozzam. Az látszik, hogy az RMDSZ jelentős támogatottságra tett szert a választások alkalmával és most helyzetbe került. Most dolgozniuk, tenniük kell. Nagyokat mondani, kritizálni persze lehet, ám kérdés, ez mennyire segíti elő a problémák megoldását. Úgy gondolom, az RMDSZ politikusainak most inkább támogatásra van szükségük.
Hol találkozhatnak és segíthetik egymást a romániai magyar és a szlovákiai magyar autonómia-elképzelések és -törekvések? Kisebbségi ügyekben hol lehetnek kölcsönösen hasznosak az MKP és az RMDSZ tapasztalatai?
– Az előzetes konzultációk alapján úgy tűnik, nézeteink a szlovákiai és a romániai magyar közösségek gondjainak megoldását illetően nagyon hasonlóak. A tapasztalatainkat csakúgy, mint dokumentumainkat rendszeresen ki fogjuk cserélni. Az önkormányzati rendszerek kombinációiban gondolkodunk, a megoldási lehetőségeket illetően Szlovákiában jóval előbb járunk.
Van-e hasonlóság a kisebbségek jogállásáról és a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról nálunk kidolgozott törvénytervezetek és az RMDSZ elképzelései, tervezetei között?
– Igen, bár nekünk már pontos, jogi formába öntött javaslataink vannak, míg az RMDSZ-nek csupán téziscsomagjai. E téren is sokat segíthetünk egymásnak, a következő konzultációt vélhetően áprilisban tartjuk, Markó Béla pozsonyi látogatása alkalmával.
Az egymás segítségével elért eredmények bizonyára nagyobb erővel hatnak majd a két többségi nemzetre, mint a külön-külön elért sikerek. Mikor s a kisebbségi élet milyen területein remélhetünk ilyen eredményeket?
– A szlovákiai magyar politika az elmúlt két évben létrehozta a szlovákiai magyar egyetemet, nagyban konszolidálta a kisebbségi intézményrendszert, jelentőset lépett előre a földkérdés megoldásában, ill. a helyi és regionális önkormányzatok megerősítése terén. Az elkövetkezendő kétéves időszakra három prioritáscsomagunk van: előrelépni a kisebbségi ügyek terén, javítani Dél-Szlovákia infrastruktúráján, ill. elősegíteni új munkahelyek teremtését, javítani a szlovákiai magyarok gazdasági és szociális helyzetén. RMDSZ-beli barátaink hasonló prioritásokban gondolkodnak. Én azt sem tartanám elvetendőnek, ha ezeken a területeken afféle nemes versengés alakulna ki közöttünk. Egymást segítve bizonyára messzebbre jutunk, bár látni kell, ők nehezebb helyzetben vannak.
Miniszterelnök-helyettes úr, köszönöm a válaszait.
SZABÓ GÉZA