|
Nemzet
Duray Miklós
Miért esett szét a MÁÉRT?
 A
kettős állampolgárság kérdése a látszólagosnál is fontosabbá vált,
főleg azóta, hogy a más államok területén élő magyarok már nem
kerülhetnek (már Ukrajnában sem) hátrányos helyzetbe amiatt, hogy
kettős állampolgárok. Ezt a kérdést nem szabad megítélni abból a
szempontból, hogy a magyar állampolgárság megszerzésével
megoldható-e valamilyen gyakorlati feladat. Ha eszerint közelítjük
meg ezt az ügyet, spekulatív megoldásokhoz jutunk, noha ez
nemzetstratégiai kérdés.
--> Lapunkban
megjelent rövidített változat
--> Teljes változat
Külföld
Prágai levél
Visszaadták, majd újra államosították
Miközben a csehországi jobboldal meghatározó ereje, a Polgári
Demokrata Párt (ODS) decemberi tisztújító közgyűlése tartalmas
kormányprogram-változattal lépett a nyilvánosság elé, s a közügyeket
illetően szinte minden fontos kérdésben kezdeményezően lépett fel, a
kormányon levő Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) válságba került.
Csúcsszerveiben – de egyes megyei szervezeteiben is – súlyos
nézetkülönbségek és személyi ellentétek törtek felszínre.
––> teljes cikk
Kárpát-medence
A
kárpátaljai magyarság helyzete az újrarendeződő Európában
Önveszélyes viszonyok
 A
kárpátaljai magyarság, mint etnikum és mint társadalmi alakulat,
roppant ingatag, törékeny képződmény. Földrajzi élettere
összeszűkülőben, demográfiai mutatói lemenő ágban, etnikai
kompaktsága megbomlóban, identitása elmosódóban. Mindez jelentős
szociális-egzisztenciális kiszolgáltatottsággal és bizonyos morális
szétziláltsággal is párosul. Ezért válságövezetnek tekinthető
Kárpátalja, az itt élő magyarság (mint szerves egészet alkotó
közösség) helyzetét pedig hosszabb távon úgyszólván kilátástalan.
Noha egy baráti társaságnál szélesebb nyilvánosság előtt egy ilyen
állítás nem lehet népszerű, hanem inkább heves ellenvéleményeket
vált ki.
––> teljes cikk
Közoktatás
A liberalizáció hatása társadalmunkban
A rádió magyar adásában a karácsonyvárás jegyében zajlott egy
beszélgetés, melyben két egyház képviselője csaknem azonos
hangnemben beszélt a Kisded várásáról, a szeretetről és az emberek
közötti békességről. A katolikus és református egyház képviselői
között teljes volt az egyetértés abban, hogy a vallási és világi
értékek megőrzése és ápolása a társadalomban az utóbbi időben
fellazult, felhígult vagy elhanyagolódott. Az emberek nagy része nem
becsüli, vagy éppen feleslegesnek tartja.
––> teljes cikk
Régió
Beszélgetés Kövy Zsolt református lelkésszel, Losonc szülöttével
Aki
újjáélesztette a Pápai Református Kollégiumot
 Kövy
Zsolt alig múlt el tizenhárom éves, amikor kitört a második
világháború. A losonci kisfiúban már akkor kezdett összemosódni az
álom és a valóság, a lelkében, világnézetében élő béke és a
valóságban dúló háború. A hányattatott középiskolai diákévek, a
szomorú érettségi, az azt követő hadifogság, a családját sújtó
tragédiák. ,,Aztán lassan az élet, család, barátok, lelki
közösségek, az ezerarcú közélet kimosta agyából a szörnyű
rettenetet, s átnevelte békés polgárrá, aki csak akkor álmodik, ha
előző este megterhelte a gyomrát“ – írta az ,,Álom és Valóság“ című
önéletrajzi ihletésű könyvében az álmodozónak azért megmaradt
szerző.
––> teljes cikk
Kultúra
Szólj, költemény!
József Attila születésének 100. évfordulóját tájainkon is
méltóképpen meg szeretnék ünnepelni. A Szlovákiai Magyar Írók
Társaságának kezdeményezésére nagyszabású terv van kialakulóban,
amelynek megvalósításában több hazai társadalmi és kulturális
szervezet is „érdekelt”. Az elképzelésekről az írótársaság elnökét,
Hodossy Gyulát kérdeztük.
––> teljes cikk |
|
Akiket a II. világháború idején ezen a vasúton szállítottak, azok
közül kevesek számára volt visszaút. Az emlékezés napja volt január
27-e. Auschwitz ismét megtelt. Ezúttal azokkal, akik kegyeletüket
jöttek leróni a 60 évvel ezelőtt felszabadított haláltábor áldozatai
előtt.
Címlap
Pomogáts
Béla
Márai
Sándor emléktáblája előtt Az író szabadsága
 Ha
volt író, akinek mindene: életformája, világnézete, erkölcse maga
volt az irodalom, akkor Márai Sándor volt az. Az írásban találta meg
életének értelmét, és a kultúrában azt a szerves rendet, amelynek az
egyén vagy a társadalom minden törekvését és megnyilvánulását össze
kell fognia. A régi humanisták és a felvilágosodás korának
klasszikus eszményeket képviselő írástudói becsülhették ennyire az
írott szót, és azt a szellemi erőt, amit az irodalom jelent.
Bizonyára nem véletlen, hogy Márai Goethében találta meg talán
legelső szellemi mesterét: szüntelen őt idézte, rá hivatkozott.
––> teljes cikk
Jogi tanácsadó
Rokkant- vagy öregségi nyugdíj
Válás: A férjemmel válófélben vagyunk, én súlyosan
egészségkárosodott vagyok és 4360,- koronából élek. A férjem
vállalkozó, így nincs fix jövedelme. A szociális biztosítónál azt
mondták, hogy a válás után sem jár nekem több pénz, csak a
rokkantnyugdíjam marad, ne is kérjem az öregségi nyugdíjat, mert
csak 220,- Sk lesz a különbség. Azt a tanácsot is kaptam, hogy
bírósági úton kérjek a férjemtől tartásdíjat. Ez viszont lehetetlen,
mert a férjem másik családban él. Én úgy tudtam, hogy a válás után
megkapom a 6500,- Sk létminimumot. Hogy is van ez?
––> teljes cikk
Emlékezünk
Az ötvennyolc évvel ezelőtti télen szellemfaluhoz hasonlított a
gömöri Dobfenek
A deportálás egy életre nyomot hagyott az
emberekben
1947 januárja kemény hideget hozott. Bőségesen hullt hó is, akik
emlékeznek rá, azt mondják, azon a télen talán egyméteres is
lehetett. Tehát aki történetesen a dobfeneki nádason akart
átgázolni, derékig járt a fehér lepelben. Pedig ötvennyolc évvel
ezelőtt a falu apraja-nagyja megjárta a jéggé fagyott ingoványost,
mert a kényszer és a félelem a nádasba kergette az embereket. 1947
telén a tó mentő szerepet játszott a dobfenekiek életében.
––> teljes cikk
Akik nem törtek meg, azok
meglakoltak
Farkas Zoltán a deportálás idején mindössze nyolcéves volt, de a
gyötrelmes évekből, azt mondja, sokmindenre emlékszik. Arra is –
mert emiatt sokat zaklatták szüleit – , hogy 1946-ban összeírás
kezdődött az országban és a kérdőíveken egyebek között szerepelt a
nemzetiségi hovatartozás is.
––> teljes cikk
Februári karcolat
Igazi télies volt az idő. Az évszak hűnek mutatkozott önmagához.
1947. február 16-át írtunk. Naptár szerint Julianna napja volt. Akár
jó anyámat is köszönthettem volna nevenapján. Csakhogy nem ünnepre
virradtunk. Nem verték ugyan félre falunk harangját, őrséget sem
állt senki, mint tették ezt más falvakban, magyarlakta
településeken, de a katonaság megszállta és bekerítette falunkat,
Búcsot és a kiírt 47, szegénynek nevezett családot, a hatalom
szerint önként jelentkezőket kezdték felpakolni a számukra kijelölt
teherautókra. ––> teljes cikk
Irodalom
A magyar kultúra napjai
Petőfi szelleme Vagy három évvel ezelőtt Királyfiakarcsán néhányan
összefogtak és életre hívták a Petőfi Baráti Társulást, amely az
azóta eltelt időben számos érdekes és sikeres rendezvényt valósított
meg, s nemcsak a névadó szellemi és irodalmi hagyatékát ápolja,
hanem baráti közösséggé igyekszik kovácsolni a társulás egyre
gyarapodó kultúraszerető tagságát.
––> teljes cikk
Beszélgetés Szalatnai R. Judittal
Pozsonyi emlékek
Nem nehéz visszaemlékeznem, hiszen bennem él a város, és azt hiszem,
hogy nem fogom soha elfelejteni, mindig visszavágyom ide, hiszen
valóban itt töltöttem a gyermekkoromat születésemtől fogva vagy
tizennégy éves koromig, mert akkor települtünk át Magyarországra.
Itt éltem le a gyermekéveimet, itt kezdődtek kamaszéveim, itt jártam
elemibe, itt jártam „szaggatottan” gimnáziumba különböző épületekbe,
különböző nyelveken tanulva.
––> teljes cikk |
