Válás: A férjemmel válófélben vagyunk, én súlyosan egészségkárosodott vagyok és 4360,- koronából élek. A férjem vállalkozó, így nincs fix jövedelme. A szociális biztosítónál azt mondták, hogy a válás után sem jár nekem több pénz, csak a rokkantnyugdíjam marad, ne is kérjem az öregségi nyugdíjat, mert csak 220,- Sk lesz a különbség. Azt a tanácsot is kaptam, hogy bírósági úton kérjek a férjemtől tartásdíjat. Ez viszont lehetetlen, mert a férjem másik családban él. Én úgy tudtam, hogy a válás után megkapom a 6500,- Sk létminimumot. Hogy is van ez?
Tisztázni kell elsősorban a fogalmakat, amiket sokan tévesen értelmeznek. A létminimum összege jelenleg egy felnőtt személy számára 4580,- Sk. A minimálbér a 6500,- Sk. A létminimum nem az az összeg, amit az egyes személyeknek meg kell kapniuk. Ez az összeg csupán kiinduló, meghatározó összeg az egyes szociális és egyéb juttatások megítélésekor.
Az öregségi nyugdíjat illetően nem tudok konkrét választ adni. A szociális biztosító dolgozói kiszámítják, hogy melyik fajta nyugdíj (a rokkantsági vagy az öregségi) kedvezőbb az ön számára, és az eredmény alapján ön dönt. De nem mindig kedvező a korkedvezményes nyugdíj kérelmezése. Bízzon tehát a szociális biztosító számításaiban.
Ön jelenleg rokkantsági nyugdíjat kap. Ennek összegét a szociális biztosító a törvény szerint állapítja meg, tehát nem önkényesen. A módosított új törvény bizony szigorúbb, mint az előző volt, de ez ellen sajnos semmit nem lehet tenni.
Attól függően, hogy a válás után hol és kivel fog lakni, hogyan fog lezajlani a házastársi közös vagyon elosztása, a nyugdíjának új összege stb., esetleg majd kérelmezhet segélyt az 599/2003 tt. számú, az anyagi szükséghelyzetbeni segítségről szóló törvény alapján. Teljesítenie kell azonban a törvény feltételeit, vagyis hogy az egészségi állapota miatt nem tudja bebiztosítani vagy növelni azt a jövedelmét, ami nem éri el a létminimum összegét. A törvény 10-es §-a szerint ez a segély 1450,- Sk havonta. A törvény 13-as paragrafusa szerint kérelmezheti esetleg a lakhatáshoz való hozzájárulást is, ami havonta 780,- Sk. Hogy jogosult lesz-e ezekre, az a felsorolt körülményektől függ.
Mint súlyosan egészségkárosodott személy a szociális segítségről szóló 195/1998 tt. számú törvény szerint is kérelmezhet különféle hozzájárulásokat. Nem ismerem helyzetének és állapotának részleteit, ezért csak azt tudom tanácsolni, hogy forduljon az ún. szociális hivatal dolgozóihoz, akiktől pontos tájékoztatást kap.
Ami a férjtől követelhető tartásdíjat illeti, a családjogi törvény 92-es paragrafusa elméletileg lehetővé teszi ezt. Az az elvált házastárs, aki nem képes magát eltartani, kérheti a volt házastárstól, hogy járuljon hozzá a megfelelő megélhetéséhez lehetőségei és képességei szerint. Amennyiben nem sikerül erről megegyezniük, indítvány alapján a bíróság dönt az eltartási hozzájárulásról. Ezt visszamenőlegesen kérni nem lehet, és az esetleg megítélt hozzájárulás addig kötelező, amíg a jogosult házastárs új házasságot nem köt, vagy ha a körülmények indokolják a hozzájárulás beszüntetését.
Nem tudom, hogy mióta élnek külön a férjével, milyen a férjének az anyagi helyzete, volt-e közös tulajdonuk (ház, lakás, berendezés, autó stb.), vannak-e házasságon kívüli gyermekei stb. Az eltartási hozzájárulás megítélésénél a bíróság minden körülményt figyelembe vesz, amelyeket én viszont nem ismerek. Mindenképpen tisztázni kell elsősorban azt, hogy milyen fajta nyugdíjat igényeljen, osszák el a közös vagyont, kérjen a fent említett törvények szerint anyagi szükséghelyzete alapján segélyt vagy a szociális segítségnyújtás valamilyen formáját. Csak azután forduljon bírósághoz a férjétől igényelendő eltartási hozzájárulás ügyében.
Dr. Balla Éva