Királyhelmecen 1993-ban indult meg a felsőfokú képzés a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem kihelyezett tagozatának köszönhetően. Első működtetője Királyhelmec város önkormányzata volt. A Városi Egyetem 1994-ben, Mečiar hatalomra kerülésével komoly támadásoknak volt kitéve, az ország belügyeibe való beavatkozásról beszéltek. A Királyhelmeci Akadémia adminisztratív megfontolásokból (és a támadások miatt) Királyhelmeci Akadémia Kft.-vé alakult át, majd 2001-ben Lórántffy Zsuzsanna Polgári Társulássá változott, és ezen a néven működtette az egyetemet.
1993 októberében 25 szlovákiai magyar diákkal indult a képzés, de a következő
években kárpátaljai, erdélyi és észak-magyarországi magyar diákok is voltak a
hallgatók között. Kárpátaljáról 12, Erdélyből 5, Észak-Magyarországról 15,
Szlovákiából 109 hallgató szerzett diplomát az elmúlt időszak alatt. A Selye
János Egyetem Gazdaságtudományi Kara 2004-ben kihelyezett tagozatot indított
Királyhelmecen. Ennek megbízott vezetője Palohics Gábor.
Miért szükséges Királyhelmecen kihelyezett tagozatot működtetni?
– Már az 1993-tól működő nappali tagozatú főiskolai képzés kihelyezése is
ugyanazokon az elveken alapult, mint most. Felvidék magyarsága – a nyugati és a
keleti rész – nagyon távol él egymástól ahhoz, hogy azt egy központból
gördülékenyen lehessen irányítani. A keleti régió gazdaságilag elmaradott, és a
fejlesztés érdekében nagyon nehéz idecsábítani menedzsereket. Ha helyben
képezzük a régió gazdasági szakembereit, nagyobb a valószínűsége annak, hogy itt
is maradnak. Főleg most, az európai uniós csatlakozás után nagyobb lehetőség
nyílik a munkahelyek teremtődésére. A shengeni határ közelében élünk, ezért is
reménykedünk a régió gazdasági fellendülésében. S harmadszor, Királyhelmec a
Felső-Bodrogköznek, a hármashatárnak a természetes központja is. Hallgatóinkat
tehát nemcsak erről a területről, hanem Kárpátaljáról és
Észak-kelet-Magyarországról is toborozzuk, sőt két hallgatónk Romániából is van.
S ami a lényeges: itt mindenki magyar nyelven képezheti magát.
Hogyan válik a több mint tíz éve működő kihelyezett képzés a Selye János
Egyetem részévé?
– Továbbra is folyik a Budapesti Közgazdaságtudományi- és Államigazgatási
Egyetemnek (szeptembertől Budapesti Corvinus Egyetemnek) a képzése a 2., 3., 4.
évfolyamban. Az idei elsősök már a Selye János Egyetem hallgatói. Őket is
ugyanazok oktatják, s azon a helyen, mint a budapesti diplomáért igyekvő
hallgatóinkat. A meglévő infrastruktúra, a kapcsolatok, a helyi oktatók
garantálják a folyamatosságot a még tartó budapesti képzés és a felfutó
jelleggel működő Selye János egyetemi képzés között.
A Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Karának akkreditálásakor már
egyértelművé vált, hogy a jövőben ez a járható út?
– Nagyon vártuk a királyhelmeci felsőfokú képzés jogi úton történő rendeződését. Az egyik lehetőség az volt, hogy a budapesti Közgazdaságtudományi- és Államigazgatási Egyetem akkreditáltatja Szlovákiában az itteni képzést. Amikor a politikai akarat egy önálló magyar egyetem létrehozása felé irányult, attól kezdve úgy éreztük, megvalósul a régóta óhajtott elképzelésünk, egy jogalanyisággal rendelkező felsőfokú képzés működése Királyhelmecen.
Csak 19 elsősük van. Nem túl költséges ilyen kis létszámú hallgatóval egy kihelyezett tagozatot működtetni?
– Gazdasági szempontból mindenképpen megkérdőjelezhető. Azonban kifutó jelleggel
itt van még három évfolyam a budapesti közgazdaságtudományi karról, így kapunk
támogatást Magyarországról is. A képzés tehát két lábon áll. Hogy gazdasági
megfontolásokból is működtethető legyen az egyetem, szeretnénk elérni a
megfelelő hallgatói létszámot. De nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a
régiófejlesztés befektetést, áldozatokat igényel. Ahhoz, hogy Kelet-Szlovákia
magyarsága fel tudjon fejlődni – még ha gazdaságilag nem is mindig racionális –,
a jövőre való tekintettel ez a fajta befektetés mindenképpen megéri.
A jelenlegi elsősök három évet töltenek el Királyhelmecen, hogy megszerezzék a
baccalaureatus fokozatot. Ha mérnöki oklevelet szeretnének, akkor még két évig
Komáromban kellene tanulniuk. Elképzelhető, hogy teljes képzést kapjanak majd
Királyhelmecen?
– A harmadik év befejezése után mindenki eldöntheti, befejezi-e a tanulmányait
és dolgozni fog, vagy pedig tovább tanul. Amennyiben mindenki mérnöki diplomát
szeretne kapni, előjön egy új igény,
miért ne szerezhetnének itt diplomát. A kérdés tehát nyitott. A jövőben majd
kiderül.
Nem félnek attól, hogy Komárom idővel elszippantja innen a diákokat?
– A legtöbb család gazdasági helyzete nem engedi meg, hogy a tehetséges gyermeke
messzebb tanuljon. Ilyen szempontból Komárom – sajnos – nem konkurencia. A
bodrogközi szülők közül nagyon kevesen képesek fedezni az oktatás költségeit,
legyen szó akár Kassáról, Pozsonyról, Komáromról vagy Nyitráról.
Kik tanítanak a kihelyezett tagozaton?
– Az egyik feladatom az volt, hogy a budapesti oktatók mellé felsorakoztassak olyan helyi oktatói gárdát, amely meg tud felelni azoknak a követelményeknek, amelyeket a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem támaszt. Ez a nyelvek, a matematika, az informatika oktatására jellemző. Ilyen tanárokat könnyebb fellelni helyben. Van olyan tanárunk is, aki nálunk kezdte a képzést, most pedig Budapesten a nagy doktorátusára készül.
Valószínűleg ennek ellenére lesznek olyanok is, akik szkeptikusak a kihelyezett tagozattal kapcsolatban.
– A tantárgyak struktúrája, a követelményrendszer ugyanaz, mint Komáromban.
Szoros együttműködés van az itteni és a komáromi oktatók között.
Megteremtődött-e már a szükséges infrastruktúra az oktatáshoz? Ugyanis
mindegyik előadást máshol tartják.
– Sajnos, egyelőre ez a helyzet. De bízom abban, hogy mindazok, akik tehetnek ezen állapotok megoldásáért, felfogják ezt, és mindent megtesznek azért, hogy a képzés ne kerüljön innen el. A város messzemenően támogatja a kihelyezett tagozat működését, hiszen az oktatók révén rá tud mutatni a régió problémáira, a hallgatók tudományos munkásságán keresztül pedig fel tudja térképezni a hiányosságokat, meg tudja fogalmazni a régiófejlesztés irányvonalát. Hiszek abban, hogy azok a jogi lépések, amelyek hiányoznak ahhoz, hogy az itteni oktatás teljes és kerek legyen, rövid időn belül megtörténnek.
Iski Ibolya