A Magyar Állandó Értekezlet Magyarország határain túli tagszervezetei, valamint a meghívott nyugati és tengeren túli magyar szervezetek képviselői csütörtök-pénteki szabadkai találkozójukon megtárgyalták a december 5-i magyarországi népszavazás után előállt helyzetet, és zárónyilatkozatban fogalmazták meg ezzel kapcsolatos állásfoglalásukat.
Az értekezlet résztvevői csalódásukat fejezték ki amiatt, hogy a 2004. december 5-én megtartott népszavazáson a magyarországi választóknak csak 37 százaléka vett részt, és ezeknek alig több mint fele támogatta csupán a nem magyar állampolgárságú magyarok magyarországi kedvezményes honosítását. Köszönetüket fejezték ki ugyanakkor mindazoknak, akik a népszavazáson feltett kérdésre igennel szavaztak.
A „kis Máért” résztvevői megdöbbenésüket fejezték ki amiatt, hogy az állampolgárság ügye pártpolitikai küzdelmek tárgyává vált, és elítélték a magyarországi politikai élet mindazon szereplőit, akik a valótlan állításokon alapuló kampánnyal félrevezették a magyarországi választópolgárok egy részét, nemmel való szavazásra vagy távolmaradásra bíztatva őket.
A népszavazás sikertelensége ellenére a szabadkai fórum résztvevői továbbra is vallják, hogy a magyar nemzet nyelvileg, kulturálisan és történelmileg egy és oszthatatlan, függetlenül a mindenkori magyarországi pártpolitikai akarattól.
A határon túli magyar szervezetek elvárják a magyar Országgyűlésétől, hogy haladéktalanul alkosson olyan törvényt, amely lehetővé teszi a határon túli magyarok számára, hogy amennyiben igénylik, szülőföldjük vagy állandó lakóhelyük elhagyása nélkül rendelkezhessenek magyar állampolgársággal.
A tanácskozáson résztvevő határon túli magyar szervezetek alapvető politikai célkitűzése a szülőföldön való megmaradás és boldogulás biztosítása. Ennek egyik feltétele az autonómiaformák törvényi szavatolása és gyakorlati alkalmazása, valamint a méltányos költségvetési és gazdasági-jogszabályi háttér megteremtése. Ehhez elengedhetetlen a határon túli magyar szervezetek szülőföldön meglévő lehetőségeinek kihasználásán túl Magyarország és a mindenkori magyar kormány erkölcsi, szakmai, politikai és anyagi támogatása is.
A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a legsúlyosabb helyzetben levő, az Európai Unión tartósan kívül rekedő vajdasági és kárpátaljai magyarság a támogatásokat illetően pozitív diszkriminációban részesüljön. Úgy vélik, hogy a közös álláspontok kialakításának legfontosabb színtere a Magyar Állandó Értekezlet, amelynek összehívását legkésőbb 2005. április közepére javasolják.
A tanácskozás résztvevői úgy döntöttek, hogy létrehozzák a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumát (HTMSZF), amelyet minden olyan alkalommal összehívnak, amikor ezt a határon túli magyarság és a nemzet egészének közös ügye megkívánja.
A Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumában (HTMSZF) – a szervezet megalakításáról szóló javaslat értelmében – a kárpát-medencei résztvevők szavazati joggal, más régiók résztvevői pedig tanácskozási joggal rendelkeznek. A fórum új tagjai azon magyar politikai szervezetek lehetnek, amelyeket az alapító tagok konszenzussal vesznek fel. A szavazati joggal rendelkező tagok a tanácskozási jogú új tagokat is konszenzussal veszik fel. A Fórum évente legalább két alkalommal ülésezik. A Fórum rendkívüli ülését a szavazati joggal rendelkező tagok kétharmadának kérésére tartják meg. A Fórum szavazati joggal rendelkező tagjai döntéseiket a szavazati joggal rendelkező jelenlévő tagok egyetértésével hozzák meg.