Heinz Fischer, a szociáldemokraták államfőjelöltje – ma köztárasági elnök – az újságírók pimaszkodó kérdéseit hallva, kétségbeesésében félbeszakította sajtótájékoztatóját. Rolf Holub, zöldpárti képviselő – irónikusan – chianti-val (könnyű toscanai vörösbor) gratulált Peter Ambrozynak, a szociáldemokraták karintiai vezetőjének. Wolfgang Schüssel miniszterelnök pedig csupán annyit mondott a Die Presse őt kérdező tudósítójának: „egy kicsit kuncogok”.
Ausztriában ugyanis nem akármilyen esemény történt tavaly márciusban: a tartományi választásokat követően a Szabadságpárt (FPÖ) a Szociáldemokrata Párttal (SPÖ) kötött koalíciót Karintia vezetésére. Amit hallva nemcsak a Heinz Fischert faggató újságírók, de fél Európa azon értetlenkedett, hogy a szociáldemokraták, akik 2000-ben, Haiderék kormányra kerülése után az FPÖ-ellenes tüntetések élén meneteltek, s egész Európát fasisztaveszéllyel kürtölték tele, most az egyik – ráadásul pont a Haider vezette – tartományban éppen a „szélsőjobboldallal” lépnek szövetségre.
A „chianti-koalíció” azonban akadálytalanul működik, s szemmel láthatóan napról napra kevesebb kritika éri. Sőt, Peter Ambrozy, a szociáldemokraták karintiai elnöke január eleji lemondásakor közölte: sajnálja, hogy még mindig ennyi az előítélet a helyi SPÖ-FPÖ szövetséggel szemben. Amin érdemes eltűnődni. Hiszen az ősszel több osztrák tartományban is választások lesznek. Például a néppárti (ÖVP) vezetésű Stájerországban, ahol Franz Voves, a szociáldemokraták tartományfőnök-jelöltje néhány napja úgy nyilatkozott, hogy a Néppárt leváltása érdekében nem lenne ellenére egy szövetség a Szabadságpárttal. Amihez Alfred Gusembauer, a szociáldemokraták országos elnöke csupán annyit tett hozzá, hogy megérti Voves álláspontját, és a maga részéről támogatja is. Ezt követően született meg január nyolcadikán a szociáldemokraták országos párthatározata, mely kategorikusan kizárja a „jobboldali-populistákkal” való együttműködést. Csakhogy Voves bejelentette: a stájerországi FPÖ nem „jobboldali-populista” párt, és nem hajlandó visszalépni szándékától. Mi több, hasonlóan nyilatkozott a burgerlandi szociáldemokraták első embere, Hans Niessl tartományfőnök is, aki közölte: a burgerlandi FPÖ sem „jobboldali-populista”, s szintén elképzelhetőnek tartja a velük való koalíciót.
Talán nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk: nem fogja öregbíteni a szociáldemokraták hírnevét, ha komaságba kerülnek a radikális jobboldallal. Még akkor sem, ha csak pillanatnyi megingásról van szó. Hiszen egy másik párt megítélése nem függhet átmeneti politikai érdekektől. Márpedig a szociáldemokraták mostani nyilatkozataira a baloldali szavazók is emlékezni fognak. A Szabadságpárt kommunikációs szakembereiről nem is beszélve.
Kaszás Péter