A tartásdíj fizetésének szigorított feltételei

A gyermek ne nélkülözzön

A családdal kapcsolatos jogszabályok decemberben jóváhagyott módosításai megemelték a tartásdíj minimális szintjét, elrendelik a díj letétbe helyezését, és szigorúbban büntetik azokat, akik gyermekükkel szemben elmulasztják alapvető anyagi kötelességük teljesítését.

A póttartásdíj

Az a szülő, akinek volt partnere nem fizeti a tartásdíjat a közös gyermekre, az új törvény hatályba lépése után kérheti a tartásdíj pótlását. A kérvényt a munka-, szociális és család-ügyi hivatalnak kell címezni, illetve annak benyújtani. A hivatal mun-katársai az eddigi telefonhívások alapján arra következtetnek, hogy az új lehetőség iránt érdkelődő szülők száma meglehetősen nagy.
Az új családtörvény megemeli a tartásdíj minimális szintjét. Ennek szabályozására az igazságügyi minisztérium tett javaslatot. Ľudmila Babjaková, a Bírónők Nemzeti Egyesületének elnöke azt állítja, ma, amikor sok szülő nem dolgozik, nincs jövedelme, sem vagyona, gyak-ran megtörténik, hogy a bíróságok tartásdíjként 50 vagy 100 koronát, esetleg semmit sem határoznak meg. Csakhogy hasonló helyzetben le-het a másik szülő is, akire a gyerekeket bízták, s mivel azok megköve-telik a magukét, nem tehet mást, adósságba veri magát. De miért kellene eladósodnia csak az egyik szülőnek?!

Gyorsított eljárás

Az új törvény alapján az olyan szülőnek, akinek nincs rendszeres jövedelme, tehát akinél előfordulhat, hogy nem fogja tuni teljesíteni anyagi kötelességét, elrendelhetik, hogy a tartásdíjat előre fizesse ki. A gazdag szülők esetében pedig úgy is rendelkezhet a bíróság, hogy takarékoskodjanak a gyermek javára.

A jogszabály céljai közé tartozik az is, hogy meggyorsítsa a bírósági eljárásokat. A kiskorú gyermekek ügyében a bíróságnak hat hónapon belül kell döntenie. Persze az első döntésről van szó. Sajnos, az ügyek elhúzódását rendszerint a fellebbezések idézik elő.

Csak a rászorulóknak

Póttartásdíjat a törvény szerint nem kaphat minden gyermek. A rászoruló család jövedelmének felső határát a jogszabály a kérelmező és a vele együtt elbírált személyek létminimumának 2,2-szeresében határozza meg. Arra sincs mód, hogy gyermek mindig megkapja a tartásdíjat abban az összegben, amelyben a bíróság megszabta. A póttartásdíj legfeljebb a gyermek létminimu-mának 1,2-szerese lehet, vagyis 2496 korona.
A létminimum évenkénti valorizálása természetesen a póttartásdíj emelését is jelenti.
A póttartásdíjról szóló törvényt eredetileg HZDS-es képviselők terjesztették elő, a parlament jóvá is hagyta, de a választások után törölte. A póttartásdíjról szóló második törvény tervezetét a Smer képviselője, Robert Madej nyújtotta be. Becslése szerint most mintegy 1500 szülő kér majd az államtól póttartásdíjat, s ezek együttes összege – ha a tartásdíjak 1300 koronás átlagát vesszük alapul – közel 24 millió koronával terheli meg a költségvetést.

Felelőtlenségre késztet?

Más véleményen van a Munka-, Szociális és Családügyi Központ, amely a póttartásdíj bevezetésével nem értett egyet, s elemzései alapján úgy véli, hogy legalább 3500 szülő kéri majd a juttatást az államtól, többnyire két gyermekre, tehát a költségvetés kiadása elérheti a 140 millió koronát. Ugyanakkor az érin-tett tárca idei büdzséjében mindössze 23 milliót tartalékolt erre a célra.

Madej képviselő úgy gondolja, a gyermeknek kellene lennie az állam és intézményei “legfőbb érdekének”. Minden fejlett társadalom számá-ra elsődleges feladat a segítség akkor, ha a szülő nem teljesíti alapvető ellátási kötelességét, és ezért veszélybe kerül a gyermek egészséges fejlődése. Szerinte a póttartásdíjnak köszönhetőten kevesebb lesz a stressz és kisebb a teher a gyermekekről gondoskodó szülők életében.

Ľudovít Kaník munkaügyi miniszter viszont attól tart, hogy az állami póttartásdíj rászoktatja a felelőtlen szülőket arra, hogy a gyermekükkel szembeni tartozásukat majd az állam törleszti. Csakhogy a póttartásdíjat az állam az esedékes kötbérrel együtt hajthatja be a gyermekére nem fizető szülőtől. Madej úgy gondolja, hogy a behajtás eredményessége az első évben 15, a továbbiakban lgalább 20 százalékos lesz. Szerinte fokozni fogják a behajthatóságot a büntető törvénykönyv és a végrehajtási törvény általa javasolt módosításai. Ezek szerint szigorítani kell a nem fizető szülőkre kiszabható büntetést, és 1600 koronáról 800 koronára csökkenteni azt az összeget, amelyet a végrehajtás már nem érinthet.
A Munka-, Szociális és Családügyi Központ ebben a kérdésben is borúlátóbb, úgy gondolja, a póttartásdíj behajthatósága 1% körüli lesz.

Akár 5 évet is kaphat

A jóváhagyott törvények értelmében szigorúbb lesz a tartásdíjat nem fizető szülők büntetése. Bűntettnek számít nemcsak az, hogy a szülő három egymást követő kónapban nem fizet, hanem az is, ha két éven belül összesen három hónapért tartozik.
A három hónapos vagy a gondatlanság miatti mulasztásért már nem egy, hanem két év börtön róható ki. A tartásdíjfizetés szándékos elmulasztásáért most az eddigi maximum két év helyett már egytől három évig terjedő börtönre ítélhető a szülő. És az eddigi hat hónaptól három évig terjedő börtön helyett egy évtő 5 évig tartó fegyházra ítéhető az a szülő, aki a tartásdíjfizetés elmulasztásával a nélkülözés veszélyének teszi ki gyermekét, vagy akit a tartásdíj nem fizetéséét az utóbbi két évben már elítéltek.
Amennyiben kiskorú gyermekek tartásdíjáról van szó, csökken a végrehajtás alá eső jövedelem is. Eddig a nem fizető szülőtől a tartásdíjat vagy végrehajtással, vagy az ítélet érvényesítése érdekében tett bírósági intézkedéssel lehetett behajtani. A nem fizető szülőnél azonban mindkét esetben hagytak 1600 koronát (ha gondoskodásától más személy is függött, 600 koronával többet). Az új szabály értelmében a végrehajtás alá nem vonható összeg a felére csökken, tehát mindössze 800 koronára.
(SMA)