Képviselő asszony, a parlament nemrég új családtörvényt hagyott jóvá. Miben különbözik az előzőtől? – A parlament decemberi ülésszakán elfogadott új családjogi törvény több lényeges változást is hozott. Az előző, 1964. április 1. óta hatályos családjogi törvény megfelelt az akkori társadalmi igényeknek, az eltelt négy évtized alatt lezajlott társadalmi változásokra azonban már nem reagált kellőképpen. A fő változások: – örökbefogadás megkönynyítése, – minimális tartásdíj összegének meghatározása, – névtelen szülés lehetősége, – módosultak a házasság érvénytelenítésének feltételei, – szabályozza a gyermek és hozzátartozó kapcsolattartási formáit, – a szülők jogait, – a gyermek vagyonkezelésének mikéntjét, – lefekteti a pótgondozás formáit, – újból bevezeti a gyámság és gondozás intézményét.
Az anyaság meghatározásánál (tekintettel az orvostudomány állandó fejlődésére és a külföldi gyakorlatra, ahol egyre gyakrabban alakul ki vita az anyaság megítélését illetően) a törvény kimondja, hogy a gyermek anyja az a személy, aki a gyermeket világra hozza. Érvénytelennek tekint tehát minden egyéb szerződést, egyezményt, melyek ezzel a törvényben meghatározott elvvel ellentétben állnak. A törvény újra tartalmazza a jegyesség fogalmát.
Az új törvény szerint tehát nem vállalhat egy nő „béranyaságot”, mert a gyermek mindig azé, aki megszüli...
– Béranyaság vállalására nincs törvényi lehetőség. Az anyaság meghatározásánál a törvény kimondja, hogy a gyermek anyja az a személy, aki a gyermeket világra hozza. Ismétlem, érvénytelennek tekint minden egyéb szerződést, egyezményt, melyek ezzel a törvényben meghatározott elvvel ellentétben állnak. Védi a család minden formáját
Mit mond az új törvény a házasság és a család küldetéséről?
– A házassággal létrejön a család, a társadalom alapsejtje, amelyet a társadalom minden tekintetben óv és védi annak minden formáját.
Az új törvény tehát egy elfogadott képviselői módosítás jóvoltából védi az összes családmodellt. A családi kötelék a férfi és nő küldetése, melyet a társadalom rendkívüli módon elismer. A társadalom a családnak nemcsak védelmet nyújt, de gondoskodik is róla, elsősorban a szülők anyagi támogatásával, illetve jogaik és kötelességeik teljesítésének támogatásával. A házasság fő célja a családalapítás és a méltó gyermeknevelés.
Elismeri-e és védelemben részesíti-e a csonka családot, valamint az elvált szülők családját?
– Igen, a törvény alapelveiben szögezi le, hogy a házassággal létrejött család a társadalom alapsejtje, melyet a társadalom minden tekintetben óv és védi annak minden formáját.
Hogyan határozza meg a szülők kötelességeit?
– A szülők kötelességei közé tartozik a gyermek gondozása, nevelése, testi és szellemi fejlődésének elősegítése, illetve a kiskorú gyermek képviselete, vagyonának kezelése. A szülői kötelezettségek mindkét szülőre vonatkoznak, és gyakorlásuk közben kötelességük a kiskorú gyermek érdekeinek védelme. A házastársaknak a házasélet ügyeiben egyenlő jogaik és kötelességeik vannak, együtt kell élniük, és hűségesnek kell lenniük egymáshoz. Törekedniük kell az egészséges családi légkör kialakítására.
Történik-e említés az új jogszabályban a próbaházasságról?
– Nem. Volt rá kísérlet a képviselők részéről, de a többség elvetette.
Kik köthetnek házasságot?
– A házasság férfi és nő köteléke. Házasság akkor jön létre, amennyiben a jegyesek az anyakönyvvezető vagy az egyházi szerv előtt kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek.
Házasságnak tartja-e a törvény az élettársi kapcsolatot, illetve hozott-e valami újat ennek jellemzésében?
– Az új családjogi törvény nem említi az élettársi kapcsolatot.
Létezhet-e házasság azonos nemű partnerek között? Néhány európai országban már igen...
– Nem. A családjogi törvény kizárólag a különböző neműek, azaz a férfi és a nő közötti házasságot ismeri el.
Megszigorította vagy ellenkezőleg, enyhítette az új törvény a válás feltételeit?
– A válást a bíróság a házastárs javaslatára csak indokolt esetben mondhatja ki, amennyiben a házastársak közti viszony már hosszú ideje megromlott, és nem várható, hogy a házastársi viszonyban javulás áll be. A bíróság megvizsgálja az indokot, minden esetben figyelembe veszi a kiskorú gyermek érdekeit és eldönti, melyik szülőt illeti a gyermekgondozás. Az új törvény megszigorította a válás feltételeit: az eddigi feltételek ugyanis a bírósági döntéshozatal során, a gyermek iránti jogok és kötelezettségek tekintetében túlhaladottá váltak. Leszögezi pl. annak az egyedül maradt szülőnek, akitől a bíróság elveszi a gyereket, a jogát ahhoz, hogy informálódhasson a gyermek további sorsa felől. A régi törvénnyel szemben bővül annak a lehetősége is, hogy a bíróság a gyermek érdekeire való tekintettel korlátozza, illetve megtiltsa a szülő és gyermek közti kapcsolattartást. Ha például a szülő viselkedése veszélyezteti a gyermek erkölcsösségét, és életvitele elfogadhatatlan a gyermek számára.
A család kisebb traumája érdekében meggyorsítja-e a bírósági válási eljárást, ha a szülők megegyeznek a gyermekek gondozásáról és a vagyon elosztásáról?
– A szülők bírósági eljárás előtti egyezsége a vagyonelosztást és a gyermekgondozást illetően minden esetben meggyorsítja a házasság bírósági úton való felbontását. Persze a bírósági döntés minden esetben szükséges.
Meggyorsul-e az új törvény hatására az örökbefogadás eljárása?
– Igen. Elmondható, hogy a szakemberek és a laikusok véleménye szerint is talán ez a legjobban, legprecízebben kidolgozott része az új törvénynek. Örökbe fogadhatóvá válik az a gyermek, aki után a születését követő két hónapban a szülei nem érdeklődnek. Újdonság, hogy a bíróság szabaddá, vagyis örökbe fogadhatóvá nyilváníthatja a gyermeket már akkor is, ha még nincs kiválasztva a nevelőszülő. A bíróságnak három, indokolt esetben hat hónapon belül kell döntenie, és 12 hónapról kilencre rövidül a próbaidő is, amíg az örökbe fogadó szülők mérlegelhetik döntésüket. A módosítás célja a gyermek jogi értelemben vett szabaddá válásának meggyorsítása, miáltal egyszerűbbé és gyorsabbá válik az egész örökbefogadási folyamat.
Mi volt az MKP és az ön álláspontja a törvény új rendelkezéseivel kapcsolatban?
– Bármilyen törvény született is volna, az jobb lett volna, mint az eredeti, amely még 1964-ből származik. Az MKP a gyermek érdekvédelmét tartotta elsődlegesen fontosnak. Még a tárcaközi egyeztetés előtt sikerült több javaslatunkat, megjegyzésünket bedolgozni a törvénytervezetbe. Ezek közé tartozik pl. az, hogy a nagyszülőnek lehetősége van arra, hogy ha az egyik szülő meghal, korlátlanul látogathassa az unokát. Elvált szülőknél, amennyiben az egyik szülő beleegyezett, ez már rendezve volt. Több megjegyzésünk volt a minimális tartásdíj összegét illetően is. Kezdetben magasabb összeg mellett kardoskodtunk, miután azonban láttuk, hogy sok esetben 100-200 koronás tartásdíjt ítél meg a bíróság, megegyeztünk egy kompromisszumos megoldásban. Képviselői beadvánnyal éltünk továbbá az anonim szüléseket illetően is, ebből a második olvasatban átraktuk a minisztériumi törvénytervezetbe azokat a tételeket, amelyek az eredeti tervezetből hiányoztak.
Mivel szerették volna még kiegészíteni az új jogszabályt?
– A törvény azokkal a javaslatokkal, melyeket a második olvasat keretében a szociális bizottságban nyújtottunk be, olyan formát öltött, hogy elfogadhatóvá vált számunkra.
Némelyek arról beszélnek, hogy bizonyos fogyatékosságai miatt, például azért, mert nem elég demokratikus, a törvényt máris módosítani kellene. Ön is így látja?
– Nehéz arról beszélni, hogy mi a demokratikus és mi nem. Elmondható, ez a törvény is azok közé tartozik, amelyeknél a konzervatív és liberális eszmék megütköztek egymással. Az MKP-n belül is létezik mindkét irányzat, így nekünk is meg kellett találnunk az arany középutat. Figyelembe véve egyúttal a szlovákiai hagyományos családmodell inkább konzervatív voltát. Ez nem zárja ki azt, hogy ha a jövőben úgy érezzük, szükséges, és lehetőség meg idő is lesz rá, akkor módosításokat eszközöljünk.
Némileg bizonytalanná vált a törvény sorsa azt követően, hogy a köztársasági elnök nem írta alá. Viszont tekintettel arra, hogy a parlament aránylag nagy szavazattöbbséggel hagyta jóvá, hatályba lépését illetően aligha lehetnek kétségeink. A képviselők feltehetőleg ismét megszavazzák. Dr. Sárközy Klára képviselő aszszonynak köszönöm a válaszokat.
SZABÓ GÉZA