Lapértesülések szerint a nagyobb városok képviselő-testületei százezres jutalmakat szavaztak meg polgármestereiknek, de az összegek nagyságát gyakorlatilag senki sem tudja megindokolni. Az önkormányzati képviselők nagy része azt a nézetet vallja, hogy ebben a kérdésben rendszerint szubjektív döntések születnek.
Trencsén polgármestere, a DS-es Branislav Celler például közel 400 ezer korona év végi jutalmat kapott, Pozsony főváros KDH-s polgármestere 500 ezer koronát, Nagyszombat KDH-s első embere 430 ezer koronát, s a vágújhelyi HZDS-es polgármesternek, Jozef Trstenskýnek már az idei évre is jóváhagyták a 380 ezer koronás jutalmat.
A közigazgatási kérdésekkel foglalkozó jogász, Milan Galanda a Sme szerint
azt állítja, hogy a jutalmakra a köztisztviselők nem támaszthatnak gépiesen
igényt, s ha a képviselő-testületek szabályoznák a jutalmazás feltételeit, nem
lenne gondjuk a odaítélések megindoklásával.
A törvény értelmében az önkormányzat az egy adott időszakban kapott fizetéseinek
50 százalékáig terjedően hagyhat jóvá jutalmat a polgármesternek. A
képviselőktől függ, hogyan közelítik meg ezt a határt.
Az eperjesi képviselő-testület például megszabta, hogy akkor keletkezik igény a jutalomra, ha a városnak kiegyensúlyozott a költségvetése, pénzt szerez az Európai Unió alapjaiból, és megfelelő lakásépítési feltételeket alakít ki. Ezek a feltételek nem mondhatók különösebben szigorúaknak, vélekednek a képviselők, de legalább vannak.
Az egyéb közéleti tisztségviselőknek, mint például a parlamenti képviselőknek vagy a kormánytagoknak nincs jogigényük jutalomra. Azok a képviselők, akik egyben polgármesterek is, az új szabályozás szerint októbertől mindkét tisztségük után felvehetik a fizetést. Így például az SDKÚ-s
Pavol Kubovič, a pozsonyi Ružinov városrész polgármestere fizetése mellé még
mintegy 150 ezer koronát kap havonta. Jutalmat az elmúlt év végén állítólag nem
kapott.
Bastrnák Tibor MKP-s képviselő és komáromi polgármester a Sme szerint
jótékonysági célokra akarja fordítani tavalyi jutalmát és fizetését. Arra a
kérdésre viszont, hogy milyen összegről van szó, azt válaszolta, „tényleg nem
tudom”.
Branislav Celler, Trencsén polgármestere 395 ezer koronás jutalmáról kijelentette: „egy részét nyilván jótékonysági célra fogom felhasználni”. A város két alpolgármestere közül az egyik 150 ezer, a másik 84 ezer korona jutalmat kapott. A képviselő-testület egyik tagja, a HZDS-es Fabová megjegyezte, a három városi funkcionárius több mint 630 ezer koronát kapott jutalomképpen, ami majdnem annyi, mint amennyi bevételre a város a lakásadók 2005-ös megemelésével igyekszik szert tenni. A trencséni képviselő-testületben egyetlen koalíciós képviselő akadt, aki a jutalmakra nemmel szavazott. Ő sem azért, hogy a polgármesterek munkáját minősítse, hanem mert már 15 éve dolgozik az iskolaügyben, és tudja, milyen a pedagógusok fizetése.
Persze nemcsak a közpénzek elosztásánál tanúsított gátlástalan mohóságnak vannak példái. A myjavai Pavol Halabrin polgármester és a város képviselői nyomban hivatalba lépésük után lemondtak a jutalomról, és az erre a célra szolgáló alap eszközeit a helyi kórház szülészetének fejlesztésére fordítják.
A kisebb községek polgármesterei – a nagyobb városokétól eltérően – nem kapnak sem nagy fizetést, sem százezres jutalmakat. Érvényesülnie kell bizonyos mértékletességnek, mondja Michal Sýkora, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának elnöke. Úgy véli, a polgármesterek jutalmának és a községek anyagi helyzetének egyensúlyban kellene lennie. (b)