Beszélgetés Múdra Rozáliával, a Kassa Megyei Hivatal igazgatónőjével

Az év mérlege: újabb adóterhek, épületfelújítások, gazdasági befektetések

Múdra Rozália, a Kassa Megyei Hivatal igazgatónője szerint az idei esztendő legnagyobb kihívása az Európai Unió által elvárt feltételek megteremtése volt. Mindezt oly módon, hogy a régióban élők számára pozitív folyamatok induljanak meg. Az első lépés a különféle projektek előkészítése volt: közel hatvan projektum kidolgozása indult meg, melyekből huszonkettő készült el. A főként iskolákra, szociális és kulturális intézményekre vonatkozó munkák értékelése folyamatban van. Múdra Rozáliát a 2005-ös esztendőre vonatkozó megyei tervekről kérdeztük.

– A nagymihályi kórház fűtésrendszerének felújítására több mint kétmillió koronát kapunk.
Elkészült tizenhét alapinfrastruktúra fejlesztését célzó projekt is, melynek benyújtási határideje december 21-e volt. Az Interreg programon belül hatvannégy projekt készült el, magába foglalva a szlovák–magyar határ menti területek együttműködését. Az elképzelések jelentős területet ölelnek fel. Reményeink szerint hoszszú távon a két ország befektetői is kölcsönösen megjelennek majd az együttműködés keretein belül.

Milyen lesz a jövő évi költségvetésük?
– Sajnos, nem az elképzeléseink szerint alakult. Az önkormányzat, főleg a képviselő-testület viszont önállóbb döntésjogokat kapott. Azoknak a beruházásoknak a megvalósítása, melyek már előzőleg belekerültek a terveinkbe, a szűkebb anyagi lehetőségek mellett is feltétlenül szükséges. Ezek elsősorban az iskolák, kulturális intézmények épületeinek felújítása, információs technológia bevezetése. A legtöbb rekonstrukció intézmények energiafelhasználási költségeinek csökkentésére irányul, hiszen egy intézmény kiadásai között ezek a legnagyobb tételek. Reméljük, hogy a strukturális alapokból sikerül kiegészítő összegeket szerezni ezekre a célokra. Igyekszünk felmérni, átértékelni a vagyonunkat is, s amennyiben a helyzet megkívánja, bizonyos épületeket eladhatunk vagy bérbe adhatunk, az ezekből befolyt összegeket pedig a szükséges beruházásokra fordíthatjuk.

Hogyan érintik ezek az intézkedések a lakosságot?
– Eddig nem fizettünk adót az ingatlanokért a városok és falvak részére. Az újonnan érvényes törvény szerint januártól adóznunk kell majd. Kéréssel fordultunk az önkormányzatokhoz, hogy engedjék el ezeket a terheket, de az általános rossz anyagi helyzet miatt nem biztos, hogy belemennek. Az ingatlanadók durva számítás szerint 20–25 millió koronát jelentenek. Az összeg egyelőre nem szerepel a költségvetésben, de valahonnan mindenképpen elő kell majd teremtenünk. A fiskális decentralizáció hatásaként további 56-60 millió korona hiány származik a helyi adó bevezetéséből. A központi elosztást javasoltuk legalább addig, amíg a régiók közötti nagy különbségek fennállnak, hiszen erre a szegényebb részek, mint Kassa és Eperjes megye is ráfizetnek. Sajnos, nem minden jól felállított, és elveiben helyes rendszer mutatkozik ilyen regionális különbségek között a legjobbnak.

Hogyan tudják biztosítani az intézményeik, főként az iskoláik fenntartását?
– Szeretnénk elérni, hogy elsősorban a magyar vidéken egyetlen iskola se kerüljön olyan helyzetbe, hogy a megszüntetéséről kelljen dönteni. Biztosított a pénz az iskolák jövő évi fenntartására, a napi gondok megoldására. A beruházásokhoz viszont meg kell keresni a lehetőségeket. A kassai Márai Sándor Gimnázium és Alapiskola, valamint a Magyar Tannyelvű Ipari és Kereskedelmi Akadémia épületeinek és más iskolák felújítására is vannak már kész tervek.
A Romathan Színház jelenlegi helyzetét is szeretnénk megoldani, és a Thália Színház termének és műszaki felszerelésének felújítása is szerepel a tervek között.

Milyen fontosabb terveik vannak még?
– Az előttünk álló időszak egyik fő célja, hogy a helyi kultúra megmaradását biztosító beruházások induljanak meg. A legutóbbi közgyűlés elfogadta egy kulturális központ létrehozását Királyhelmecen. Ez már egy régi terv, de a kultúrára szánt összeg mindig nagyon szűkös. A döntés értelmében azonban fokozatosan Szobráncon és Gölnicbányán is támogatni kell egy hasonló központ létrehozását. Ezek a települések a régión belül is leszakadt területeknek számítanak. A megyén belül kiemelten kezeljük őket, de a felállított támogatási rendszerben csak az unióbeli strukturális alapokra és saját forrásainkra támaszkodhatunk.
A nagyszabású gazdasági befektetésekről a gazdasági minisztérium dönt. Nagy szükség van ezeken a gazdaságilag lemaradt területeken is a mezőgazdaságot élénkítő beruházásokra, a feldolgozói ágazatok megjelenésére, és a tradícióval rendelkező könnyűipar élénkítését célzó nagyberuházásokra. Mindenképpen támogatni fogjuk a bedolgozó rendszerek megjelenését is az elektrotechnikai és gépipari ágazatokban.

Fecsó Yvett