Állami kártérítés: Azt olvastam, hogy július l-től új törvény lépett érvénybe, ami az állami és egyéb szervek által okozott kár megtérítéséről rendelkezik. Azt szeretném megtudni, hogy miről is van szó, milyen esetekre vonatkozik a törvény?
Valóban július 1-től lépett hatályba az 514/2004 tt. számú törvény, amely a
közhatalom gyakorlása folyamán okozott kárfelelősség körülményeit szabályozza.
Mivel az egész törvény ismertetésére és magyarázatára nincs mód, csupán a
leglényegesebb tudnivalókat közlöm.
Ez a törvény szabályozza az állam felelősségét a közhatalmi szervek által okozott
károkért és a községek, illetve megyék felelősségét az általuk okozott
károkért.
A közhatalom gyakorlása a közhatalmi szervek határozata és hivatalos eljárása a
fizikai és jogi személyek jogairól, joggal védett érdekeiről és kötelességeiről.
A közhatalmi szervek állami szervek, önkormányzati szervek, közjogi intézmények,
fizikai vagy jogi személyek, akiket, illetve amelyeket a törvény a közhatalom
gyakorlására meghatalmazott (pl. végrehajtó, közjegyző, ügyészség, rendőrség,
bíróság stb.).
Az állam felelős a kárért, amely törvénytelen határozat miatt keletkezett,
törvénytelen elfogás, letartóztatás vagy személyi szabadság más korlátozási
módja miatt keletkezett, büntetésről, védőrendelkezésről, fogságról való
döntés miatt keletkezett vagy pedig helytelen hivatalos eljárás miatt keletkezett.
A törvénytelen határozat miatti kártérítésre jogosult az eljárás résztvevője, akinek az adott eljárás folyamán kiadott törvénytelen határozat okozott kárt. Kártérítésre jogosult az is, akinek az eljárás résztvevőjének kellett volna lennie, de nem így jártak el vele. A törvénytelen határozat miatt akkor keletkezik jogigény a kártérítésre, ha a jogerős határozatot, amely a kárt okozta, az illetékes szerv megsemmisítette, illetve megváltoztatta. Akkor lehet valakinek kártérítést megítélni, ha az a törvényellenes határozat ellen rendes javítóeszközt nyújtott be. Ha a kár közhatalmi szerv olyan határozata miatt keletkezett, amivel túllépte a hatáskörét, nem feltétele a kártérítési igény érvényesítésének a határozat megszüntetése, illetve megváltoztatása.
Az állam felelős a helytelen hivatalos eljárás okozta kárért. Helytelen hivatalos
eljárásnak kell értelmezni azt is, amikor az illetékes szerv nem tartja be a
törvényes határidőt bizonyos ügylet elvégzésénél vagy a határozat kiadásánál,
a felesleges halogatás az ügyintézés folyamán vagy más törvénytelen beavatkozás a
jogi vagy fizikai személyek jogaiba.
A kártérítési igényt írásban kell benyújtani az illetékes szervnél. Ha ez a
szerv a kérvény benyújtásától számított 6 hónapon belül nem téríti meg az
okozott és érvényesített kárt, a károsult bírósághoz fordulhat.
Kártérítés jogcímén a valódi kár és az elszalasztott haszon kerül
megtérítésre, továbbá az eljárás költségei, amelyek azon eljárás folyamán
keletkeztek a károsultnak, amiről a törvénytelen határozatot kiadták.
A jog a kártérítésre attól a naptól számított három éven belül évül el,
amikor a károsult tudomást szerzett a kárról.
Az igazságügyi minisztérium felelős a kárért, ami a civil és büntetőügyi
bírósági eljárás folyamán keletkezett, amit közjegyző vagy bírósági
végrehajtó okozott; a belügyminisztérium felelős a kárért, amit a nyomozó vagy a
rendőrségi testület által meghatalmazott személy okozott, minisztérium vagy más
központi állami közigazgatási szerv okozott; a Legfőbb Ügyészség a felelős, ha a
kárt ügyészségi szerv okozta, egyébként a törvény 4-es paragrafusában felsorolt
felelős szervek.
Dr. Balla Éva