Ahogy arról lapunk előző számában bőven beszámoltunk, e hónap elején száztagú felvidéki küldöttség járt Strasbourgban. A városi tanácson rendezett fogadáson vendéglátónk a Josephin teremben ismertette velünk a város történelmét, leszögezve, hogy azt (és Franciaországot) csak lakják, majd a Bonaparte-teremben került sor a koccintással egybekötött szabad eszmecserékre. Megragadtuk az alkalmat.

János vitéz egy életre szóló nyomokat hagyott a francia királylány lelkében, és ebben a róla mintázott szexuális segédeszköz révén a mai francia hölgyek is osztozhatnak.
Kedves Uram, az még rendben van, hogy ön szerint a németek abszolút nem
játszanak szerepet Franciaország történelmének alakulásában, de mint felvidéki
magyar kissé zokon vettem, hogy előadásában rólunk is teljesen megfeledkezett...
– Miért, lett volna okom, hogy ne így tegyek...
Hogyne, arra már nem tetszik emlékezni, hogy több száz évvel ezelőtt a mi
Kukorica Jancsink megmentette a törökök fogságából a francia királylányt, és
ezért a önök királya hősünket János vitézre keresztelte?
– De emlékszem, és olvastam a híres hőskölteményt is, amely valóban
nagyon gyönyörű, csak monsineur Petőfi megfeledkezett benne egy apróságról. Vagy
inkább csak bölcsen titkolta. Tudniillik, arról van szó, hogy mielőtt a
királylányunkat visszahozta nekünk, hát mi tagadás, olyan jó magyarosan magáévá
is tette. Erre a turpisságra csak azután derült fény, miután az önök Kukorica
Jancsija lemondott a királylányról, és sietve elhagyta országunkat. De idehaza nagy
bonyodalom származott belőle, a királylány, mivel már nem volt szűz, nem kellett egy
tekintélyes hercegnek, királyfinak sem, és ezért csak rangon alul tudtuk férjhez
adni. Ezt a francia nép nagyon zokon vette a magyaroktól, és tulajdonképpen ezért is
kaptátok a későbbiekben Trianont.
Hogyan alakult aztán a sorsa?
– A királylány magánvállalkozásba kezdett, valahogy meg kellett élnie,
mert édesapja az anyagi támogatást is megvonta tőle. Az ártatlanságát vesztett
hölgy alapította meg Franciaországban az első kurtizán-házakat. Mondhatjuk, jól
csinálta, mert két év múlva gazdagabb lett, mint a király? De holtáig vallotta, hogy
Kukorica Jancsinál nagyobb férfiassággal bíró „ügyféllel” nem találkozott.
Ez csak szájhagyomány, vagy vannak neki kézzel fogható bizonyítékai?
– Természetesen vannak, a francia hálás nép, nem csak a rosszat, hanem a
jót sem felejti. Ma is óriási sikerrel forgalmazzák Sex-shop boltjaink a Kukorica
Jancsiról elnevezett vibrátort, amely pontosan az egykori francia királylány
naplójában történt szabvány szerint készült. János vitéz férfiassága legenda
itt minálunk, és a technika vívmányainak köszönhetően szerencsére ezt minden
francia nő megismerheti. (bici)
Az
idei karácsonyi könyvvásáron minden eddigi rekord megdőlt az eladott, illetve
megvásárolt könyvek számát tekintve. Közülük is a legsikeresebb volt Gyurcsány
Ferenc miniszterelnök: Tanuljunk meg Aprók lenni című kötete, nem kevesebb, mint 1,4
millió magyar állampolgár vitte haza a karácsonyfa alá. A további legsikeresebb
könyvek:
2. Rómeó és Júlia: A sikeres párkapcsolat titkai,
3. Csurka István: Kedvenc zsinagógáim,
4. Jumurdzsák: A térlátás örömei,
5. Koós János-Bajor Imre: Józan gondolatok,
6. Bill Gates: Szegényen, de büszkén,
7. Júdás: A korruptság ellen, 8. Abraham Lincoln: Utolsó színházi élményem,
9. Kőműves Kelemen: Párkapcsolat falak nélkül,
10. Fazekas-Annus: Hogyan szoktassuk helyes pisilésre a gyerekeket?
A legsikeresebb zenei kiadványnak az Orbán Viktor–Duray Miklós Mi már csak együtt sírunk, együtt nevetünk duettjével címjelzett cédé bizonyult.

A hatalmas vihar által kidöntött fák sokasága nagy gondot okozott a szlovák kormánynak. A környezetvédelmi tárca lemondott róluk a kultúra javára (+ 200 millió volt az ára a büdzsében). Chmel kultuszminiszter szobrászversenyt hirdetett, a résztvevők kizárólag a kicsavart fákat használhatták alapanyagul. Felvételünkön az első díjas alkotás látható.
Még csak pár éve, hogy Esztergom és Párkány között újra átível a Mária Valéria-híd. ígéret volt arra is, hogy hamarosan az Ipoly folyón is felújítják a háborúban tönkrement hidakat. Erről érdeklődtünk a Nagy Palóc Találkozón.l Tehát, mikor lesznek új hidak az Ipolyon?
– Nem kellenek a hidak. Azt is lebontjuk, ami Ipolyságon és Tóthgyarmaton van. Minek? Kiknek? Gyurcsányoknak? Lobbizunk az EU-ban Phare pénzekért, hogy lebonthassuk a közeli Mária Valéria hidat is. Ennek érdekében már el is kezdtük az aláírásgyűjtést – mondta az egyik honti község polgármester.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a 2005-ös év elején Erdélybe látogat. Látogatása során a legnagyobb lélekszámú magyarlakta településeken tart nagygyűléseket, melyeken meg kívánja magyarázni, hogy miért jó a magyar származású külhoni állampolgároknak az, hogy nem kapnak kettős állampolgárságot. Meg nem erősített híreink szerint jövő év elején a páros Délvidékre, a Felvidékre és Kárpátaljára is ellátogat. Ez alkalomból faggattuk a magyar miniszterelnököt.

Miniszterelnök úr, mit vár a 2005-ös évtől?
– Kettős állampolgárságot – magamnak. Erre minden esélyem meg van. A
népszavazás után román kollégámtól táviratot kaptam, melyben az állt:
„Köszönjük, Gyurcsány elvtárs, ez mi sem csinálhattuk volna jobban!”. Erdélyi
kollégáink már gyűjtik is az aláírásokat, hamarosan népszavazás lesz
Romániában. A 2005 tavaszán tartandó referendumon Székelyföld, Erdély és a Partium
magyar ajkú választópolgárai arról szavazhatnak, hogy a magyar szocialisták
megkapják-e a román állampolgárságot és az ezzel járó kedvezményeket: a román
egészségügyi ellátást, a nyugdíjat, az útlevelet és munkavállalási lehetőséget
egész Románia területén. Ígéretet kaptam, hogy enyém lesz a 001-es számú román
útlevél.
Ön 15 millió magyar miniszterelnökének tatja magát. Akkor miért
kardoskodott amellett, hogy az a bizonyos ötmillió ne legyen magyar állampolgár?
– Alapos felmérést végeztünk: nem 10 ezer, nem 100 ezer, de napi
kétmillió magyar bevándorló betelepülése lett volna várható, ha a december 5-i
népszavazáson igent mondanak a polgárok a kettős állampolgárságra. A külföldi
magyarok elveszik az itthoni magyarok elől a munkalehetőségeket, kifinomult
ravaszságukra mi sem jellemzőbb, mint hogy ugyanazt a nyelvet használják, s külső
jegyeikben semmiben sem különböznek a magyarországi magyaroktól.
Mi akkor a megoldás a határon túli magyarok számára?
– Először is, ne ők mondják meg, hogy mi kell nekik! Én tudom, a határon
túli magyarok nem szeretnének magyar állampolgárok lenni. Erre ékes bizonyíték maga
Ady Endre is, aki származását tekintve a liberális gondolkodású Góg és Magóg fia
volt, és a határok légiesítésével kívánta megszüntetni a nemzetek
különállását. De nem kívánna magyar állampolgárságot Kölcsey Ferenc sem, aki
Himnusz című, kevéssé ismert művében egyértelműen kijelentette: „...Szerte
nézett s nem lelé/Honját a hazában”. Kosztolányi Dezső sem igényelne kettős
állampolgárságot, hiszen Szülőföldemnek bús határa című versében
megfellebbezhetetlenül leszögezi: „Vagyok szegény, ki semmit sem akar”. (Magyar
Nemzet, mno.hu/kamu)
Jozef Banáš, az SDKÚ képviselője: „A parlament nem óvoda, hogy mindig ott üljenek a képviselők.” – így védelmezte a parlamenti ülésekről gyakran hiányzó képviselőket.
Ľudovít Kaník, munka-, család- és szociálisügyi miniszter: „Ha arra sem emlékszem, hogy mennyit keresek, hogy emlékezzem arra, hogy mi történt két évvel ezelőtt” – így reagált Fico támadására, mikor az a Szociális Biztosító elengedett büntetését hozta szóba.
Duray Miklós, az MKP alelnöke: „Slota úr minden bizonynyal megivott néhány Red Bult. Ezt én természetesen elfogadom, mert azt azt egész világon úgy reklámozzák, mint egy nagyon jó italt.” Az előzmény: Slota támadása, mert Duray a kettős állampolgárság mellett kampányolt.
Mikuláš Dzurinda miniszterelnök (ez a mosolygós bácsi a képen): „A KDH és az SDKÚ között az a különbség, hogy mi nem csak a K-ra gondolunk, ami a nevünkben van, hanem a D-re is”.
Pavol Rusko gazdasági miniszter: „Zajac reformjának köszönhetően a kórházban felszedtem egy kilót.” Plusz egy bonusz: „Erre emlékeznék, mivel nagyon jó a memóriám. így elmondhatom, hogy e tekintetben még szűz vagyok” – mondta Rusko Csáky Pál ama megjegyzésére, miszerint ő erőszakot fejt ki a kormányra. Bugár Béla ezt így kommentálta: „Azt gondolom, nincs is szükség erőszakra, elég azt a kormányfőnek jelezni, és ő annak hatása alatt cselekszik majd.”
Vladimír Mečiar, a HZDS elnöke: „Az a kérdés, amelyben a HA szó szerepel, nagyon felületes, mert HA annak idején az apukám óvatosabb, most nem beszélgethetnénk”.
Robert Fico, a Smer elnöke Zajac egészségügyi reformjáról: „Ez
egy kísérlet az embereken. Szlovákia polgáraiból egyszerűen laboratóriumi egereket
csinálnak.”
(A Markíza televízió Sito műsorából)
Hogyan köszönnek a politikusok egymásnak a parlamentben?
– Legyen ön is milliomos!!
A politikusok azért küzdenek olyan elkeseredetten az újraválasztásukért, mert nem szeretnék, ha rájuk is vonatkoznának azok a törvények, amiket ők szavaztak meg.
Mikor lesz Szlovákiában jó világ?
– Amikor a négy nyelven beszélő rendőr felsegíti a munkában megfáradt
cigányt a pozsonyi metróra, amelyiken gazdag közalkalmazottak és tisztességes
vállalkozók utaznak a korrupció miatt elítélt politikusok tárgyalására.
Elegánsan öltözött pasas beballag a parlament vendéglőjébe (Parlamentka),
pórázon vezetve egy krokodilt. Megkérdezi a csapost:
– Kiszolgálnak itt országgyűlési képviselőket?
– Természetesen... – hajlong a csapos.
– Helyes. Akkor nekem egy sört hozzon, a krokodilomnak pedig egy országgyűlési
képviselőt.
Két parlamenti képviselő beszélget a büfében.
– Azért az már fölháborító, amit rólunk ír a sajtó. Hogy rengeteg a korrupt
képviselő nálunk.
– Igazad van, eléggé fölháborító, hiszen az egész parlamentben mindössze hat
korrupt képviselő van.
– Hat? Kik azok?
– Én, te, ő, mi, ti, ők...

Tehát ön 2x4, azaz 8 évre vonul be az amerikai történelembe…
– Ezt így ennyire pontosan nem tudom. Nézzünk szembe a tényekkel,
közismert, hogy nem vagyok egy lángész. De az Európa és Amerika közötti
időeltolódás miatt tényleg annyi lehet.
Jó, akkor maradjunk a tényeknél. Mert hogy tény az is, Irakban a mai napig
nem találtak tömegpusztító fegyvereket. Most az elnökválasztás szempontjából már
teljesen érdektelen, bevallhatja, indokolt volt az iraki invázió?
– Először is, nem invázió volt, hanem baráti segítség. Egy testvéri piknik. Ezt
már több mint 1000 amerikai katona hősi halála támasztja alá, mi mindent odaadunk,
amit csak tudunk. A másik dolog pedig az, hogy az országnak még csak a 99%-át kutattuk
át, a fennmaradó 1%-hoz nagy reményeket fűzök. Ha keresel valamit, az mindig a
legutolsó helyen van, nemde? Tegnap jelentették, hogy találtak valami konténereket,
amelyen furcsa nyelvű feliratok vannak. Különben is, hogy találjuk meg a fegyvereket,
ha még az alelnökömet sem találjuk meg néha?
Van egyáltalán valami bizonyíték arra, hogy Irakban tömegpusztító
fegyverek vannak?
– Természetesen. Gondosan megőriztük az egykori adásvételi szerződések
számláit.
És ha mégsem találnak semmit?
– Akkor sem tévedtünk. Szerintem abban az esetben Iránba vitték őket, de
mi ott is megkeressük őket. Magától értetődő, hogy a baráti iráni népnek is
készek vagyunk minden segítséget megadni. Katonáinkra, rakétáinkra minden békét
óhajtó ember számíthat, nekünk óriási szívünk van. (on)