|
|
Kettős
állampolgárság
Megszámláltattunk
Egyértelművé vált, hogy kik
azok a mai Magyarországon, akik társakat látnak bennünk, és kik azok, akik koloncot.
Ennek tudatában talán azt sem árt fontolóra venni, hogy létünk és jövőnk
érdekében vajon érdemes-e felállásától függetlenül mindig a mindenkori magyar
kormány rokonszenvének és kegyeinek a keresése?!
––> teljes cikk
Koncsol László:
Néma,
építő, egységes nemzetpolitikát!
Kiábrándultan
figyelem a piaci ricsajt, mely nemzeti gondjaink fölött évek óta minden anyaországi fórumon
az égre tajtékzik. Szent belső ügyekről van szó, amelyeket valakik a piacra visznek,
hogy a közéleti kofák, kufárok, pénzváltók, vámszedők, farizeusok és
szadduceusok megszentségtelenítsék őket. Kétszáz éves sorskérdésekről, életről
és halálról van szó, s az utóbbi másfél évtized nyíltszíni perpatvarai mutatták
meg, hogy mennyire öszszefüggnek egymással.
––> teljes cikk
Maradjunk hűek őrhelyeinkhez
Magyarságunk
méltósága
A kettős állampolgársággal
kapcsolatban több cikket elolvastam az újságokban. A megjelent írások határon innen
és túlról elgondolkoztattak. Hogy a téma körül vita kerekedett, ez természetes, és
hogy a vita a választások eredményeként tovább folytatódik, az is természetes a
jelenlegi politikai légkör megosztottsága folytán, akár a Kárpát-medence magyarsága
körében is. A jelenlegi magyar kormányhoz fűzött bizalom megrendült.
––> teljes cikk
Egy
haldokló istenről
Könnyes szemmel nézem halálos ágyán
az időtlen időktől népét féltve óvó öreget. Milyen fenséges, megértő és
bizakodó még most is. Pedig gyermekei már ajkára csöppentették a turáni átkos méreg
utolsó cseppjeit. Fáj, mélyen és nagyon fáj e hőn szeretett nemes és erős Lényt
ily meggyötörten látni. Mert kink lesz, ha Ő sem, és mivé leszünk, ha már Ő sem
lesz nekünk?
––> teljes cikk
Belföld
Kérdéseinkre FEHÉR
MIKLÓS, a Nyitrai Kerületi Önkormányzat alelnöke válaszol
Nehéz
elviselni a magyarok egyenrangúságát
A szlovákság
elismeri, hogy a kisebbségnek bizonyos jogok járnak, melyeket hajlandóak is megadni,
ám a feltétel az, hogy mi viselkedjünk szépen, támogassuk őket szóban és tettben,
de ne akarjunk semmit saját kezdeményezésből véghezvinni, ne legyen akaratunk, ne
követelőzzünk, ergo éljünk a magunk kis rezervátumában, a magunk kis jogaival. Hát
ebből nem kérünk!
––> teljes
cikk
Bugár Béla a komáromi
egyetemisták között
Mindenkinek
kell adni még egy esélyt
Most a magyar
kormányon a sor, hogy olyan javaslatot tegyen le az asztalra, amely a határon túli
magyar szervezetek számára tárgyalási alapot jelenthet. Nem diktálni szeretnénk,
hanem együttműködni, úgy, hogy minket is megkérdeznek a bennünket érintő kérdésekben.
Hogy milyen lesz a további együttműködés? „...mindenkinek adni kell még egy esélyt.
Megvárjuk, mit lép a magyar kormány. Ha a lépésük számunkra elfogadhatatlan lesz,
akkor eldöntjük, hogyan tovább.“
––> teljes cikk
Jogi tanácsadó
Csaló
hálójában
Végrehajtás: A férjem
54 évesen volt kénytelen vállalkozásba kezdeni, de rögtön az elején becsapták. Az
adósával szemben megnyerte a bíróságot, de a végrehajtó azt a választ adta, hogy
nincs neki semmije, amit el lehetne venni, és a tartózkodási helye is ismeretlen.
––> teljes cikk
Kitagadás
vagy végrendelet
Végrendelet: Három gyermekünk
van, akik közül sajnos az egyik nagyon sok fájdalmat, bánatot és csalódást okoz nekünk
már évek óta. A testvéreivel sincs jó viszonyban, sőt őket is bántja, ahol csak
tudja. Nagy családi házunk, kertünk van. Mi már öregek, betegek vagyunk és szeretnénk
a dolgainkat úgy elrendezni, hogy halálunk után a két jóravaló gyereknek ne legyen már
problémája a gonoszkodó testvérükkel. Ki szeretnénk őt tagadni az örökségből.
Mi ennek a módja?
––> teljes cikk
Napjaink
Idegenben is teljes erőbedobással
Gyengeségünkben
rejlik az erő
Uwe Martin Schmidt missziós
lelkipásztor családjával 10 évvel ezelőtt telepedett le Szlovákiában azzal a céllal,
hogy a Németországban elkezdett missziós munkát itt folytassák. Miért kellett egy
ilyen nagyszabású döntést meghozniuk? Mellesleg egy olyan országot választottak,
amelynek a nyelvét nem is ismerték.
––> teljes
cikk
A karácsonyi díszítés
nem pénz kérdése
Amit
a természet kínál, az a legszebb
Mint ahogyan annyi minden, úgy az
ünnepi díszek is jelentős változáson mentek át az elmúlt évtizedekben. Az átkosban
megismert és előszeretettel használt aranyalmát és szaloncukrot mára felváltották
az évről évre változó, újszerű díszek, nálunk is divatba jött pl. a girland és
az adventi koszorú. A szeretet ünnepének látványos kelléktára tehát bővült,
gazdagodott.
––> teljes
cikk
Túl rövid a takarónk,
nemigen nyújtózkodhatunk
Karácsony
– pénztárcánk tükrében
Nem ünneprontási szándékkal,
hanem a valós helyzet felmérése érdekében kérdeztünk átlagembereket az ország
minden tájáról, mennyiből tudják kihozni az ünnepet, telik-e ajándékra, mit hoz a
Jézuska. Nem mi tehetünk róla, hogy az ankét egy kicsit szomorkásra sikeredett és
azt tükrözi, egyre szegényebbek vagyunk.
––> teljes cikk
Gazdaság
Már nyolc használható síterep
várja a turistákat, de...
A
Tátra még jó ideig segítségre szorul
A magas-tátrai viharkárok felszámolására
több állami és civil szervezet számlát nyitott. Egyes cégek pedig, mint például az
Opavia-LU Kft. is, eladott termékeik árának egy részét szánják a kárenyhítésre.
A szárazsütemény- és ostyaszelet-készítő társaság a 2004 decemberében és 2005
januárjában értékesített összes készítményeiből befolyt összeg bizonyos hányadát
erdőfelújítás céljára a Tátrai Nemzeti Park számlaszámára utalja át.
––> teljes cikk
Több mint fél éve
vagyunk tagjai az Európai Uniónak
Még
mindig nehéz talpon maradni
Szlovákia 2004. május elseje óta
teljes jogú tagja az Európai Uniónak. Több mint fél éve, még a csatlakozás előtt,
több vállalkozótól megkérdeztük, mit vár az uniótól, s reméli-e, hogy az uniós
tagsággal jobbra fordul cége gazdasági helyzete. Nos, most több hónap elteltével ismét
megérdeklődtük: vállalkozása előbbre jutott-e az uniós csatlakozással?
––> teljes cikk
Több mint fél éve
vagyunk tagjai az Európai Uniónak
A
zöldségtermesztők legalább fele tönkremegy?
Szlovákia 2004. május elseje óta
teljes jogú tagja az Európai Uniónak. Több mint fél éve, még a csatlakozás előtt,
több kis és közepes vállalkozótól megkérdeztük, mit vár az uniótól, s reméli-e,
hogy a tagsággal jobbra fordul cége gazdasági helyzete. Most, több hónap elteltével
ismét megérdeklődtük: előbbre jutott-e vállalkozása az uniós csatlakozással.
––> teljes cikk
|
|
 Népszavazás a kettős állampolgárságról
Több
volt az igen, de mégis kevés
„Arra kérjük a határon
túli magyarokat, hogy ne vessenek ki a szívükből. Arra kérjük őket, hogy ne
távolítsák el lélekben magukat tőlünk. Ez egy nagyon fontos mérkőzés volt, de
még messze a küzdelem vége. A küzdelem akkor ér véget, ha megalkotjuk a kettős
állampolgárságról szóló törvényt, olyan tartalommal, amelyik megfelel a határon
túl élő magyaroknak” – hangsúlyozta Orbán Viktor a népszavazást követő
sajtótájékoztatóján.
---------------------------------
Ír-magyar párhuzam: mindkét
nemzet testében húzódik egy igazságtalan határ
Mi
is megaláztuk testvéreinket
Magyarországon
egyre gyarapodó irodalma van az ír-magyar párhuzamoknak, amik a nyelvészettől kezdve
a népzenén át egészen a nemzetpszichológiáig terjednek. Mi talán maradjunk a történelmi
és politikai párhuzamoknál: valóban van alapja ezeknek az összehasonlításoknak? –
kérdeztük Gyöngyösi Márton politológust.
––> teljes cikk
Duray Miklós szerint a
baloldali kormánypártok szélsőjobboldali eszközökhöz nyúltak
Ne
hagyjuk rombolni a nemzetet!
Helytelenítek
minden olyan ellenállási kezdeményezést, amely következménye rombolhatja a nemzetet.
Hiszen éppen ez volt a nem szavazatokra buzdítók célja: rombolni a nemzetet! Ezért ne
hagyjuk magunkat felre vezetni,
––> teljes cikk
Kárpát-medence
Kisebbségek a nagyvilágban
– Németek Magyarországon
Tartalmat
a kulturális autonómiának!
A 2001-es népszámlálás alkalmával
mintegy 118 ezer személy vallotta magát valamilyen formában a német kisebbséghez
tartozónak Magyarországon. A német nemzetiségűek valós száma azonban ennél
valamivel magasabb, egyes becslések szerint kb. 200–220 ezer lehet. Heinek Ottót, a
Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnökét először arra kértük,
mondjon néhány szót a magyarországi németek mai helyzetéről.
––> teljes cikk
Nagy János bronz domborműve
az elüldözötteknek állít emléket
A
kitelepítettek otthonra találtak a Monostori erődben
Volt idő, amikor a Duna partján,
ahol domborművet avattunk, pár zokogó ember álldogált a parton és várta, hogy a túloldalon
feltűnjenek hozzátartozói. A várakozók kitelepítettek voltak, akiknek meg kellett
jelenniük a megadott ponton, az otthonmaradottak. És valóban, a folyam másik oldalán
feltűnt néhány, már a mozgásáról ismerős ember. Koporsót hoztak, majd azt
megemelték, hogy jobban lehessen látni. A koporsóban a szülőföldjéről elüldözött
egyik fiatal nő édesanyja feküdt. Őt ugyanis nagybetegen kénytelen voltak otthon
hagyni – a végső búcsúra csak így kerülhetett sor.
––> teljes cikk
Külföld
Európa
megfizeti a kulturális naivitás árát
A múlt politikai korrektsége által
okozott károk az európai bevándorlás terén csak most kezdenek érezhetőek lenni. Számos
országban – különösen Skandináviában – a kulturális különbségek iránti feltétlen
tolerancia elvét azért fogadták el, mert azt gondolták, hogy az asszimiláció megkövetelése
a felsőbbrendűség rasszista elvén alapul, s elkerülhetetlenné teszi a náci Németországgal
való összehasonlítást.
––> teljes cikk
Régió
A bürokrácia és a pénzhiány
megkeseríti a működést
Veszélyben
az Eurorégió
Ismert tény, hogy az Európai Unió
nagy hangsúlyt fektet a térségek határokon átnyúló együttműködésének, az úgynevezett
Eurorégiók kialakításának és működtetésének támogatására. A régióknak a jövőben
alapvető gazdasági egységek szerepét kellene átvenniük. A négy évvel ezelőtt
megalakult Csallóköz-Mátyusföldi Regionális Társulás 2001-ben Győr- Moson-Sopron
megyével létrehozta a Hármas Duna-vidék Eurorégiót.
––> teljes cikk
Kultúra
Morális
monológok
A száz esztendeje született
Szalatnai Rezsőre emlékezve egy régi nyári délután emléke tolakszik most a méltatás
hiteles módját kereső szavak elé. Valamikor a hetvenes évek elején lehetett, hogy a
szigligeti alkotóházban töltve két nyári hetet, összeakadtunk, feleségem meg én,
Szalatnai Rezsővel és feleségével.
––> teljes cikk
Köszöntjük a Népművészet
Mesterét!
Laci
bácsi táncol
Az újhelyjókai születésű Budai
Lászlót, a jókai Malmos Hagyományőrző Folklórcsoport táncosát Hiller István, a
Magyar Köztársaság kultuszminisztere 2004 őszén a Népművészet Mestere kitüntetésben
részesítette.
––> teljes cikk
Beszélgetés Grendel Lajos
prózaíróval
„New
Hontot látni, és meghalni...”
Az érdeklődők
példának okáért az Irodalmi Szemlében olvashattak már részleteket Grendel Lajos készülő
regényéből, amelynek címe Mátyás király New Hontban. A könyv minden bizonnyal a jövő
év elején jelenik majd meg, feltehetően egyszerre a szlovák nyelvű változattal,
hiszen a pályatárs és barát Karol Wlachovský már fordítja a munkát. A regény címe
is sugall valamit, ha mást nem, egy világot, amely az olvasó számára nem egészen
ismeretlen. És sugall egy személyt is. Vajon ki ő, kérdeztük a szerzőtől.
––> teljes cikk
Negyvenéves a Szlovákiai
Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa
Dalolj,
szívem, zengjen a szó!
Ma, amikor a tévé, rádió ömleszti
ránk a: megölték, felgyújtották, kirabolták, felrobbantották, elrabolták,
megzsarolták, kiirtották, megerőszakolták jellegű híreket, már kisebbfajta csodaszámba
megy, hogy egy közösség évtizedek óta, nem kis áldozatok árán összejár, találkozik,
véleményt simít egy csokorba, a maga igazát a másikéhoz igazítja, véleményt cserél,
tájékozódik.
––> teljes cikk
Beszélgetés Darázs Rozália
éremművésszel
Bronzba
álmodott szépség
Darázs Rozália
a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának (SZMKT) egyetlen éremművész
tagja. Őt kérték fel a Társaság nívódíját megtestesítő plakett megalkotására
is. Munkáit legutóbb azon a dunaszerdahelyi csoportos kiállításon láthattuk, amely
az SZMKT októberben tartott taggyűlésének kísérőrendezvénye volt.
––> teljes cikk
Közoktatás
A hitoktatás problémáiról
tanácskozott a Katedra Társaság
Vallási
műveltség és „lelki rendteremtés”
A Katedra Társaság idei utolsó
ülésén a hitoktatás kérdését járta körül a Társaság vagy tucatnyi megjelent
tagja. A hitoktatás az 1994/95-ös tanévtől jelen van az iskolában, az alsó tagozaton
mint választható, a felső tagozaton mint kötelezően választható tantárgy.
––> teljes cikk
|