A bürokrácia és a pénzhiány megkeseríti a működést

Veszélyben az Eurorégió

Ismert tény, hogy az Európai Unió nagy hangsúlyt fektet a térségek határokon átnyúló együttműködésének, az úgynevezett Eurorégiók kialakításának és működtetésének támogatására. A régióknak a jövőben alapvető gazdasági egységek szerepét kellene átvenniük. A négy évvel ezelőtt megalakult Csallóköz-Mátyusföldi Regionális Társulás 2001-ben Győr- Moson-Sopron megyével létrehozta a Hármas Duna-vidék Eurorégiót. Az ebben részt vevő tizenkét település önkormányzatához még huszonhárom csatlakozott. Az Eurorégió központja Dunaszerdahely, elnökévé a település polgármesterét, Pázmány Pétert választották.

Az első eredmények

– Eleinte főleg úgynevezett ,,enyhébb“ projekteket dolgoztunk ki. Különböző konferenciákat, rendezvényeket szerveztünk, ipari parkokkal kapcsolatban tartottunk több szemináriumot. A határon átnyúló kapcsolatok ápolása érdekében fokozatosan kialakítottuk a bizottságokat. Összesen hatot az Eurorégión belül, bennük egyenként öt magyar és ugyanennyi szlovák taggal. Az érdemi munkát ezeknek a bizottságoknak kellene vagy kellett volna végezniük, de sajnos elég rosszak a tapasztalataink – tájékoztatott az Eurorégió helyzetéről Horváth Ákos, a társulás titkára Dunaszerdahelyen. – Az Eurorégió pénzügyi háttere nem volt elegendő a bizottságok kiadásainak fedezésére. Ennek ellenére azért a négy év alatt sikerült eredményeket is felmutatniuk. Az idegenforgalom fellendítése érdekében több tartalmas, szép kivitelű reklámanyagot adtak ki. Négynyelvű (szlovák, magyar, angol, német) videokazetta készült Csallóköz és Mátyusföld településeiről, kulturális nevezetességeiről, idegenforgalmi látványosságairól. A térséget bemutató anyagok több kiállításon is részt vettek Németországban, Magyarországon és Szlovákiában.

Sikeres pályázatok

A társulás Győr-Moson-Sopron megyével közösen – kifejezetten a Dunaszerdahelyi járásra vonatkozóan is – elkészített egy közös, úgynevezett ,,programozási dokumentumot’’ az Eurorégió számára. Az anyag összefoglalja a régióról összegyűjtött adatokat a kultúra, a történelem, a műemlékvédelem, az ipar, és a környezetvédelem vonatkozásában. Benyújtottak egy – Horváth Ákos szerint nagyon jól kidolgozott – hulladékszeparációs tervet is a Környezetvédelmi Minisztériumhoz, de sajnos nem jártak sikerrel. A komplett regionális tervet ezért most az egyes falvakra lebontva igyekeznek megvalósítani.
– A programból kerékpárutak épültek meg, mert sikerrel pályáztunk a Régiófejlesztési Minisztériumnál az Eurorégiós alapból. Elkészültek a Somorja-Bős szakasz tervei, akár ki is lehet rá adni az építési engedélyt. A Bős– Tallós szakasz előkészítése is folyamatban van. Szeretnénk kialakítani egy körutat, összekötni a Nagy-Dunát a Vággal. Itt nagyon sok gondot okoztak a tulajdonviszonyok: a kerékpárút az erőmű mellett vezetne el, a másik szakaszon pedig nagyon sok a tulajdonos – mondta Horváth Ákos.

A SAPARD-projekt keretében egyes tagközségekkel útépítésre is pályáztak. Az utak már el is készültek, de az átadásukra még nem került sor. Ezt ugyanis hosszas adminisztráció előzi meg. Jó egy éve tart ez a herce-hurca, míg maga a kivitelezés két-három hét volt. A bizottságok kezdeményezésére létrejött egy közösen kialakított környezetvédelmi adatbázis. Mindezeken kívül érdemes még megemlíteni a bizottságok és a munkaügyi hivatalok közti együttműködést. Ennek eredménye, hogy sokan Győrbe járnak át dolgozni, jóllehet, ez leginkább maguknak a munkaügyi hivataloknak köszönhető.

A dunaszerdahelyi iskolák, a kultúrház, és a nyugdíjasotthon fejlesztésére a strukturális alap forrásaiból pályáztak különféle összegeket. Ami már biztos, hogy az egyik alapiskola felújítása ily módon megvalósítható lesz. Van rá remény, hogy a többi pályázat is sikerrel jár.

Szövetség a Közös Célokért

– Idén januárban is rendeztünk egy közös konferenciát a Győriekkel az önkormányzatok feladatairól és lehetőségeiről az EU-ba való belépés után. Arról volt szó, hogyan lehet majd kihasználni az EU-s alapokat. Ezen kívül két éven keresztül minden évben megszerveztük a Dunai vízi maratont a Kormorán társulással. Ez egy negyvenkét kilométeres kajak-kenu verseny a magyar és a szlovák fél között. Mindemellett Eurorégiós rajzversenyt is szerveztünk – sorolta tevékenységük fontosabb állomásait Horváth Ákos.
A Pogány Erzsébet igazgatta ,,Szövetség a Közös Célokért’’ szerveződéssel közösen pályázatot nyújtottak be adatbázis kiépítésére, amelyet meg is nyertek. Ez lehetővé teszi egy minden járásban egységes internetes adatbázis kiépítését, amely felölelné az oktatással, a vállalkozói szférával, a kultúrával, a rendezvényekkel kapcsolatos statisztikai és egyéb adatokat. Az említett szövetség irodái az egész déli régió magyarlakta vidékein fellelhetők. Központjuk Pozsonyban található, regionális szinten az egész déli régió képviseltetve van. A projekt fő menedzsere Horváth Ákos. Augusztus végére készül el ez a többnyelvű internetes oldal.

Nem életképes az Eurorégió?

Az önkormányzatok rosszul állnak anyagilag – tőkehiányban szenvednek –, hogy egyszerűen nem tudták olyan mértékben támogatni ezt az Eurorégiót. A meglévő projektalapból kisebb, határon átnyúló pályázatokat támogattak. Ez egy évig működött, mert utána nem volt további pénz a kiadásokra. Az Eurorégiónak Szlovákiában jelenleg nincsen állandó alkalmazottja.
Elsősorban a szlovák kormányon, minisztériumokon múlik, mennyire tudja kiaknázni az uniós alapokat az Eurorégió. Horváth Ákos, a társulás dunaszerdahelyi titkára szerint regionális szinten a jó pályázatíróiknak köszönhetően nincsen gond. A beláthatatlan ideig elhúzódó adminisztráció miatt viszont sok pénzt veszíthetnek el.

Ezek után jogos lehet a feltételezés, miszerint nem életképes az Eurorégió.
– Ez nagyon sok tényezőn múlik. Amint lesz pénzük az önkormányzatoknak, abban a pillanatban lesz jövője az Eurorégiónak is. Másrészt ha nem csak projektekből kell élnünk, állandó alkalmazottakat is fel tud majd venni az Eurorégió. Ha mindez nem történik meg, akkor sajnos vége lesz. Kár lenne érte, mert azért van egy kis tapasztalat, és adminisztratív háttér is mögötte – vélekedik a társulás titkára.

Az eurorégiók, a határon átnyúló együttműködések a magyar regionális politika eszközrendszerének meghatározó elemei, a regionális stabilitás fontos eszközei. A helyi szinteken, az önkormányzatok között létrejövő kapcsolatok megbízható alapot teremtenek az együttműködésre, elősegítve sikeres európai integrációs politikánkat, illetve lehetőséget teremtve a határon túli magyarság helyzetének javítására is. Az eurorégiók a nem kormányzati szféra szereplőinek együttműködését segítve módot adnak a helyi önkormányzatok, a kis- és középvállalkozások, helyi gazdasági szervezetek közötti kapcsolatteremtésre, a helyi vezetők eszmecseréjére, a kommunikáció javítására, felkészült helyi szakembergárda kiépítésére. Ezek az együttműködések közelebb hozhatják a különböző nemzetek polgárait – a közös munka bizalomerősítő tényező is lehet. Ezért az eurorégiós együttműködés fontos eszköz a térség stabilitásának előmozdításában, illetve annak megőrzésében. (A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma honlapja)

Bodnár Emese