Végrehajtás: A férjem 54 évesen volt kénytelen vállalkozásba kezdeni, de rögtön az elején becsapták. Az adósával szemben megnyerte a bíróságot, de a végrehajtó azt a választ adta, hogy nincs neki semmije, amit el lehetne venni, és a tartózkodási helye is ismeretlen. Mi ezt kiderítettük, és azt is megtudtuk, hogy van két kombájnja és Mercedese lízingre. Ezt miből fizeti, ha nincs semmije? A végrehajtó azt javasolja, vonjuk vissza a végrehajtásra benyújtott indítványunkat, mert az úgy is sikertelen lesz, csak a költségeink nőnek. Valóban nem lehet csinálni semmit?
Sajnos, napjainkban nagyon gyakori az olyan eset, mint az önöké. A végrehajtási
rendtartás (233/1995 tt. sz. és módosításai) szabályozza a bírósági végrehajtók
tevékenységét, a végrehajtást.
A végrehajtónak törvényes módja van az adós mindennemű tulajdonának és
körülményeinek a kiderítésére. A végrehajtás folyamatáról szóló jelentésben
az exekútor azt írja, hogy az önök adósának nincs semmilyen hivatalosan jegyzett
vagyona, nem fizet biztosításokat, nincs számlája, nincs nyilvántartva sem mint
alkalmazott, sem mint vállalkozó vagy esetleg munkanélküli. A gépkocsi a
lízingtársaság tulajdona, ezért azt nem lehet elkobozni. A központi
nyilvántartásban vezetett címen ismeretlen. Ebből egyértelműen kitűnik, hogy
csalóval van dolguk.
A jogosult személy köteles (és egyben érdeke is) együttműködni az exekútorral,
tájékoztatni minden olyan adatról, ami elősegítheti a végrehajtó munkáját.
Önöknek mindenképpen közölni kell a végrehajtóval az illető tartózkodási
helyét. Ő utána tud járni annak is, hogy mi a jogi helyzet a kombájnokat illetően.
Nem tudom, ezt megtették-e?
A törvény értelmében a végrehajtó köteles tájékoztatni a jogosult személyt
arról, hogy célravezető-e a végrehajtás folytatása, ugyanis a végrehajtónak jár a
munkadíj és költségeinek megtérítése akkor is, ha nem sikerül az adósságot
behajtani. Ezért is kapták önök a jelentést és annak alapján a javaslatot, hogy
vonják vissza a végrehajtásra irányuló indítványukat. A végrehajtó már
tapasztalatból is tudja, hogy a legnagyobb erőfeszítés mellett sem fog sikerrel
járni, viszont az önök költsége feleslegesen növekszik.
Ha azonban úgy érzik, hogy az exekútor nem úgy jár el, hogy a legteljesebb
mértékben az önök érdekeit tartsa szem előtt, panaszt lehet rá és munkájára
tenni a Végrehajtók Szlovák Kamarájánál.
Tény azonban, hogy az exekútornak is az a jó, ha sikerül minél nagyobb összeget
behajtania az adóstól, hiszen ilyen esetben a behajtott öszszeg bizonyos százaléka az
ő munkadíja, ami jóval több, mint amit önöktől fog kapni. Ezért nem tartom
valószínűnek, hogy az exekútor ne próbált volna meg mindent a sikeres végrehajtás
érdekében.
Mint írja, nehezen tud belenyugodni abba, hogy manapság nálunk ilyen könnyen juthatnak
pénzhez a csalók. Valóban ez a helyzet, éppen ezért nagyon óvatosnak kell lenni az
egyes üzletfelek megválasztásánál, és jobb előre tanácsot kérni szakembertől,
hogyan biztosítsa magát a vállalkozó a munkavégzés, illetve más teljesítés
megkezdésekor (pl. előleg, szerződés más biztosítási formáról stb.). Ha ugyanis
az ilyen módszer nem tetszik a megrendelőnek, azonnal abba kell hagyni, illetve el sem
kell kezdeni az együttműködést. Sajnos más kivédési mód nem igazán létezik arra,
hogy a becsületes ember ne legyen károsult.
Dr. Balla Éva
Végrendelet: Három gyermekünk van, akik közül sajnos az egyik nagyon sok fájdalmat, bánatot és csalódást okoz nekünk már évek óta. A testvéreivel sincs jó viszonyban, sőt őket is bántja, ahol csak tudja. Nagy családi házunk, kertünk van. Mi már öregek, betegek vagyunk és szeretnénk a dolgainkat úgy elrendezni, hogy halálunk után a két jóravaló gyereknek ne legyen már problémája a gonoszkodó testvérükkel. Ki szeretnénk őt tagadni az örökségből. Mi ennek a módja?
A Polgári Törvénykönyv 469a és köv. paragrafusai rendelkeznek a kitagadásról.
Nagyon sokan tévesztik a végrendelet fogalmát a kitagadással. Ez bizony két nagyon
különböző jogi fogalom.
A örökhagyó utódai az ún. mellőzhetetlen örökösök, akik normális körülmények
között nem hagyhatók ki az örökségből. Még végrendelet esetén is a felnőtt
utódnak meg kell kapnia a neki járó törvényes örökrész felét, a kiskorú utódnak
pedig a törvényes örökrészét. Ebből a szabályból képez kivételt a kitagadás
intézménye.
A 469a paragrafus tételesen felsorolja azokat az indokokat, amelyek kivételesen
lehetővé teszik az utód kitagadását. Az örökhagyó kitagadhatja a gyermekét akkor,
ha az
a) a jó erkölcsökkel ellentétben az örökhagyónak öregségben, betegségben vagy
más komoly helyzetben nem nyújt szükséges segítséget,
b) az örökhagyó iránt állandó jelleggel nem nyilvánít olyan igazi érdeklődést,
mint amilyet egy utódnak nyilvánítani kellene,
c) szándékos bűncselekményért legkevesebb egy évig tartó szabadságvesztésre volt
ítélve,
d) állandó jelleggel rendezetlen életmódot folytat.
Ha az örökhagyó a kitagadási okmányban szó szerint meghatározza, a kitagadás
következményei vonatkoznak a kitagadott személy utódaira is.
Az örökhagyó a kitagadási okiratot elkészítheti saját maga is úgy, hogy az egész
szöveget saját kezűleg írja, aláírja és ellátja a készítés dátumával. Nem
szükségesek tanúk.
Az okirat készülhet géppel írott formában is, akkor két tanú aláírása
szükséges (nem kell hitelesíteni az aláírást, de fel kell tüntetni a tanúk
személyes adatait). Ha az örökhagyó ezek közül a lehetőségek közül választ,
ajánlatos az elkészítés előtt ügyvéd tanácsát kikérni, hogy tudatlanságból ne
történhessen valamilyen apró jogi hiba, mert akkor az okmány érvénytelen.
Végezetül az örökhagyó az okmányt elkészíttetheti közjegyzővel. Minden esetben
azonban fontos feltüntetni a pontos indokot, amiért ki akarja tagadni a gyermekét.
Az örökhagyó halála után az a személy, akinél letétben van a kitagadási okmány
(ez lehet a másik két gyermeke) bemutatja azt a hagyatéki eljárást végző
közjegyzőnél. Ha a kitagadási okirat érvényes, a kitagadott személy (esetleg annak
gyermeke) nem örököl az örökhagyó vagyonából semmit, hanem az a többi jogos
örökös között oszlik fel a törvényes öröklési rendelkezések értelmében.
Előfordulhat az is, hogy a kitagadott személy nem ismeri el a kitagadási okmány
érvényességét. Ilyen esetben a közjegyző utasítja, hogy bírósági keresetben
támadja meg az okmány érvényességét, és akkor bírósági perre kerül sor, ahol a
bíróság határoz arról, hogy az adott okmány érvényes-e vagy sem. Ezért kell azt a
törvénnyel összhangban elkészíteni.
Fontos még tudni, hogy több örökhagyó (ön és a férje) nem készíthet közös
kitagadási okiratot, hanem mindkettőjüknek külön-külön okiratot kell
elkészítenie.
Dr. Balla Éva