A Magas-Tátra, Szlovákia egyik leféltettebb természeti kincse, másfél hete romokban hever. A népszerű és közismert Nemzeti Park egy része november 19-e óta holdbéli tájhoz hasonlít. Egy hatalmas szélvihar ugyanis néhány óra leforgása alatt a tűlevelű erdők jelentős hányadát elpusztította. Az orkán egész hegyoldalakat tarolt, borotvált le.
A legerősebb, 173 km/órás széllökéseket a Chopokon mértek. (Az orkán nem csupán fákat, erdősávokat, erdőket semmisített meg, hanem házak, épületek is megrongálódtak, s vasútvonalak és síközpontok is tönkrementek.
A közutakon a tragikus erejű szélvész miatt 238 baleset történt.)
Szlovákiában évente mintegy 3 millió köbméter tűlevelű fát termelnek ki. Az orkán rövid idő alatt az éves kitermelés mintegy 90 százalékát, azaz több mint két és fél millió köbméter fenyőt „termelt ki“.
A vihar sajnos nem csupán a Magas-Tátrában tombolt, az Alacsony-Tátrában is „kitett magáért“. Egyes szakértők a hírek hallatán kijelentették: az „irtás“ teljesen megváltoztathatja a hegységek klímáját, miáltal az egész ország éghajlata változhat. S a Tátra csak mintegy 80-100 év múlva heveri ki teljes egészében a tragédiát.
Simon Zsolt földművelésügyi miniszter a tragédia után az egész ország területére felfüggesztette a tűlevelű fakitermelést és (néhány napra) erdőjárási tilalmat rendelt el, s kármentésre, gyorssegélyként, tízmillió koronát utalt ki. Miklós László környezetvédelmi miniszter leszögezte: a pusztításnak beláthatatlan következményei lehetnek a tájra, a növény- és állatvilágra egyaránt. A fenyőerdőket a közeljövőben, mondta még, a tűlevelű erdőknél ellenállóbb vegyes erdőkkel kell majd pótolni, mert különben az árvízveszélyen kívül talajelhordásra, erózióra is lehet számítani. A Magas-Tátra, nyilatkozta néhány nappal később, leghamarább hetven év múlva kerül(het) eredeti, vihar előtti állapotába. De akkor sem lesz olyan, mint korábban volt!
A kidőlt fák helyét, egy speciális erdősítési program keretében, legalább tíz
év alatt lehet csak új csemetékkel betelepíteni.
A Szlovák Vasutak kára szintén óriási. A sínekre dőlt fák sok helyütt teljesen
megbénították a forgalmat. A társaság illetékesei a múlt héten legalább 120
milliós veszteségről beszéltek, mert csupán a tátrai közlekedésben mintegy 100-110
millió korona káruk keletkezett.
A katasztrófát különben az állatok is megsínylették. A tragédiát biztonságban
csak azok a vadak él(het)ték túl, amelyek a közelgő elemi csapást előre
kiszimatolták és a helyszínről elmenekültek. A szú azonban nagy valószínűséggel
maradt, nem menekült az erdőségekből el. Kár, mert a fairtó féreg már ez idáig is
komoly gondot okozott az erdészeknek, az erdőgazdaságok szakembereinek. Ha pedig
tavaszra, az idő jobbra fordultával megtámadja majd a földön maradó rönköket,
kesergett Jozef Minďáš, az Erdészeti Kutatóintézet igazgatója, gyorsan elszaporodik
és a talpon maradt fákat is megtámadhatja. A kártevő ugyan vegyszerrel pusztítható,
ám mivel a Tátra védett terület, csak alapos megfontolás és mérlegelés, s a
környezetvédelmi tárcával összehangolt körültekintő döntés után lehet az
irtásához hozzálátni.
Az agrártárca vezetője egyébként a károk elhárítására Brüszszeltől is kért
segítséget. A szélviharban kidőlt mintegy két és fél millió köbméter fa
elszállítása akár másfél, két évbe is beletelhet. Ráadásul a Tátrai Nemzeti
Park, a TANAP területére tilos például gépjárművel behajtani.
A katasztrófa sújtotta terület megsegítésére több szervezet gyűjtést indított. A számlaszámokra egyének és cégek, szlovákiai és külföldi személyek, társaságok egyaránt szinte folyamatosan küldik a kisebb-nagyobb összegeket. A Magyar Koalíció Pártja is gyűjtést kezdeményezett. A Fákat a Tátrába akció keretében magánszemélyeket, vállalkozókat, intézményeket és civil szervezeteket szólítottak meg, hogy járuljanak hozzá a bajba jutott területek megújításához. A kezdeményezés elsősorban a szanatóriumok, egészségügyi létesítmények, s üdülőközpontok környékén, közelében elpusztult erdők újratelepítését tűzte ki célul. Az OTP Bankban nyitottak számlát, s a bank a megkeresésükre 100 000 korona alapbetét letételével segítette a kezdeményezés elindítását.
Jozef Prokeš volt képviselő, a Szlovák Nemzeti Párt „fiókelnöke“ azt mondta: szó sincs nemzeti katasztrófáról, a vihar ugyanis csak tizedakkora kárt okozott, mint a Dzurinda-kormány a stratégiai vállalatok eladásával, s a kormányfő csak ködösít, a figyelmet akarja elterelni az igazi problémákról és hasznot akar húzni az országot ért bajból.
A szállodatulajdonosok viszont tényleg szeretnének legalább némi hasznot húzni a katasztrófából, remélik ugyanis, hogy a letarolt táj „csodálása“ sok turistát vonz majd a Tátrába...
Egyébként a katasztrófa okozta károk felszámolásával kapcsolatban a pártok között a mai napig sincs teljesen egységes álláspont. A Smer például legalább 300 millió koronát szeretne a jövő évi állami költségvetésből kármentésre fordítani, s az összeg felhasználásáról – mivel a Magas-Tátra szerintük „a szlovák nemzettudat része“, az MKP pedig, a nemzetiségek érdekeit képviseli – ne a mezőgazdasági vagy a környezetvédelmi miniszter, hanem a kormányfő döntsön. Simon Zsolt a „vádakra“ reagálva leszögezte: a természeti katasztrófát nem szabad a nemzetiségi kérdéssel összekapcsolni. Meg egyébként is: a károk felszámolásához az első 10 millió koronát épp az agrártárca teremtette elő.
A kidőlt fák ügyében a mezőgazdasági miniszter és a gazdasági miniszter között is „mini magánvihar“ keletkezett. Az agrárminiszter szerint ugyanis az erdők újratelepítését fedezni lehetne a kidőlt fák eladásából származó bevételekből. Pavol Rusko gazdasági miniszter viszont azt mondja: a vihar letarolta fákat Szlovákiában kell feldolgozni. Simon Zsolt úgy véli: a szlovákiai fafeldolgozók képtelenek lennének a teljes tételt feldolgozni. Az élettelen fa viszont gyorsan veszít értékéből, éppen ezért annak kell eladni, aki fizet érte, jobban mondva annak, aki a legjobb árat adja érte.
A kidőlt fa értékesítése, nyilatkozta az agrárminiszter, a helyreállítási
költségek felét is fedezheti. A baj csak az, hogy a kidőlés során sok fa
megsérült, törzse deformálódott, éppen ezért csak áron alul lehet majd
értékesíteni.
A természetvédők egy csoportja szerint viszont a kidőlt fákat nem kellene kitermelni,
elszállítani, hanem a helyszínen kellene hagyni, s a további munkát a természetre
kellene bízni. A mezőgazdasági minisztérium első embere az ötletet nem tartja jónak
és kivitelezhetőnek, hisz a fahulladék sok helyen több méter magasságnyira
halmozódott fel, éppen ezért az irdatlan mennyiségű törmelék az életképes
aljnövényzetet is elnyomná, kiirtaná.
Egy biztos: a vádaskodások helyett mielőbbi konkrét lépésekre van szükség. Szlovákiának ugyanis csak pár hete van arra, hogy a viharkárok mielőbbi felszámolásához az uniós szolidaritási alap támogatásáért folyamodjon, szögezte le Simon Zsolt, ebből kifolyólag az esztendő végéig mindenképpen tételesen fel kellene mérni az okozott kár nagyságát. A szakminiszter a hegységek revitalizálásához humanitárius segélyt is kért az ENSZ genfi központjától.
A szociális minisztérium is segítséget ígért. Legalább 1000 munkanélkülinek tudjuk fizetni az ösztönző pótlékot, ha bekapcsolódnak a kárelhárításba, mondta Ľudovít Kaník miniszter.
Mikuláš Dzurina kormányfő a felújítást irányító kormánybizottságba a kommunista párt kivételével az ellenzéket is be szeretné kapcsolni. A bizottság feladata lesz (szakértők bevonásával) a területrendezési tervek felülbírálása. A felülbíráláskor az idegenforgalmi szempontokat is figyelembe fogják venni. Miklós László sietett hozzátenni: a környezetvédelmi tárca fokozott figyelmet fog fordítani a Tátra védelmére, s attól függetlenül, hogy bizonyos változtatásokra, környezetvédelmi enyhítésekre szükség lesz, nem engedi, hogy a hegység betonrengeteggé változzon.
Zolczer László